Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)
1944-05-17 / 111. szám
ÄRA 14 FILLÉR 1944 MÁJUS 17. SZERDA V. évfolyam ♦ politikai napilap # 111. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Tüttössy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTF1Y PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. , * A közigazgatás A magyar élet alapvető feladatai közé tartozik a közigazgatás. Azt mondhatjuk, hogy ennél bonyolultabb és nehezebb kérdésünk nincs. Különösen súlyos és nehéz kérdés volt és mindmáig is az a közigazgatásnak és a népnek a viszonya. A 19. századig csakis rendfenntartásra és rendi ízű igazságszolgáltatásra korlátozódott a közigazgaiás tevékenysége, a Bach- korszakban pedig a hivatalnokvilág idegen és a néptől meglehetősen távol álló célokat és érdekeket szolgált. Sajnos, a magyar nép soha nem érezte magáénak a közigazgatást, mindig szemben érezte magát vele. Ezekben az időkben nem alakulhatott ki sem az a szellem, amely az akták és az ügyek között állandóan azt tartotta volna szem előtt, hogyan lehet segíteni a dolgozó magyarnak egészséges és jogos vállalkozásán és nem alakulhatott általános típussá, nem választódhatott ki döntő számban az a hivatalnokfajta sem, amelyik a szellemet és az ütemet irányítani tudta volna. A magyar nép a maga szószólóin: politikusokon, közírókon és írókon keresztül éppen elégszer fejezte ki vágyát aziránt, hogy a közigazgatás szolgálja minden egyes ember ügyének jó elintézését. Éppen ezért majd minden kormány programján ott szerepelt a magyar közigazgatás kérdéseinek megoldása. A program azonban csak program maradt. Mert ha meg is volt a vezető politikusokban a jó szándék a megvalósításra, olyan erőkkel kellett volna szembeszállniok, amelyekkel szemben egy ember ereje és ügyessége soha nem lett volna elegendő. Most, hogy a nemzet roppant nagy és egyetemes erőfeszítéseket tesz s azok az erők, amelyek eddig akadályozták a reformokat, háttérbe szorultak, előtérbe lépett fokozott mértékben a dolgozó milliók érdeke, hiszen a mostani nagy erőfeszítésnek a terhét ők viselik. • A mostani kormány, amely éppen elégszer megmutatta és bebizonyította már eddig is, hogy semmi más nem érdekli, csak a nemzeti közösség ügye, a közigazgatás átalakítását is céljai közé sorolta. Amennyire nem volt meg a nemzetnek bizalma azok iránt a kijelentések iránt, amelyek az elmúlt húsz esztendő alatt annyiszor ígértek jobb és magyarabb köz- igazgatást a népnek, annyira bízik Jaross Andor és rajta keresztül az egész Sztójay-kormány elhatározottságában, hogy végre-valahára megindul a folyamat, amelynek valóban az lesz az eredménye, hogy a magyar népnek, a magyar parasztnak és kisembernek nem kell félve tipegni és alázattól görnyedve zarándokolni a városi hivatalok íróasztalai elé. Jaross Andor a cseh megszállás alatt fejlődött magyar politikussá. Akik a kisebbségi iskolát járták, azok ösztönszerűen úgy cselekszenek minden ügyben s úgy intézkednek minden kérdésben, legyen az bármilyen bonyolult, hogy az elintéződjék. Jaross Andor szavaiból nem az a fogadkozás és ígérgetés érezhető, amelyet annyiszor tapasztaltunk. Jaross Andor egyszerűen, hidegen és tárgyilagosan szemléli a közigazgatás kérdését. Nem azt ígéri, hogy ezentúl a hivatalnokok mindenkit minden ügyben tenyerükön hordoznak és tejben-vajban fürösztenek. A közigazgatás nem annyit jelent, hogy minden ügyet kedvezően kell elintézni, hanem azt, hogy minden ügyet el kell intézni, mégpedig gyorsan és igazságosan. Jaross miniszternek és az egész kormánynak A Levente Hírközpont jelenti: Semleges országból származó hírek arról számoltak be, hogy az angol sajtó a közelmúltban a leventeintézményröl is megemlékezett. A közlemények a leventeintézmény célkitűzéseként „terror-fiuk“ nevelését és kiképzését jelölik meg s azt Írják, hogy „látszólag a magyar kormány tudta nélkül, de a valóságban az ő ösztönzésére partizán-egységeket is képeznek ki belőlük és titkos táboraik vannak a Bakony erdőségeiben.“ A „terror-fiuk“ fogalmát az első világháború utáni időkből ismeri a közvélemény. A leventeintézmény nemes célkitűzéseit és azokat a fajtiszta erkölcsi alapokat, amelyekre ifjúságunk katonás szellemű nevelését felépítettük — nemcsak hazánk, de egész Európa közvéleménye ismeri. Nem is foglalkoznánk az angol „megállapításokkal“, ha nem ismernénk fel bennük ugyanezt az ellenséges hírforrást, amelynek hírverő tevékenysége még a második világháború előtti békeévekben nevetségesen szomorú eszközökkel megkísérelte leventeintézményünket rágalmaival lealacsonyítani. Ki ne emlékezne azokra az időkre, amikor egyik — időközben megszűnt — szomszédos állam határszéli forgalmában a határt szabályszerű útlevéllel átlépő ifjainkat állandó vészé delem fenyegette, mert ennek az államnak csendőrsége minden ifjút, akinél leventeigazolványt vagy jelvényt talált — veszedelmes kémként kezelt és letartóztatott. Igen sok ártatlan gyermek és ifjú részesült meghurcoltatásban, hiszen köztudomású volt, hogy minden magyar ifjú leventekiképzésben részesül, tehát ezzel a megokolással minden átutazó magyar ifjú ellen eljárás indulhatott. Arra is emlékszünk, hogy a leventeintézmény ellen indított propaganda hadjárat eredményeképpen ugyanennek az államnak pénzügyőrei még a népszerű „Levente“ nevű cigarettát is elkobozták és bűnjelként kezelték. Ennek az ellenséges propagandahadjáratnak újabb, végtelenül gyerekes és hazug állítása a „terror-fiuk“ kiképzése és a Bakony-beli titkos táborok rém-meséje. Köztudomású, hogy a leventeintézmény a katona szellemű nevelés szervezete és egyik legfontosabb feladata ifjúságunk katonai előképzése. A leventeintézményben tehát* nem katonai kiképzés folyik, hanem ifjúságunk állampolgári és honvédelmi előkészítése a később bekövetkezendő katonai szolgálatra. — A levente mint katona és harcos még nem alkalmazható, hiszen harckiképzést nem kapott. Az ifjúság katonás szellemű nevelése és ezt az elhatározottságát támogatnia keli a magyar hivatalnoki karnak a legmagasabb tagjától lefelé a legkisebbig és támogatnia kell magának a közvéleménynek és a kisembereknek is. Csak a legteljesebb megértéssel és komoly jószándékkal alakítható ki olyan közszellem, amely egyformán megkönnyíti az életet a hivatalnoknak, az ügyfélnek, vezetőknek, vezetet- teknek és az egész nemzetnek. katonai előképzése ma már minden európai államban ismeretes. Nincs olyan állam, amelynek erre a célra megfelelő szervezete ne volna. Ha pedig a katonai előképzés történetét vizsgáljuk, meg kell állapítanunk, hogy annak ősi hazája éppen Anglia volt. Ott a középiskolák és egyetemek, a kollégiumok ifjúsága nemcsak katona előképzést kapott, hanem korszerűen fegyverzett kötelékekben módszeres katonai kiképzést is kapott — már a világháború előtti években. Az egész világon elterjedt, de angol eredetű cserkészmozgalom első alakjában éppen az ifjúság katonai segédszolgálatra való szervezésében látta célját. Az angol közvéleménynek tehát minden oka megvolna arra, hogy nagyobb tájékozottságot áruljon el a katonai előképzés kérdésének megítélésében. Äpr© salai' hírek Hétfőn szentelték fel a Csáktornyái szegényház kápolnáját. — A nagykanizsai esperest kerület papságának értekezletén dr. Vajay József esperes elnöki megnyitója után Labancz Medárd ferences atya előadást tartott a lelki- pásztor háborús teendőiről. Dr. Birkás Ferenc káplán XII. Plus pápa legutóbbi körlevelét olvasta fék Ezután megtárgyalták az egyházi és lelkipásztori kérdéseket. — Szőlő- birtokán hirtelen meghalt 54 éves korában Hollósy János nagykanizsai nyug. mi kir. alhadnagy. — A Magyar Megújulás Nemzeti- szocialista Pártszövetség Perlak községi szervezete eddig 144 pengőt gyűjtött a bomba- károsultak részére. Az adakozók legnagyobb része már a Baross Szövetség* gyűjtése során is nagyobb összeget adakozott. — Községi szociális kisegítőnek fogadta fel az alispán Németh Boldizsár mihályfai lakost és szol- gálattétetre a mihályfai körjegyzőséghez osztotta be. — A sümegi járási főszolgabírói hivatalban az elkobzott és gazdátlan jószágok árverését június 15-én délelőtt 10 órakor tartják meg. — A türjei leventék jóképességű labdarugó együttese a nagyvázsonyi leventék jól mozgó csapatával leventebajnokságért folyó mérkőzést vívott Türjén. A zöld gyepen l:l-es félidő után 2:2 arányban eldöntetlenül végződött a mindvégig izgalmas mérkőzés. Angol sajtóközlemény szerint „terror-fiukat“ nevel a leventeintézmény
