Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)

1944-05-13 / 108. szám

8 . 1944 május 13. A hét legújabb tudnivalói A vármegyék és váro­sok igazgatásának egyszerűsítése. A vármegyék, városok és a községek ház­tartási igazgatásának egyszerűsítésére kiadott kormányrendelet értelmében felsőbb hatóság jóváhagyása nem szükséges az olyan vár­megyei, városi vagy községi határozathoz, amelynek tárgya költségvetésileg nem fedezett, évközben felmerülő olyan kiadás, amely nem haladja meg a rendeletben megjelölt érték­határokat, feltéve, hogy a fedezet biztosítása végett nincs szükség közszolgáltatás emelésére vagy hitelművelet végrehajtására. Nem szüksé­ges jóváhagyás azokhoz a vármegyei, városi vagy községi határozatokhoz sem, amelyek tárgya vagyonszerzés, elidegenítés, megterhelés, általában — a bérlet- és haszonbérleii szerző­dések kivételével — valamely szerződés vagy egyéb jogügylet, ha az érték a megállapított határokat nem haladja meg, visszatérő szolgál­tatás esetében az értéket valamennyi szolgálta­tásnak a jogügylet egész tartamára összeszámí­tott együttes összege adja. Nem szükséges jóvá­hagyás az olyan határozatokhoz, amelyek tárgya a bérlet- vagy haszonbérlet, ha az évi bér, vagy haszonbér összege nem haladja meg a megjelölt értékhatár kétszeresét, továbbá tekintet nélkül a bér- vagy haszonbér összegére, ha a bérlet- vagy haszonbérlet időtartama a 12 évet nem haladja meg. Az értékhatár, amelyen alul az egyes határozatok hatályosságához a felsőbb hatóság jóváhagyása nem szükséges, vármegyé­nél 50.000 pengő, városnál 30 000 pengő, ha a város lélekszáma a 30.000 el nem éri el, 50.000 pengő, ha a város lélekszáma a 30.000-et meghaladja, nagy- és kisközségeknél 2500 pengő, ha a község lélekszáma a 2500- at nem éri el, 5000 pengő, ha a község lélekszáma 2500 és 5000 között van, 10.000 pengő, ha a község lélekszáma 5000 és 10 000 között van, végül 30.000 pengő, ha a község lélekszáma a 10.000 meghaladja. A kenyérgabonából ki­adott arató- és cséplő­rész beszámítása. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület több felmerült esetből kifolyólag felterjesztésben intézkedést kért a közellátási minisztertől arra vonatkozóan, hogy a munkaszerződéseknek az előirt határidő után történt bemutatása esetén minő eljárást kövessenek a közélelmezési fel­ügyelőségek a kenyérgabonából kiadott arató- és cséplőrész beszámítása tekintetében. A köz­ellátási miniszter most értesítette az OMGE-t, hogy a szóbanforgó kérdéssel kapcsolatban valamennyi közellátási felügyelőséghez az alábbi rendelkezést intézte: Több esetben előfordult, hogy egyes gazdálkodók az arató- és cséplő­munkás szerződéseket, illetőleg a mezőgazda- sági idénymunkásokkal kötött szerződéseket 1943 junius 15-ig elmulasztották a nyilvántartó hatóságoknak bemutatni s a bemutatás csak a megállapított határidő után eikésve történt. A fennálló rendelkezések értelmében ilyen eset­ben a nyilvántartó hatóság a kenyérgabonából kiadott arató- és cséplőrészt, illetőleg a szerző­déses idénymunkásoknak kimért kenyérgabonát nem számíthatta be a gazdálkodó beszolgálta- tási kötelességének teljesítésébe. Mivel a munkás­szerződések késedelmes bemutatása egyes esetek­ben a gazdálkodó önhibáján kívül történt s igy méltánytalan lenne, ha a gazdálkodót emiatt sérelem érné, a közellátásügyi miniszter kör­rendeletében utasította valamennyi közellátási felügyelőséget, hogy azokban az esetekben, amikor a szóbanforgó munkaszerződések be­mutatása a megállapított határidő után történt ugyan, de a késedelmet a körülmények igazol­ják, a kenyérgabonában kiadott arató- és cséplő­részt, illetőleg a szerződéses mezőgazdasági idénymunkásoknak kimért gabonát számítsák be a fennálló rendelkezéseknek megfelelően a gazdálkodó beszoigáilatási kötelességének telje­sítésébe, illetőleg intézkedjenek saját hatás­körükben a beszámítás iránt. A munkabér címén kimért kenyérgabona csak abban az esetben nem számítható be útólagosan, ha a gazdál­kodó a munkaszerződést az előirt határidő után mostanáig sem mutatta be, vagy pedig ha a szerződéses idénymunkásoknak kimért kenyér- gabona mennyiségét a munkavállaló lakóhelye szerinti községi elöljáróságnak, illetve polgár- mesternek nem jelentette be. Halászati tilalmi idők uiabb megállapítása. A földmivelésügyi miniszter rendelete szerint nyiltvizeken az általános halászati tilalom ideje május 1-től május végéig tart. A halászati tilalom a hegyvidéki úgynevezett pisztrángos vizekre, a Balatonra és a Balaton mellék­folyóinak torkolatai szakaszaira nem vonatko­zik. A hegyvidéki úgynevezett pisztrángos vize­ken a halászati tilalom a sebespisztrángra és a pataki saiblingra október 1-től január 16 ig, a szivárványos pisztrángra, a párhalra és a galó­cára március 1-től május végéig tart. — A Balatonon az üzemtervben április 1-tól április végéig megállapított halászati tilalmi időn felül pontyot kifogni májusban sem szabad. A Bala­tonon nyeleshoroggal halászni április hó 20-tól május végéig tilos. A Balatonba folyó vizek, valamint a Sió torkolati szakaszán a torkolattól számított ezer méter távolságig, illetőleg az első zsilipig az általános halászati tilalom ugyancsak április 1-től április végéig tart. Ezenfelül csukát március 1-től március végéig, pontyot pedig május 1-től május végéig tilos kifogni. Az álta­lános halászati tilalmi időn felül nem szabad nyiltvizbő! folyami és kövi rákot október 15-től május végéig kifogni. A visszafoglalt délvidéki területeken a visszafoglalás előtt hatályban volt jogszabályok az irányadók. Ennek értelmében kecsegét április 1-től junius 16-ig, pontyot és márnát május 1-től junius 16-ig, fogassüllőt és kősüllőt március 15-től április végéig, galócát március 1-től április végéig, rákot november 1-től május 16-ig kifogni nem szabad. Az ország egész területén tilos március 1-től julius végéig a boritóháló (tapogató) használata. Köz-és magánérdek hogy a jó újság pontosan eljusson az előfizetők kezébe. Akinek a hAcravifkrT postai vagy házhoz való hiányos kézbesí­tése miatt bármi panasza van, azonnal jelentse be (helybeliek szóban, vidékiek írásban) kiadóhivatalunknak. Csak bejelentés után lehet orvosolni a panaszokat. Mozi - Film AZ EDISON MOZGÓ MŰSORA. Előadások kezdete: vasár- és ünnepnap 2, háromnegyed 4, fél 6 és fél 8 órakor, hét­köznap fél 6 lés fél 8 órakor. Szombat, vasárnap, hétfő: Ragaszkodom a szerelemhez (magyar film). Kedden: Az élet megy tovább. Szerda, csütörtök, péntek: Mesél iaz élet. Szombat, vasárnap, hétfő: Késő (magyar film). Kedd, szerda: Szerelmi láz (magyar film). Csütörtök, péntek: Talpraesett leány. * A SÜMEGI APOLLÓ FILMSZÍNHÁZ ELŐADÁSAI. (Telefon 47.) Májius 13-án, szombaton negyed 8 órakor, vasárnap fél 3, 5, negyed 8 órakor: Szakítani nehéz dolog (magyar film). Május 17-én, szerdán negyed 8-kor: Szaka­dék felé (csak felnőtteknek). Május 18-án, csütörtökön fél 3, 5, negyed 8 órakor: Behajtani tilos (magyar film). Május 19-én, pénteken negyed 8 órakor: 20- án, szombaton este negyed 8 órakor és 21- én, vasárnap délután fél 3, 5 és este negyed 8 órakor: Rákóczi nótája (magyar film). Május 24-én, szerdán este negyed 8-kor; Egy szív regénye. * AZ ALSÓLENDVAI BÁNFFY-MOZGÓ MŰSORA. Május 13-án, szombaton fél 8-kor, 14-én, vasárnap 5 és fél 8-kor: Négylovas hintő (ma­gyar film). Laptulajdonos: Zalai Magyar Elet lapkiadó kft. Felelős kiadó: Dr. Pesthy Pál. Kakas Ágoston nyomdája, Zalaegerszeg. Telefon 131. Minden alkalomra sz könyv! Mindenféle könyvet, írószert, kegytárgyakat, hanglemezeket, lemezjátszó gépeket előnyös árban, nagy választékban talál a Kakas-nyomda könyv. papír.írószer és Zalaegerszeg, Kossuth Laios-u. 8. Telefon 13f.

Next

/
Oldalképek
Tartalom