Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)

1944-06-03 / 124. szám

1944 június 3. 7 — Tűzkeresztet kapott. Németh Károly kar- paszományos szakaszvezető, dabronci segéd­jegyző a Tüzkereszt el^ő fokozatát kapta a kardokkal és koszorúval. — Ha'álos kóstoló a nyersnikotinból. Petes- háza községben Bíró István gazdálkodó isme­rősétől egy palackban nyersnikotint hozott per­metezéshez. A palackot addig, ameddig két lovát a kocsiból kifogta, az udvarban letette. Óvatlan pillanatban azonban fölvette az ötéves leánya, Katica és kóstolt belőle. A szeren’sét- len kislány pár perc alatt kiszenvedett. — Bűntény áldozata a Mura halottja. Meg­írtuk, hogy női holttestet vetett ki a Mura. A holttesten szurási nyomok voltak. A bonco­lás megállapította, hogy a teljesen ruhátlan holttest egy hete lehetett a vízben. A fejbőre szinte le volt nyúzva, és a testén több helyen szúrás van. Valószínű, hogy a bűntény elköve­tője előbb meggyilkolta áldozatát és csak aztán dobta a folyóba. Az áldozat életkora 35—37 év. A nyomozást megindították. — Hirdetmény. Zalaegerszeg megyei város adóhivatala felhívja mindazok figyelmét, akik zsidó tulajdonát képező lakást, üzlethelyiséget stb. bérelnek, hogy a bért kötelesek befizetni minden hónap 5-éig a városi adóhivatalban!. A bérre vonatkozólag a városi adóhivatalban a 10. számú szobában lehet 9-től 12 óráig ér­deklődni. - 1—5 — Sürgős a gazirtó kapálás. A májusi esők hatására erős fejlődésnek indultak mindenhol a gyomnövények a szántóföldeken. Beköszön­tött utána a meleg időjárás s így az a veszély fenyeget, hogy ha kellő eréllyel idejében nem történik meg a gyomok irtása, ez a vetések fejlődését hátrányosan fogja befolyásolni. Ezért illetékes helyről felhívják a gazdák figyelmét arra, hogy a legnagyobb eréllyel, mielőbb vé­gezzék el a gazirtást, ismételten sekélyen ka­pálják a kukoricát és fogjanak hozzá a burgo­nya első töltögetéséhez is. Sok helyen látni kapálatlan kukoricát, pedig a gaz már maga­sabb nála. Többfelé arasznyinál magasabb burgonyatáblákon még nem kezdték meg a töltögetést. Annyival inkább sürgősek ezek a munkák, mert ha azokkal késlekedünk, sokkal több munkaerőre lesz szükség a kifejlődött gyomok irtására, pedig munkaerőben hiány van. De a vetett növények is hátramaradnak fejlődésükben, amit helyrehozni később már nem bírnak. Minden gazdának saját érdeke, sőt a háborúban álló ország iránt való haza­fias kötelessége is, hogy a' kapásnövények megfelelő műveléséről kellő időben gondos­kodjék. — Pesten adták el a zsákmányt és elmu­latták a pénzt a nagykanizsai zsidólakás ki­fosztó!. Újabb zsidólakásfosztogatókat fogott el a budapesti rendőrség. A két tolvaj Gudri- eza János és Mihalics Károly nagykanizsai legények. A legények egy nagykanizsai zsidó­lakásból több ruhát és egyéb dolgot vittek tel. A zsákmányt Budapesten eladták és a pénzt elmulatták. — Öngyilkos lett, mert félt a nyomozástól. Gyergyák József sormási gazdát összeszur­kálva szállították a nagykanizsai kórházba. A gazda sérüléseibe belehalt. Kiderült, hogy Gyergyák öngyilkos lett. Gyergyák ellen az a gyanú merült fel, hogy zsidó holmit rejtett el. Áz eljárást megindították ellene. Gyergyák ta­gadta bűnösségét, de úgy látszik, a nyomozás felizgatta és ezért öngyilkos lett. APRÓHIRDETÉSEK APRÖHIRDETESEK ÁRÁT előre kell fi­zetni. Telefonon tehát nem vehetők föl apró­hirdetések. FELVESZ állandó alkalmazásra azonnali be­lépésre is jó munkás férfi fodrászsegédet, jó fizetéssel, Bita István fodrász, Zalaegerszeg. KIADÓ lakását, adás-vételi ügyeit itt hii« űesses Fillérekért gyors eredmény. A hét legúiabh tudnivalói hAf^ufirn________________________ ____ Minde nkinek jól felfogott érdeke, hogy a Zalai Magyar Élet újságot mindennap olvassa, mert ez a lap naprólmapra közli az életbevágó kormányrendeleteket és egyéb tudnivalókat. Nes keli szervezni az éitszakai mezei őrséget. Az ország területei ellen végrehajtott bombá­zások során már az első pillanatban felvetődött a kérdés, vájjon a falvak és puszták népe ki van-e megfelelően képezve arra, hogy az eset­leges bombázás után kellő szakértelemmel tudja az oltást lebonyolítani. A hatóságok már régebben felhívásokat intéztek a vidék lakos­ságához azirányban, hogy mindenki végezzen légoltalmi tanfolyamot, ahol megfelelő kikép­zésben részesül. Aratás előtt állunk, a nemzet legnagyobb kincse érik kint a földeken, ahol nincs óvóhely és nincs mód arra, hogy bizton­ságba helyezzük a gabonát. A földművelők már az esti szürkületben hajlékukba térnek és senki sem őrködik a gabonára. Az éjtszakai sorozatos berepülések során könnyen előfordul­hat, hogy a vidéki falvak és tanyák környékére gyujtóbombákat szórnak le az ellenséges repülő­gépekről. A gyujtólapok kiszámíthatatlan kárt tehetnek a gabonában, ha idejében nem semmi­sítjük meg. Éjtszaka senki sem mer kint tartóz­kodni a földeken, holott éppen az éjjeli őrködés volna szükséges. A falusi leventék és levente­leányok körében meg kellene szervezni az éjtszakai őrséget és be kellene vonni a tanyai gazdákat is a légoltalom munkájába. Ahol a közlekedés nehézsége vagy más akadály miatt ez lehetetlen, oda oktatókat kell kirendelni, akik az esti órákban, a munkaidő után ismertet­nék a különféle bombák oltási szabályait. A gabona biztosítása ma nemcsak önérdeket, hanem nemzeti érdeket is szolgál. Tehát minden lehetőt meg kell tenni a légoltalmi szempont­ból kiképzett mezőőrök megszervezésére, még­pedig a legrövidebb időn belül, mert minden óra nagy késést jelent. A bombakárok gvorsabb helyreállítására fokozzák a cserépgyártást. Az Ipari Anyaghivatai elrendelte, hogy a bombázásokozta károk helyreállításához szük­séges építkezési anyagokat, az erre a célra az egyes téglagyáraknál felszabadított mennyisé­gekből vidéken az alispán utalja ki a tatarozást végző épittetőnek, vagy iparosnak. Az Ipari Anyaghivatalnak távolabbi szándéka azonban az, hogy a bombakárosultak építőanyagellátá­sának nagyfontosságu munkájába a kereskedel­met is bekapcsolják. Az építőanyagkereskede­lemnek ez a szerepe különösen azokon a helyeken lesz nagyjelentőségű, amelyektől a gyárak távolabb fekszenek és igy az onnan közvetlenül történő kiutalás jelentős időveszte­séget, illetőleg többletterhet jelentene. Az Anyag­hivatal a közelmúltban felhívást intézett a cserepet gyártó téglagyárakhoz, hogy a cserép­gyártást az egyéb építési anyagok rovására is fokozzák — különös tekintettel arra, hogy a várható légitámadások okozta károk nagyrésze tetőrongálások alakjában jelentkezik. Az OMBHárulékok lerovása június elsejétől. Az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet felhívja a gazdák figyelmét arra, hogy a gazda­sági munkavállalók öregségi biztosítási járuléka junius 1-től kezdve heti 30 fillér. A felemelt járulékok lerovására az OMBI új 30 filléres és 3 pengő 90 filléres bélyegeket hozott forga­lomba. Az eddig forgalomban volt 20 filléres, 40 filléres és 2 pengő 60 filléres biztosítási bélyegeket junius 1. után járuléklerovásra fel­használni nem lehet, de junius 30 ig a posta- hivatalok azokat teljes értékükben visszaváltják. Felhívja az OMBI a gazdák figyelmét arra is, hogy julius 1 - tői kezdve a munkavállalói járu­lékot akkor is a munkaadó (gazda) köteles beragasztás utján leróni, ha a gazdasági munkavállaló egy hétnél rövidebb ideig dolgozik nála. Takarékosan kell bánni a permetezőszerekkel. A földművelésügyi miniszter rendelete a szőlősgazdák részére tudvalévőén kataszteri holdanként 4 kg rézgáiicot, 14 kg feketegálicot és 4 kg rézmészport biztosított. A védekezés i eddigi módozatai szerint eljárva, ez a mennyi- j ség csak igen kedvező időjárás esetére elegendő. Mégis céltudatos takarékossággal ezt a rendel­kezésre álló kisebb mennyiséget kedvezőtlen időjárás esetén is ügy lehet beosztani, hogy a tenyészeti időszak elején — amikor legveszedel­mesebb a peronoszpóra és legérzékenyebb a szőlő — a legfontosabb védekezéseket eredmé­nyesen végrehajtjuk. Az első permetezéseket feltétlenül rézgáliccal végezzük és csak későb­ben térjünk át a fekelegálic használatára. Mivel az utalványozott védekezőszer mennyisége csak három permetezésre elegendő, a permetezések­nél a leggondosabban és legtakarékosabban kell eljárni. A 4 kiló rézgálicból összesen 8 hektó fél százalékos bordói lé készíthető, ami az első (2 5 hektó) és második (5 5 hektó) permetező iémennyiségét biztosítja. Az utalvá­nyozott feketegálicból készített 9 hektó lé pedig a harmadik permetezést is lehetővé teszi. Vigyázzunk a vasúti átjáróknál A kereskedelemügyi miniszter rendeletet adott ki arról, hogy miként viselkedjék a közönség a vasúti átjáróknál. A rendelet ér­telmében sorompóval ellátott vasúti átjáróknál a lezárt sorompót önhatalmúlag kinyitni, a sorompó alatt átbújni, fölötte áthatolni, vagy azt megkerülni tilos. Az ilyen átjáróknál még le nem zárt sorompók mellett is nagy elővigyá- zattal kell a közönségnek áthaladnia. Előcsen- getős vasúti sorompóknál, ha a csengetyű szól, a sorompók közé menni tilos, a sorompók között levőknek pedig sietve távozni kell. A sorompó nélküli átjárókat egyvágányú vasúti pályákon egyszeres, két-, vagy többvágányú vasúti vágányokon pedig kettős figyelmeztető keresztek jelzik. Ilyen figyelmeztetővel ellátott sorompótlan átjáróknál a közönségnek ma­gának kell meggyőződést szereznie az áthala­dás veszélytelenségéről. Az ‘átkelés vonat, vagy más vasúti járómű közelsége esetén tilos. A rendelet értelmében szigorúan büntetik azo­kat, akik a szabályokat megszegik. A beszolgáltatás! kötelezettségüknek eleget tett gazdák USO pengős ruhautalványt kapnak Jurcsek Béla földmívelésügyi és közellátás- ügyi miniszter a Köztelek-ben megjelent nyi­latkozatában megállapította, hogy a gazdatár­sadalom a beszolgáltatási kötelességnek kevés kivétellel kötelességtudóan tett eleget. Ezért jogos a gazdák kívánsága, hogy hozzájuthas­sanak a gazdálkodás folyamatos továbbvitelé­hez szükséges eszközökhöz. A ruházkodást il­letően a magyar gyárak termelésének kéthar­madát sikerült a mezőgazdasággal foglalkozók részére biztosítani. A közeli jövőben minden gazda megkapja azokat az utalványokat, ame­lyeknek alapján ruhaféléhez juthat. Minden gazda, ha mindhárom csoportban eleget tett beszolgáltatási kötelességének, legalább 150 pengő értékű textiláru vásárlására jogosító Utalványt kap. 2.000 búzapont felett, minden további 2.000 búzapont beszolgáltatása után pedig még 50 pengő értékű textilvásárlási utal­ványt kap. A mezőgazdasági cselédek ezzel szemben családonként 300 pengő értékű utal­ványt kaphatnak. Azok a gazdálkodók, akik testi munkában nem vesznek részt, a mező- gazdasági utalványokat munkásaik között kö­telesek szétosztani. Sikerült a mezőgazdaság lábbeli és bőrárú szükségletét is biztosítani. A kiosztás nyáron történik és ezt a juttatást is a beszolgáltatási kötelesség teljesítésével kötik össze. A mezőgazdasági munka folyam .íos- ságának biztosítása végett oly szervezetet épí­tenek ki, amely ellenőrzi a munkakötele zett- ség nyilvántartását és ellenőrzését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom