Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)

1944-05-22 / 114. szám

1944 május 22. 3 Tapolcát is erősen érdekelheti a gyümölcsfel­dolgozó üzem kérdése. Kaptuk a következő levelet: „Olvastam a Zalai Magyar Élet-ben, hogy Zalaegerszegen, a Szuppán-féle gyümölcsfel­dolgozó cég iparüzemet létesít és a vármegyé­nek több messzebbfekvő helyén is fióküzemet kiván létesíteni a félkészitmények előállítására. Nem tudom, az utóbbi tervben szerepel-e Tapolca is, de mindenesetre fontosnak tartom, hogy olt is létesüljön ilyen fióküzem és hogy ezírányban a község elöljárósága és képviselő­testülete már most tegyen lépéseket. Tapolca körül van véve igen sok gyümölcsössel, amelyek a tőle 3—8 kilóméterre fekvő Haláp, Csobánc, Badacsony, Szentgyörgy, Lesencetomaj, Lesence- istvánd, Németfalu környékén terülnek el. Mindenki tudja, hogy Tapolcára még Sümegről, Sümegcsehiből, Bazsiból, Sümegprágából is szállítanak gyümölcsöt vonaton vagy tengelyen, sőt az erdőn keresztül Bakonyzsidről is az asszonyok fejükön 15—20 kilós kosarakban. Évtizedeken fájó tapasztalat az, hogy mennyi szép gyümölcs pusztult el ezen a vidéken az értékesítés hiányában. Tapolca nem képes fel­venni az odaszállított rengeteg gyümölcsöt, az eladóknak csekély árért kell terményüktől meg­válni, szinte ingyen adják oda, vagy kiöntik az utcára, mert nem akarják visszacipeini. Mekkora nemzeti vagyon maradna meg és milyen sok élelmet pótolna a gyümölcs értékesítése és fel­dolgozása. Az egészségmentés, a nemzedék erősödésének célját szolgálná az, ha a kis­gyerekeknek lekvároskenyeret lehetne adni. Most zsiroskenyeret esznek. Nemrégiben örvendve tapasztaltam, hogy a somogymegyei Nagy­atádon milyen áldást jelent az ottani gyümölcs- feldolgozó üzem, afnely az olcsó tömegélelme­zési cikkek előállítására van berendezve. A kezdetben kisebb üzem ma már egészen ipar­teleppé fejlődött, saját asztalos és bognár üzemében készülnek azok a ládák és hordók, amelyekben a készítményeket szállítják. Meg­állapítottam, hogy a készítmények igen ízlete­sek, tisztán feldolgozottak és olcsóbba jönnek, mintha magunk főzzük. Özv. dr. BÁRDIÓ GYÖRGYNÉ.“ Apró zalai hírek Felakasztotta magát keszthelyi lakásán Báron István 63 éves nyug. őrnagy. Több búcsúlevelet hagyott hátra. — Száz pengővel meg akarta vesztegetni a muraközi határőreinket Mihalinecz Mihály horvátországi legény, amikor rézgálic ellenében az átcsempészett lisztet és pipa­dohányt Horvátországba akarta vinni, de rajta­csípték. A bíróság egy hónapi fogházzal bün­tette a csempészt, a lisztet és dohányt pedig elkobozták tőle. — Megugrottak a vetőgépbe fogott lovak és a gépet keresztül vitték Dénes Lajos rezi-i gazdasági cseléden. A béres súlyos sérüléseket szenvedett. — 200 pengő Horthy Miklós ösztöndíjban részesítette a kultuszminiszter Zajta Lóránt- keszthelyi gimnáziumi tanulót. — Munkája közben beíeesett Badacsonytomajon egy 12 méter mély kútba Pál Dezső odavaló lakos. Lábtörést és belső sérüléseket szenvedett. — Kocsis Ödön sümegi ferences házfőnök atya Szentpéteruron 5 napos lelkigyakorlatot tart. — Szappankiskereskedőnek jelölte ki az alispán Büki Lajos vindornyaszőllősi szatócsot. — A sümegi járás főszolgabirája Szabó János voltdötki helyettes segéd jegyzőt behelyettesítette a lemondás folytán megürült kisgörbői segédjegyzői állásra. — Nem jelent meg légiriadókor egészség- védelmi szolgálatra Üveges József sümegi nap­számos. A sümegi főszolgabíró 5 napi elzárásra átváltoztatható 25 pengő pénzbüntetésre Ítélte. — Szemébe pattant egy tüzes vasszilánk a sümegi bazaltbánya kovácsmühelyében dolgozó Stadler József sümegprágai munkásnak. — Az Uj Idők legújabb számában báró Jó­sika Miklós születésének 150. évfordulójáról Pados Pál cikke emlékezik meg. Harsányi Zsolt hagyatékából egy teljes oldalas Horatius műfordítás díszíti a számot. A színházi rovat­ban Gáspár Jenő emlékezik meg a Fedák- idarabról. MAWmflET HÍREK az elsötétítés ma este tíz ÓRÁTÓL HAJNALI NÉGY ÓRÁIG TART. — Gyémántmise. Erkinger István nyug. ■nu- raszemenyei plébános, címzetes esperes, a szombathelyi székesegyházban mondta el gyé­mántmiséjét pappászentelésének 60. évfordu­lója alkalmából. A ritka jubileumi /szentmisén megjelent Kovács Sándor megyéspüspök, a székeskáptalan tagjai és a papság ,nagy szám­ban. A gyémántmisés lelkipásztor kézhezveze- tője dr. Géfin Gyula hittudományi főiskolai igazgató volt. — A ferencesek tartományfőnöke Sümegen. Dr. Vargha Teodorik, a Szűz Máriáról elne­vezett ferencrendiek tartományfőnöke a sü­megi ferencesek kolostorában kánoni látoga- gatást tett. — A premontrei prépost Keszthelyen. Si­monffy Jenő, a csornai premontrei kanonok­rend prépost-prelátusa négy napon át hivatalos látogatás céljából a keszthelyi rendházban tar­tózkodott. — Halálozás. Magyary Miklós nyug. evan­gélikus esperes, a Signum Laudis tulajdonosa, 81 éves korában Keszthelyen elhunyt. Negy­venhárom éven át volt a kapolcsi hívek lelki- pásztora, a zalai evangélikus egyházmegyének pedig 12 éven át esperese. Mint ilyen "tagja volt Zala vármegye törvényhatósági "bizottsá­gának. — Világnézeti előadások a zalaegerszegi fe­rences plébánián. Vasárnap a nagymise után a ferences plébánián megtartották a harmadik világnézeti előadást. Bucsis Tibor szavalata után dr. Farkas Béla főorvos a családot rom­boló társadalmi erőkről beszélt. Megmelítette, hogy a közélet vallástalansága és a társadalmi élet erkölcstelensége rombolja az állam és a nemzet alapsejtjét, a családot. Kaszás Márta leventeleány szavalt. Csay József tanító a csa­ládot romboló szellemi erőkről beszélt. Bebi­zonyította, hogy a tekintélytisztelet meggyen­gülése, a szociális érzés hiánya mennyire ki­fosztják az élet erőiből a családot, Isten e kiváló alkotását. — Á plébániahivatal közli a hívekkel, hogy a hősök ünnepe miatt a követ­kező A. C. előadás nem pünkösdvasárnapi, hanem pünkösdhétfőn lesz a nagymise után. — Vitézi címet kapott egy keszthelyi szár­mazású hősi halott. A Kormányzó Ur vitézzé nyilvánította a keszthelyi származású ifjú Fe­hér Sándor hadapródőrmestert, aki a múlt év tavaszán a keleti harctéren hősi halált halt. — Vezérkari dicséretet kapott. Csizmazia László sümegi lakos, tartalékos tüzérfőhadnagy vezérkari dicséretet kapott. — A polgármester leányának esküvője. Szombaton este vezette oltárhoz a zalaeger­szegi ferences plébániatemplomban Tóth Dá­niel m. kir. tüzérfőhadnagy Tamásy Máriát, dr. vitéz Tamásy István polgármester leányát. A fényárban úszó templomot teljesen meg­töltötte a család tisztelőinek és barátainak sokasága, a városi tisztikar és a leventeleá­nyok testületileg jelentek meg. Miután a virág­erdős főoltár előtt a fiatal pár örök hűseget esküdött egymásnak, az esketési szertartást végző Illy Károly plébánosatya mélyenjáró be­szédet intézett az új családalapítókhoz. — Doktorráavatás. A budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen szombaton a jog- és államtudományok doktorává avatták ifjú Csányi Pált, dr. Csányi Pál ügyvéd, felelős szerkesztő, a keresztény politika régi harcosá­nak fiát. — Leventenapot rendeztek Vonyarcvashe­gyen. Emlékezetes napja volt áldozócsütörtö­kön a gyenesdiási, vonyarcvashegyi és bala- tongyöröki leventéknek. Vonyarcvashegyen a hősök terén közösen rendezték meg a levente­napot. Dr. Szerecz Imre keszthelyi apátplébá- inos tábori szentmisét, evangélium után szent­beszédet mondott, amelyben rámutatott az if­júság hazafias és erkölcsi kötelességeire. Sencz Aladár segédjegyző, leventeparancsnok ünnepi beszéde után megkoszorúzták a hősök emlék­tábláját, majd díszelvonúlás következett, amely­ben a tűzharcosok és a tűzoltók is résztvettek. — Országzászló és hősi emlékmű avatás Perlakoin. Nagykanizsa város országzászlót ajánlott fel Perlaknak. Ezt a zászlót június 4-én küldöttség adja át és a hősi emlékművel együtt avatják fel. Az országzászló avató be­szédet Uzdóczy Zadravecz István nyug. tábori püspök, az Ereklyés Országzászló Nagybizott­ság társelnöke, a hősi emlékművet avató be­szédet pedig vitéz Horváth Ferenc nyug. ve­zérőrnagy, országgyűlési képviselő mondja. — Jegyzői kinevezések. A belügyminiszter Regős István nagylengyeli segédjegyzőt a nagylengyeli, Violányi Sándor kotori segéd­jegyzőt pedig a tüskeszentgyörgyi körjegyző­séghez körjegyzővé nevezte ki. — Pályázat zalai állásra. Az alispán 15 napi határidővel pályázatot írt ki Alsódomború nagyközségnél segédjegyzői állásra. — A Mária-ieányok bajtársi szolgálata Zala- apátibao. A zalaapáti Bajtársi Szolgálat és Szociális Munkaközösség évek óta lelkes és eredményes működést fejt ki. Segíti munka­erővel, pénzzel a hadiözvegyeket és a hadba- vonultak hozzátartozóit, sőt legutóbb az egyik nemesszívű tag egy süldőt adományozott a Bajtársi Szolgálat céljára. A zalavári apátság tűzifával és fuvarral segíti állandóan a hadba- vonultak hozzátartozóit, dr. Kőgl Szeverin plé­bános, a Bajtársi Szolgálat elnökének irodájá­ban pedig állandó fogadóóra van a hadbavo- nultak hozzátartozói számára. Ebben a szél­iemben kapcsolódott bele az áldozatos mun­kába az Irgalmas Nővérek vezetése alatt álló Mária Leányok Társulata is. Főhadiszállás a leányiskola. Járőrök hozzák a híreket a falu­ból: itt kapálni kellene, de beteg az édes­anya és a gyerekek még kicsinyek, — ott még most sincs elrakva a krumpli, amott a szőlőben maradt félbe a munka. Este rövid tanácskozás lés másnap megjelenik a munka­helyen 6—8 leány. Egymás mellett kapál a diák-, iparos- és földmívesleány, jókedvűen, frissen. Estére fáradtan, de a jól végzett munka és a segítés jóleső örömével jelentik: végeztünk. így megy ez hétről-hétre. A szere­tet gyakorlása szeretetet és bizalmat ébreszt}, felszáradnak a könnyek, új erő kél a sokszor elcsüggedő szívekben. így erősödik igazán ^ belső arcvonal, amelynek példaadó, lelkes (ka­tonái a zalaapáti Mária-ieányok. — Hozzávetőlegesen hivatalosan 100 mil­lió pengőre becsülik a nagykanizsai zsidók va­gyonértékét. Lapunknak szombati számában feltűnést keltő cikket közöltünk a zalai zsidók vagyonértékének felbecsülésével kapcsolatban. Közöltük dr. Kohánszky J. Jenő miniszteri ta­nácsos, pénzügyigazgató érdekes nyilatkoza­tát is, amely rávilágított arra, hogy a zsidók által bejelentett adatok nélkülözik felértékelés tekintetében a komoly alapot, de ugyancsak alaptalan a zsidó vagyon tekintetében a mil- liárdokkal való dobálózás is a túlfűtött kép­zeletű közönség körében. Zalában tudvalévőén Nagykanizsán élt legtöbb vagyonos zsidó. Hozzávetőleges hivatalos számítás 100 millióra becsüli az ottani zsidó vagyont, beleszámítva az összes ingatlanok (ház), berendezés, ék­szerek nemesfémek, pénz értékét. Föltehető, hogy ez az eddig egyetlen kpmoly számbeli értékelés is kissé derűlátó,, de mindenesetre támaszpont arra, hogy a kérdést tárgyilago- sabban ítéljük meg és várjuk meg a statisztikai feldolgozás eredményét. Itt említjük meg, hogy a szombati cikkünkben a nagykanizsai zsidók vagyonának 100 ezer pengőre való becsülésé- ről szóló kitétel elírás volt, ami a jelen köz­leményből önként is értetődik. Zalai magyar testvér, a te újságod a iWirare n.ET A te szíved írja annak minden sorát. Ragaszkodjál hozzá, mint a leghűbb barátodhoz és TERJESZD MINDENFELÉ. A háborúnak idegtépő viharában ez a te lelkiismereted.

Next

/
Oldalképek
Tartalom