Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)

1944-06-26 / 142. szám

ÄRA 14 FILLÉR 1944 JUNIUS 26. HÉTFŐ HaiSarelet ///winyAtiwvyw-ivs V. évfolyam ♦ politikai napilap ^ 142. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Tüttőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. ______________________ Ne mzetünk nevelése (I) Trianon után a magyar társadalmi és hivatali élet vezetői igen sok olyan dologra jöttek rá, amikre azelőtt egyáltalában nem is gondoltak. Az országvesztés óriási csapása mindenkit rádöbbentett arra, hogy ha külső jóvátételt akarunk, akkor először a belső jóvá­tételt kell végrehajtanunk. Ez az őszinte befelé nézés olyan rideg tényeket vetített szemeink elé, hogy azokkal mindenkinek számolnia kel­lett, aki uj Magyarország felépítésének gon­dolatával foglalkozott. A nagy ocsudás első pillanatai talán kétségbeejtők is voltak. De az útkeresés gondjai közben hamarosan megtalál­tuk azokat az erőforrásokat, amelyekből táplál­kozva, vállalni mertük a jövendőt. így jutottunk el egyik igen fontos kérdésünkhöz: népünk széles rétegeinek szellemi felemeléséhez és meg­erősítéséhez. Minden kezdet nehéz szokott lenni és min­den kezdeményezésnek megvannak a maga sajátos gyermekbetegségei. Az egészséges szer­vezethez hasonlóan azonban a jó és értékes tulajdonságok mindig győztesek maradnak. így történt ez a különböző népnevelési kereteknél is. Ma már büszkén állapíthatjuk meg, hogy vegyesen állami és társadalmi irányítás, vezetés mellett igen széles körben folyik tervszerű nevelő, öntudatositó munka. Ez a munka pedig mind akkor indult el, ami­kor nemzetünk mélyponton volt, tehát amikor a lét és nemlét látomása kisértett legjobbjaink szeme előtt. Ady szavaival élve, mi magyarok „balladás“ nemzet vagyunk, vagyis a sorstól üzve-verve ébredünk csak öntudatra. És valóban, történel­münk során majdnem mindig a legnehezebb időkben lendültünk legjobban előre, különösen szellemi téren. A trianoni tragédia nyomasztó első esztendői után is legelőször szellemi téren kezdődött meg az építés. S amikor az európai égbolton tornyosuló viharfelhők árnyékukat már előre vetitették, amikor a 30-as évek ele­jén még hatalmasabb cselekvési vágy terebélye- zett szét nemzeti életünk minden területén. Ekkor kezdődött el szociális, gazdasági és művelődési életünk felmérése, amely ha nem is sikerült mindig tárgyilagos tudományosság­gal, de kétségtelenül a jóindulat, a segiteni- akarás jegyében történt. A ténymegállapítások után, majdnem azzal egyidőben, megindult a gyakorlati munka is, melynek lényege: a ma­gyarságot érintő összes megoldandó feladatok tudatosítása, elsősorban azoknál, akiknek mód­jukban van a változtatás, a segítés, de egyúttal minden magyarnál is, mert mindnyájunk életé­ről, jövőjéről van szó. Nem tagadhatjuk azt, hogy széles népréte­geinkben jelenleg sokkal tisztultabb a helyes magyar világnézet és annak segítségével sokkal kiegyensúlyozottabb az egyének magatartása, mint évtizedekkel ezelőtt. A bátor szembenézés még a bizonytalan jövővel is, ennek a nevelés­nek köszönhető. A magunk erejében való biza­lom és egyben a kizárólag önmagunkra való támaszkodás rideg ténye ma már annyira álta­lános, hogy tulajdonképpen a felelősséget érző magyarok lelki egy­sége úgyszólván valóságnak tekinthető. Ha valamire, akkor erre az eredményre büszke lehet olyan nemzet, mint a magyar, amely rokontalanul, kevés jó baráttal, évszázadok óta élethalálharcát vívja nemcsak a boldogabb jövőjéért, hanem úgyszólván a puszta fennma­Tegnap az esti órákban szovjetorosz repülő­gépek az ország keleti határát átlépve, az erdélyi részen és Bácskán átrepülve, délnyugati irányban távoztak. Ma a kora hajnali órákban valószínűleg ugyanezek a gépek a berepülés útvonalán repültek vissza és hagyták el az ország légiterét. A berepülés zavaró jellegű volt. Még a zavaró repülés alatt erős angol­szász ferrorbombázó kötelékek az ország nyugati határán berepültek és Budapestig törtek előre. A légvédelmi tüzérség és a vadászgépek meg­akadályozták, hogy az angolszászok tervszerű bombázást hajtsanak végre és a gépek nagy­részét bombaterhük ledobása előtt visszafordu­lásra kényszeríiették. A gépek a berepülési útvonalon hagyták el az ország légiterét. Bombázásról a fővárosból érkezett jelentés. Itt a lakosságnak veszteségei voltak és a lakó­házakban károk keletkeztek. Több ellenséges gép lelövéséről és a gépekből kiugrott személy­zet elfogásáról érkezett jelentés. — Illetékes helyen ismét felhívják az ország lakosságát, hogy a lezuhant gépek roncsaihoz és a légi­támadásból származó tárgyakhoz ne nyúljanak, hanem ha ilyenekről tudomásuk van, azonnal jelentsék a legközelebbi illetékes közegnek. Az pedig, aki a tilalom ellenére a tárgyakat elviszi, azonnal jelentsék fel. (MTI) Budapestről jelentik : Vitéz Jaross Andor bel­ügyminiszter a magyar rádió rövidhullámú adásában a vasárnapra virradó éjtszakán üzent a nyugati féltekén élő magyarokhoz. A belügy­miniszter üzenetében hivatkozott arra, hogy a velünk szemben is engesztelhetetlen propaganda és elferdítő módszerek hatása alatt az amerikai magyarság bizonyára téves beállítottságában képzeli el a mai magyar sorsot. Az ellenséges propaganda azt hangoztatja, hogy Magyar- országon önkényuralom dühöng és a Német Birodalom háborús gépezete ráfeküdt a mi országunkra is. Megdönthetetlen igazság, hogy Magyarországon tökéletes nyugalommal, bizton­sággal és a győzelemtudat megingathatatlansá- gával figyeljük a háború jelenlegi eseményeit. A nyugati elözönlést hónapok óta vártuk és aggódva gondoltunk arra, hogy az elözönlés elmarad, mert ez a körülmény a háború idejét csak meghosszabbította volna. Csak az elözön­lés ad lehetőséget a Németbirodalom és szövet­ségesei haderejének arra, hogy az ellenség a szárazföldön döntő vereséget szenvedjen. Össze­dőlt az az elképzelés is, hogy a keleti arc­vonalon erősen meggyengültek az ellenfelek és igy az elözönlés csak ünnepi sétává szelídül és diadalmenetté formálódik. Az elözönlés és az azt követő katonai események Magyarországon csak megszilárdították a győzelembe vetett hitet. Hetek óta ki vagyunk téve az angolszász bombázók támadásainak. Magyar városok munkásnegyedei, kórházai, iskolái, kultúrintéz­ményei estek áldozatul az angolszász támadá­soknak. A bombatámadások sorozata azonban csak jobban egybekapcsolja a magyarság minden rétegét s azóta mérhetetlenül fokozódott a magyar nép ellenszenve az ilyen hadviselést meghonosító angolszász hatalmakkal szemben. Mi most visszaadjuk a magyarságnak mindazt, amit a Galíciából bevándorolt zsidóság kapzsi­sága önmagának megszerzett. A biztonságot az európai védelmi keretben magunk szolgáljuk, de közben gondolunk reátok is, akik most egy távoli országban nehezen tudtok az elhagyott magyar hazáról valóságos képet alakítani. Ne higyjetek a hírverésnek, amelynek szövevénye elborítja tisztánlátástokat. A magyar áll a vártán, az ősi magyar földön magyar virraszt az éjtszakában. (MTI) Budapestről jelentik: A hivatalos lap vasár­napi száma közli a kormány rendeletét a rend­őrség átszervezéséről. A rendelet a rendőrséget katonailag szervezett testületté alakítja át. A csendőrség és rendőrség együttes vezetés alá kerül. Az egységes vezetést a csendőrségi és rendőrségi felügyelő látja el. A felügyelőt a honvédelmi miniszternek a belügyminiszterrel egyetértőleg tett előterjesztésére a Kormányzó Ur nevezi ki. A felügyelő a honvédelmi minisz- nek van alárendelve, a belügyminiszter ügy­körét érintő ügyekben azonban a belügy­miniszterhez van utalva. Ugyanazt a jogkört gyakorolja, amelyet a jelen rendelet hatályba­lépéséig a csendőrség felügyelője gyakorolt. A rendőrség személyzete irányában a csendőr­ség és rendőrség felügyelőjének jogköre felső­fokon a szolgálatteljesítés ellenőrzése, hivatás­szerű kiképzés vezetése és a katonai fegyelem fenntartása. A rendelet hatálybalépésének napját a honvédelmi miniszter külön rendelettel álla­pítja meg. (MTI) Bárdossy László nyug. miniszterelnök a szombathely—kőszegi választókerület képviselő- jelöltje tegnap mondta el programbeszédét, délelőtt Szombathelyen, délután pedig Kőszegen. A volt miniszterelnököt, aki Vasmegye szülötte, az egész polgárság tüntető lelkesedéssel fogadta. Útjára számos törvényhozó és közéleti előkelő­ség is elkísérte. Bárdossy hangoztatta, hogy mint képviselő is az ország, a közösség egyete­mes nagy érdekeit akarja képviselni, természete­sen a hagyományos vasi szellem jegyében. A Budapesti Közlöny vasárnapi száma ipar­ügyi miniszteri rendeletet közöl, amely szerint a fizetéses szabadságra vonatkozó eddigi intéz­kedések kiterjednek a csupán egy, vagy két alkalmazottat foglalkoztató kisiparos és kis­kereskedő alkalmazottaira is. Ezek az alkalma­zottak elsőizben akkor kapnak fizetéses szabad­ságot, ha a mostani év folyamán egyévi foly­tonos szolgálatot töltenek be. A fizetéses szabad­ságra jogosító egyévi szolgálat folytonosságát csak a hathavi munkavállalási szünet időtartama szakítja meg. (MTI) A hivatalos lap közli a közellátásügyi minisz­A mai nap országos és világ­vonatkozású radásáért. Ezt az önmagunkra döbbenést tehát határozottan az utolsó évtized nemzetnevelési munkájának javára könyvelhetjük el. Dr. PÉTER ERNŐ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom