Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)
1944-04-12 / 82. szám
1944 április 13. imowMmiT a lélek legszebb, legigazibb vigasztalói közé tartozik ősidők óta a művészet. Ez a magyarázata annak, hogy a nyugati világvárosok közönsége Berlintől—Londonig, Hamburgtól—Rómáig valósággal ostrom alatt tartja a színházak, mozik és koncerttermek jegypénztárait. A halál árnyékában virul a z élet és igy van ez jól . . . Az ember küzdve küzd és bízva bízik! A színházi világ különben fájó szívvel siratta meg a világhírű Benedek orvostanár virágzó szépségű feleségének, az egykori ünnepelt primadonnának, Zilahy Irénnek tragikus pusztulását, akit édesanyjával együtt sashegyi villájuk óvóhelyén ért telitalálattal egy amerikai repülőbomba. Néhány éve vonult vissza a színpadtól az aranyos szőkeségü, pompás megjelenésű, olvadó mosolyu színésznő, hogy egy szép házasság keretében átvegye a feleség és a társaságbeli dáma főszerepeit. Megérdemel egy könnycseppet minden színházszerető magyar részéről. 33 gj Újdonság-bemutató is volt a múlt héten. Egy Arnold Schwangeier nevű derék svájci iró Hontalan nép cimü drámáját mutatta be a Nemzeti Színház Németh Antal rendezésében. A Krisztus előtti időben játszódó történelmi mű nem lelkesítette sem a kritikusokat, sem a közönséget. Papirosizü alkotás ez a helvét dráma, amelynek gyéren csobogó cselekménye, kenetteljes nyelvezete bágyadttá tette a színpadot is, a nézőket is. Az együttes kimagasló alakítása Kiss Ferenc nevéhez fűződik. A többiek iparkodtak, akár a rendező, de nem tudtak segíteni Schwangeier uron Remélhető, hogy Németh Antalnak nagyobb sikere lesz a Madách-filmmel, amelynek forgatását hosszú előkészületek után a múlt héten kezdték a Hunniában. A forgatókönyvet a rendező felesége, Peéry Piri irta. Madáchnak, a tragikus életű és sorsú szellemóriásnak pályája csakugyan valóságos dráma s a beavatottak izgatottan várják, hogy egy tehetséges rendező, egy jó szövegkönyv és egy kitűnő együttes elegendők-e az első igazi nagy magyar film megalkotásához. Még egy színházi hir: Rédey Tivadar múzeumi igazgató, az ismertnevü esszéista és kritikus, monográfiát irt Bajor Giziről. Úgy tudjuk, ez az első önálló könyv, amelyet magyar színészről imák Rédey szerint Bajor Gizi korunk legnagyobb magyar szinészegyénisége, s az utolsó emberöltőben a magyar színház egén övé az első hely. Méltó hát arra, hogy egyéniségének kiteljesedését szemmel tartsák és egységbe foglalják. A mű felöleli Bajor pályafutását akadémiai vizsgaelőadásától egész a Kaméliás Hölgyig . . . PÁHOLY PÁL. Mi a helyzet a dohányarcvonalon ? Mindig több lesz a füstöinivaló A mai ember túlságosan rákapott a dohányra és ha a háborús viszonyok közepette nem jut hozzá a mindennapi »füstölnivalójához«, rögtön 'nyugtalankodni kezd éS »érthetetlennek« tartja, hogy »még a dohány is« eltűnik olykor-olykor a piacról. Pedig a magyar dohánytermelés emelkedő irányzatot mutat és a pénzügyminiszter kifejtette, hogy még növelni óhajtja a dohánytermelő területet. Nincs ok tehát komoly aggodalomra. A Magyar Vidéki Sajtótudósító budapesti munkatársa fölkereste a magyar dohánytermesztés egyik leghivatottabb szakértőjét, aki a kővetkezőkben számolt be a magyar dohány sokat vitatott kérdéséről: — Mindenekelőtt röviden vázolom az általános európai helyzetet a dohányarcvonalon. |Más a helyzet ma és más volt 1940 előtt. Az angol szigetország kivételével egész Európa nyersdohány-fogyasztása körülbelül 450 ezer tonna volt. Ebből azonban körülbelül 120 ezer tonnát a tengerentúli államokból kapott Európa. Világos, hogy a megnehezült, sőt olykor lehetetlenné vált tengeri fuvar kiesése önellátásra kényszerítette Európát. Ezt annál könnyebben megcsinálhattuk, mert a cigaretta fokozatosan mindig nagyobb teret hódított a szivar elől, már pedig a tengerentúli dohány nagyrészt a szivargyártás célját szolgálta. Európa tehát hektáronként emelte dohánytermő területeinek hozamát. Bulgária például régebben 50 ezer tonna dohányt termelt, ma pedig 65 lezer (tonnát. A virgin la-do hány állítólag sokkal jobban díszük bolgár testvéreinknél, mint őshazájában. Törökország Ugyancsak 65.000 tonnán felül termel és ez la mennyiség minőségi szempontból is egyre fejlődik, finomodik. Az olasz dohánytermelés áll ma a harmadik helyen Európában. Ez figyelemreméltó, mert a világháború előtt állami egyedárúság hiányában nyersdohányának 80 százalékát külföldről kényszerült beszerezni. A görög dohánytermelés ma 25.000 tonna, mivel régi dohánytermő területeit elvesztette. De ez -azért is csökkent, mivel a görög kormány mindent elkövet a gabonatermő területek növeléséért). Ukrajna, Ostland -és a lengyel kormányzóság területén ugyancsak óriási dohánytermelés kezdődött, amivel feltétlenül önállóvá válhatik Európa, ha az egész vonalon hozzálát a beható dohánytermesztéshez. — És most lássuk a kimondottan magyar dohány-kérdést. A végével kell kezdenem: ma mi is annyit termelünk, mint Görögország, 25 -ezer tonnát. A pénzügyminiszter felügyelete alá tartozó Dohányjövedék azonban mindent elkövet, hogy ezt a mennyiséget még növelje is. A kormányzat megértése lehetővé tette, hogy megfelelő kölcsönökkel valósítsuk meg a feltétlenül szükséges beruházásokat a dohánytermelés részére. Szárító pajták, ipari nyersanyagok, biztosított értékesítés — mind-mind szükségesek ahhoz, hogy -elérjük :a kitűzött célt. Ez azért fontos, mert a dohány külföldön aranyat ér és a kiszállítással óriási fontosságú külföldi nyersanyagok birtokába juthatunk. De a másik célunk az, hogy megkedvelhessük a külfölddel is a magyar dohányféleségeket és így elérjük, hogy Tiáború után is megmarad a külföldi kereslet a magyar dohány iránt. Ez pedig sokezer magyar munkáscsaládnak ad kenyeret, sőt bizony még kalácsot is. — A dohánytermesztésben idáig nálunk sajnálatos módon éppen a cigarettagyártásban felhasználható aljlevelek kiesése jelentett nagy hiányokat. Ezeket az aljl-eveleket ugyanis lég- több helyen nem szedték le és ez számokkal kifejezve megdöbbentő adatokat mutat. Holdanként 150—250 kg dohány révén 400—500 vagon ment kárba, ami legalább 10 millió pengő kiesést jelent. Az ország ennek a többszörösét veszti el ezáltal, hiszen a külföldön sokkal többet kapnánk érte, mint a nyersdohány árát. A Dohányjövedék minden eszközzel fedezni akarja a dohánytermelést, természetes tehát, hogy ennek az állapotnak meg kell- szűnnie. Egyik múlt évi kormányrendelet módot ad arra is, hogy az ezer holdon felüli szántók 2 százalékánál kötelező d-ohánytert- mesztést vezessenek be. Ehhez rtagaszkodik a Dohányjövedék és fontos tudni azt is, hogy -oly területen is érdemes dohányt termeszteni, ahol talán nem a legalkalmasabb a talaj a finom dohány termelésére. Itt ugyanis a nikotin, a gyümölcstermesztés egyik [nélkülözhetetlen nyersanyaga miatt érdemes a dohánylevelekkel gazdálkodni. A dohánytermelésben tehát nincs fennakadás, sőt fejlődés van. Ar fogyasztók száma és a fogyasztóterületek növekedtek meg csupán,- de ez ne aggasszon, inkább lelkesítsen bennünket. Minden birtokos hozzájárulhat a magyar dohány többtermeléséhez, ezzel -országos érdeket szolgál. A füstölnivaló tehát mindig több lesz, éppen ezért semmi értelme sincs a nyugtalanságnak a doháuy- arcvonalon. ZS. I.-J -->< lanul végigjátszák az évadot és a nyári szünetben teljes erővel felkészülnek majd az őszre is. Hasonló álláspontra helyezkedtek a pesti mozik is annál inkább, meri a mozik látogatottsága — s főleg a délutáni előadásoké alig csökkent, másrészt a magyar filmgyárak százszázalékos gőzerővel dolgoznak. Egyébként is a külföldi viszonyokkal alaposan ismerős szakértők egybehangzóan vallják, hogy a légi támadások csak kezdetben hatnak nyomasztóan a közönség színházi kedvére és a tartózkodást hamarosan felváltja egy fokozott érdeklődés az élet nemesebb, szebb, színesebb oldalai iránt. Sőt minél több bánat, csapás ér egy várost, annak lakossága annál dacosabban, elszántabban kitart és ragaszkodik mindahhoz, ami alkalmas az élet elviselhetőbbé tételére. Már pedig
