Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)
1944-06-24 / 141. szám
1944 június 24. 3 Közgyűlést tartott a Zalavármegyei Vöröskereszt választmány és az Egészségvédelmi Szövetség zalai fiókszervezete Kitüntetések átadása az önzetlen nemzetvédelmi és emberbaráti szolgálatért A Zalavármegyei Vöröskereszt választmánya ma tartotta közgyűlését Zalaegerszegen a főispán elnöklésével. A megjelentek élén ott volt gróf Somssich Antal, a Vöröskereszt országos főmegbizott helyettese, vitéz gróf Teleki Béláné választmányi elnöktárs, aki a vármegyei vöröskeresztes főápolónő. Vitéz gróf Teleki Béla megnyitójában elismeréssel emlékezett meg mindazokról, akik hathatós megértéssel és áldozatkészséggel támogatták a Vöröskeresztet feladatainak végzésében. Elismerés illeti a vármegye ‘területén működő Vöröskereszt-fiókokat, az önkéntes ápolónőket önzetlen szolgálatukért, de különösen a vármegyei főápolónőt példaadóan kötelességtudó, áldozatos munkájáért és irányításáért, valamint Székely Emilnét, az ápolónői szakosztály helyettes ügyvezetőjét lelkes és eredményes tevékenységéért. Az önkéntes ápolónői szolgálatot végző hölgyek hazafias munkáját jegyzőkönyvben is megörökítették. Bejelentette a főispán, hogy a Vöröskereszt országos elnöke dr. Deseő Árpádné, zalaegerszegi törvényszéki tanácselnök feleségét és Parragh Krisztina balatonfüredi polgári iskolai tanárnőt a Magyar Vöröskereszt díszoklevelével és emlékéremmel, Nagy “Erzsébet ápolónőt és Kálóczy Ferenc ápolót pedig elismerő oklevéllel tüntette ki a Vöröskereszt nemzet- védelmi és emberbaráti célkitűzéseinek előmozdítása körül kifejtett értékes működésükért. Az elmúlt év januárja óta további 516 személy nyert vöröskeresztes házi betegápoló tanfolyamokon kiképzést. A tanfolyamok legszorgalmasabb vezetői Top- ler Anna és Teleki Aliz grófnő, oktatónők voltak, kívülök Révész Ilona is vezetett tanfolyamot. Sajnálattal állapította meg a főispán, hogy a sok felhívás ellenére sem sikerült hathetes önkéntes ápolónői tanfolyamot mindaddig összehozni, amíg a hadikórházaknak újra való megnyitása küszöbön nem állt. Így most is hiány van ápolónőkben. A közeljövőben ezer ágyas hadikórházat állítanak fel Zalaegerszegen. Ennek keretében ismét felállításra Azután az Egészségvédelmi Fiókszövetség tartotta meg közgyűlését ugyancsak a főispán elnöklésével. Hangoztatta az elnök, hogy szükség van az egészségvédelmi szervezet minél tökéletesebb kiépítésére. Dr. Farkas Béla főorvos, főtitkár hangulatos háttér megfestésével számolt be a zalai zöldkeresztes 'egészségvédelmi szervezet szociális tevékenységéről. A szervezet igyekezett a háború okozta szerény lehetőségeknek minél tökéletesebb kihasználására. Az év folyamán 40 teljes kelengyekészletet osztottak ki, a pelenkaanyag hiányát kész pelenkák vásárlásával pótolták. Kiosztottak továbbá 18 szülészeti vándorzsákot, amelyeket az Országos Egészségvédelmi Szövetség juttatott. Kiemelte a 'jelentés dr. Kiss Dezső törvényszéki elnök feleségének tevékenységét, aki mintaszerűen oldotta meg feladatát. A védőnők kiképzésére szolgáló ösztöndíjakra egy pályázó volt, a jövőre 1.500—( 1.500 pengőben állapították meg a két ösztöndíjat. Hálával emlékezett meg a Maort vezetőségéről, amely a lovászi telepe mellett korszerű, A) mintájú egészségházat létesített, amelyet majd a vármegye közönségének tulajdonába juttat. így lehetett felállítani a tornyi- szentmiklósi egészségügyi körzetet. kerül a 200 ágyas vöröskeresztes kórház. A hadikórház ellátásához legalább 40 ápolónőre lenne szükség. Kívánatos, hogy a tanfolyamra minél többen jelentkezzenek, hogy az ápolónői szolgálatot zalaiakkal lehessen betölteni. Ez a legszebb háborús munka- szolgálat. Intézményünkre a jövőben jóval fokozottabb és szélesebbkörű munka háramlik. Azután a főispán meleg szavak kíséretében átadta a kitüntetést dr. Deseő Árpádné- rtak és Nagy Erzsébetinek. Deseőné mint önkéntés vöröskeresztes ápolónő a zalaegerszegi hadikórháznál példaszerű módon látta el szolgálatát, mint műtősnői. Megmutatta, hogyan kell a magyar nőnek ezt a legszebb küldetést teljesíteni. Nagy Erzsébet Kálóczy Ferenccel együtt ugyancsak a zalaegerszegi hadikórházban a múlt évben föllépett tífuszjárvány alkalmával önként jelentkezett a ragályos betegek ápolására és szolgálatuk önfeláldozó végzésével több mint húszhonvéd életét sikerült megmenteni az orvosi tudománynak. Parragh Krisztina és Kálóczy Ferenc kfozbejött akadályok miatt nem jelenhettek meg. így az ő kitüntetésük átadása más alkalomra marad. Végül a főispán a hátsó arcvonal hőseiről, a bombatámadások halottairól és a. bombakárosultakról emlékezett meg. Felhívta a fiókok elnökségeit, hogy szervfezzeniek meg területükön mielőbb gyűjtést a bombakárosiultak javára. A Vöröskereszt szervezetek vegyenek részt a június 28-i honvédnapon, a keszthelyi fiókszövetség látogassa meg a hévízi honvédüdülőben levő katonáinkat, mutassuk meg az együttérzést a hazáért szenvedők iránt. Legyen mindenki együtt a hazafias nemzetvédelmi és felebaráti szeretetben. A költségvetés letárgyalásával végződött a közgyűlés. A Maort érdemét jegyzőkönyvbe foglalták. A jelentés megemlékezett arról a hathatós munkáról is, amelyet dr. Takács László vármegyei tiszti főorvos végez a szövetség célkitűzéseinek ^megvalósításában. BÉLYEGZŐT Zalaegerszegen a cserkészüzletben rendeljen. Bárhol hirdetett szépirodalmi könyvet beszerezhet illetőleg megrendelhet. Telefon: 266. A Némiet Távirati Iroda jelenti: A német csapatok az elmúlt napokban is bajtársiasan segítették a finn csapatokat. A német csata- repülők a karjalai földszoros fellett ellenséges csapatgyülekezéseket támadtak eredményesen. Német gyorsnaszádok a Finn-öbölben két nagy és három kisebb szovjet hajót elsüllyesztettek. (MTI) HETI ÉRDEKESSÉGEK »Az ajakrúzsozásra, arcpúderozásra, köröm- lakkozásra szükség nincs, a cigarettázás sem életszükséglet« — ezt a közösségi parancsot adta útravalónak az országos szociális felügyelő a zalai falvakba induló gondozónőknek* Ne tessék azt gondolni, hogy éppen csak nekik adta. Komolyan mondom, hogy egyetlen rú- zsos ajkút se láttam a szóban levő gondozónők között abban az órában, amikor a parancs elhangzott. Igaz, hogy a körmüket nem láttam, mert nem mutatták, de éppen azért hiszem, hogy a körmük sem lehetett lakkozva, mert nem mutatták. Fölteszem továbbá azt is, hogy éppen ezek a gondozónők nem is cigarettáznak. Ezt abból következtetem, hogy az egyiket a folyosón megkínáltam egy »leventé«- vel és nem fogadta el. — Ugyan, hogy gondolja?! — szólt a rideg elutasítás. — Hát nem tudja a tizenegyedik parancsolatot, hogy »ne tedd magadat a sátán kéményévé!?« így dorgált, közben pedig majdnem elégetett a tekintetével. Tovább menve pedig, ahogy többnek az ajkát vizsgálgattam, azt is megállapítottam, hogy a szájacskák is épek és egészségesek^. Már pedig az orvosbarátomtól mindig azt hallottam, hogy a sárgító nikotin kicsípi az ajkaknak hártyaszerű bőrét, mintha csak élénk vérmérséklettel harapdálná azokat a hölgy. Ezekután az a szilárd meggyőződésem, hogy a szociális felügyelő azokra a városi közösségben élő fehérnépekre célzott, akik nem napköziotthonos gyerekeknek, hanem saját maguk álmodott szépségének a robotos gondozónői. A napköziseknek csak arra kell vigáyz- niok, hogy ne utánozzák ezeket a »modern« hölgyeket a faluban. Aranyigazság az is, hogy csak a csúnya nőnek van szüksége szépítőszerekre. H armin c-n egy ven évvel ezelőtt hol volt a rúzs, a körömlakk? És mégis milyen szép volt a nő, aki szép. Nikotinos hölgyeket is csak a pipás cigányok között lehetett találni, vagy a bolondok között. És mégis milyen ízes volt a női csók! Most a kenőcsöt kell bámulnunk a drága nőn, hogy milyen gyönyörű, valóban megragadó az a kenőcs. Most a rúzshoz írnak a modern költők szerelmes verseket, a lakkozott karmokhoz, meg a nikotin-édes lehellet- hez. Mert ma ez a divat, bár nem mindig az a szép, ami divat. Sőt! Mivel pedig a nőknek mindig csakazértis igazuk van, a szelet veri meg a férfi akkor, amikor ilyen női dolgok körül hadakozik. * Hogy Tihanyt nemzeti parkká nyilvánítsák, ahhoz az kell, hogy az ottani lakosságot eltelepítsék. Állítólag már Nógrád megye vállalkozott is arra, hogy kétszerannyi termőföldet ad a tihanyi polgároknak cserébe. A csere azonban igen nehezen megy. ’Mert ha tízszer annyi és tízszer értékesebb földet kap is a tihanyi polgár máshol, akkor is megvakarja a fejét és azt mondja: — Szép, szép az ajánlat, de az mégse Tihany, ahol a földet adják. Nem megyek innét a világ kincséért se. Tihanyban nekem többet ér egy kecskeköröm, mint máshol egy zsák búza. Ez a szülőföldhöz, az emlékhez, a hagyományokhoz való makacs, szent ragaszkodás. Lehet-e rossz néven venni? Emlékszünk arra, milyen harc volt Egersze- gen is, amikor a gettó kedvéért néhány keresztény polgártársunknak lakást kellett cserélni. Sírtak, toporzékoltak, idegeskedtek, hogy ők el nem hagyják a helyet, ahol születtek és ahol évtizedekig küszködtek. A rozzant, nedves, egyszobás viskók a Zala rétje mentén, amik miatt korábban annyit keseregtek, most egyszerre magasan megnőttek értékben. A világ legkomfortosabb palotáivá nőttek, amelyeket »csak az erőszaknak engedve« cseréltek el háromszobás, parkettás, fürdő- és cselédszobás belvárosi lakásokkal. Azt mondták: aki lakást cserél, szívet cserél. Szívet cserélni pedig csak a hűtlenek tudnak. Különben igazolja ezt a tételt minden Erzsi és Katica is. P. P. Lovásziban korszerű egészségház épült
