Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)
1944-04-08 / 79. szám
ÁRA 20 FILLÉF 1944 ÁPRILIS 8. SZOMBAT Mactarelet V. évfolyam # politikai napilap # 79. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hőnapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P, Ttttóssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. SUCCISA VIRESCIT. ALLELUJA I Irta SCHNATTNER SZIGFRID O.S.B. (Csácsbozsok) Succisa virescit, Monte Cassinonak a címerében olvasható jelmondat. Értelme ez: A levágott törzs kihajt. Lehetne-e szebb, találóbb és időszerűbb gondolattal ünnepelni húsvétot, a kereszténység legnagyobb ünnepét? Monte Cassino, Európa művelődésének fellegvára, a műveltség bölcsője, a hegyre épült város, amelyre másfélezreden át minden keresztény és minden müveit ember mélységes kegyelettel és tisztelettel nézett fel: romhalmaz. 1944 húsvétján Európának ebben a fölséges katedrálisában nem szólalnak meg az alle- lujás harangok, hogy két napon át a legdiadalmasabb és legmegrázóbb gondolatnak zengjenek: Krisztus feltámadt. »Nem gyémántra és aranyra van szükségünk«, hangzott a Vatikán válasza, mintegy finom diplomáciai fricska, amikor Cassino bombázása után az amerikai ügyvivő pénzsegélyt ígért a »háború elmúltával«. Nem is a húsvéti harangok zúgására van szükségünk, nem a jókívánatok megszokott kifejezésére, hanem a húsvét lelkére, mely dogmatikus erővel és az igazság cáfolhatatlan érveivel bizonyítja, hogy succisa virescit, a levágott törzs kihajt, kizöldül, kilombosodik. Krisztus feltámadása óta minden gondolat húsvéti, ha a feltámadás felé tör. Ha a sok halomra döntött templom néma is, harangjai elmentek ágyúknak, hát a kora áprilisi kék ég ragyogó mennyezete alatt millió piros emberszív harangja hirdeti a nagy igazságot, iá minden igazság igazolását és próbakövét: a feltámadást. Feltámadott Krisztus e napon, Alleluja, Hála legyen az Istennek! És az arany szenti ségtartóban körülhordozott, diadalmasan feltámadott, ötsebü Krisztus hirdeti az új és szebb életet, az igazságnak, a szeretetnek, a hitnek és az Életnek diadalát, mondhatjuk így is, hirdeti a romhalmazzá lőtt és agyonbombázott Monte Cassino jelszavát: succisa virescit. Az allelujás énekből, az emberarcok öröméből és a körmenetek áhítatából gyermekéletünk sok emléke, üde élettavaszunk ártatlan ígérete szól hozzánk. Ilyenkor húsvétkor az a lélekbemarkoló erő tart hatalmában bennünket, amely még Faust kezéből is kiüti az öngyilkosság küszöbén a méregpoharat. Pedig Faust az igazi húsvétnak, a krisztusi húsvétnak csak a hangulatát érzi, csak a régi, elfeledetten alvó emlékek fölébredése szól hozzája, az igazi feltámadás húsvéti hite és ereje hiányzik leikéből. És még így is több számára, mint hangulat lágy emléke, több, mint elmúlt szépség visszajáró élménye. A húsvét erő, ami az életbe visszahív, a húsvét az életet hősiesen elviselni erőt adó képesség. Erről a valamiről Faust nem beszél, Goethe sem beszél, nem, mert a húsvéti hangok allelujás éneke úgyis mindennél hangosabban és érthetőbben beszél. Ez már több, mint élmény, emlék, érzés és hangulat, ez már tény és élő valóság: Krisztus Jézus feltámadt. A levágott törzs újra kihajtott, a száraz gally kizöldült, a letört ág kilombosodott, egy szóval: a halott feltámadt. Végtelenül fontos, önmagában döntő, kihatásaiban megmérhetetlen nagy tény: megváltásunk diadalmas, eget nyitó, földet mentő, poklot záró, halált tipró ünnepe. Ez a tény arra a mélységes, kétséget kizáró hitre támaszkodik, mellyel hiszek Péternek, aki alig néhány héttel a nagy esemény után bátran hirdeti, hogy »akit megöltek, keresztre feszítettek, azt az Isten feltámasztotta harmadnapra és nyilvánvalóvá tette«. Az Isten ereje kell ahhoz, hogy a levágott törzs kihajtson, lombot is virágot hozzon, életet fakasszon. Az első húsvétvasárnap reggelének nagyszerű eseményét nem lehet elvitatni, Kioperálni a világtörténelemből1, nem lehetett kicsempészni Spanyolország levegőjéből és nem sikerül kilopni Oroszország leikéből. A pár év előtti, legszigorúbb ellenőrzésen keresztülment szovjet jelentések is arról számoltak be,, hogy a húsvéti ünnepek ideje alatt ros- kadásig megtelt ájtatos 'hívővel, Krisztust kereső lélekkel az a néhány moszkyai templom, amelyet még nem. röpítettek levegőbe, nem alakították át múzeummá és nem szent- ségtelenítettek istállóvá. A hatalmas erőszak ellenére is, mely a roppant cári birodalomba a szakadár istenfogalom helyébe az istentelen- séget illesztette, húsvét ünnepén, túl szaka- dárságon, túl istentelenségen és cseka őrületen keresztül megérzi az igazi feltámadásnak, a Mocsáry Dánielt, a földmívelésügyi minisztérium új politikai államtitkárát hivatalának átvétele alkalmával Jurcsek Béla, a közellátás- ügyi minisztérium vezetésével is megbízott földmívelésügyi miniszter meleg, baráti szavakkal üdvözölte a minisztérium vezető tisztviselői előtt és örömének adott kifejezést',, hogy a magyar földmívelésügy irányításának nehéz munkájában önzetlenül résztvesz az a férfiú, akihez őt régi, bizalmas barátság fűzi. Bárányos Károly államtitkár a minisztérium tisztviselőkara nevében üdvözölte az 'új politikai államtitkárt és kiemelte, hogy Mocsáry Dániel eddigi munkája biztató ígéret az egész gazdatársadalom számára, mert közéleti pályáján mindig független, bátor mezőgazdasági politikus volt és önzetlen, meg nem alkuvá magyar. Mocsáry Dániel államtitkár válaszában hangoztatta, hogy mint a mezőgazdasági közélet harcosa a mezőgazdasági érdekképviseletek és társulások közérdekű ügyeiben megismerte a földmívelésügyi minisztérium tisztviselői karának odaadó munkásságát. Nem vágyott sohasem hivatali állásra, mert azt tartotta, hogy a független gazda talán többet tehet a magyar mezőgazdaságért, mint az, akit teljesen leköt a hivatalos állás nehéz munkája. Ma azonban minden magyar embernek kötelessége ott dolgozni^ ahová őt Kormányzó Urunk bizalma és parancsa állítja. A közmondás szerint egy ember semmit sem tehet, de ha hét ember egy csillagra néz, akkor az összefogás megdönthet egy egész világot. Ha minden magyar nemzetünk örök valódi húsvétnak nagy tényét és igaz való*- iságát. Mert megtörtént a csoda, mely páratlanul egyedülálló a világtörténelemben: a levágott ág kizöldült. Húsvétkor ez a mi nagy erőnk, örömünk. Mit féltek kicsinyhitűek, ha elpusztul minden, ha beomlik a Szent Péter bazilika kupolája? Mi lenne? Megmutatta XII. Plus, amikor odatérdelt a romok fölé. Egy írásos hagyomány a hetedik századból leírja a helyet, ahol néhány pad állott és az oltárt is, melyet maga Szent Péter faragott. Az oltár, néhány pad, az apostoli szék, a szegények és rabszolgák, íme ez volt akkor — a Vatikán. Felette a nagy, pogány Róma, melyet le kellett győznie. És? És Róma megdőlt: elsöpörte az evangélium ereje. Ez az erő rokon volt azzal, amellyel a Názáreti Hős kilépett szűk sírjából. Húsvétkor még azt is könnyű elhinnünk, hogy a pápa ki fog ülni a puszta térre, széket farag magának és hirdeti az Evangéliumot és prédikálja, hogy ne féljetek:succisa virescit! És a világ? Ha kell, zarándokúira indul hozzá, szilánkokat farag le magának az apostoli székből. Elviszik, mint ereklyét mindenüvé. És az ereklyék fölé megint templomok épülnek, székesegyházak és merész kupolák merednek az ég felé; harangozva a nagy, örök húsvéti igazságot, amelyet angyalajak hirdetett a nyitott sír előtt: Ne féljetek! Succisa virescit, alleluja! csillagára tekint és azt követi, akkor hazánk nehéz helyzetével meg tud küzdeni és a nemzet boldog lesz ismét. Filippo Anfuso berlini olasz követ, aki azelőtt Budapesten volt követ, házasságot kötött Tasnády-Szűts Kornéliával, vitéz Tasnády- Szűts András leányával. A hivatalos lap belügyminiszteri rendeletét közölt, amely szerint kárpátaljai területre, továbbá Máramaros vármegyébe, Ungvárra és Munkácsra további rendelkezésig csak utazási igazolvánnyal szabad utazni. Az igazolványt csak halaszthatatlanul szükséges utazás esetén és kifogás alá semmi tekintetben nem eső személy részére községekben az elöljáróság, városokban a rendőrkapitányság állítja ki díjmentesen, két darab fénykép csatolása mellett. A Budapesti Közlöny április 5-i számában rendelet jelent meg az érettségi vizsgálatok és az iskolai beiratkozások szabályozásáról. A rendelet szerint az érettségi, a képesítő és az ipariskolai záróvizsgálatot lehetőleg még áprilisban meg kell tartani. Az elnököt a tan,-* kerületi kir, főigazgató, illetőleg az egyházi hatóság küldi ki. Az írásbelit és a szóbelit egyaránt a kora reggeli órákban kell megkezdeni. Ha az írásbelit légiriadó, vagy más elháríthatatlan esemény félbeszakítja, az írásbeli dolgozatot az addig elvégzett munka alapján kell •*— a körülményeknek méltányos A mai nap országos és világ- vonatkozású eseményei i
