Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-01-22 / 17. szám
iiftáÍMfkn 1944 január 22. Széljegyzetek A SZENT KIRÁLYLEÁNYRÓL Irta SCHNATTNER SZIGFRID O. S. B. Margit édesapja, IV. Béla királyunk, édestestvére volt Árpádházi Szent Erzsébetnek. IV. Béla ott volt Rómában, amikor az Egyház feje ünnepélyesen oltárra emélte a "fejedelmi földönfutót, a minden asszonyok örökszép példaképét, Erzsébetet, akinél (P. Bangha szerint) nincs nagyobb asszonya a Megváltó Anyján kívül a világtörténelemnek. Árpádházi Szent Erzsébet tehát nagynénje volt Árpádházi1 Szent Margitnak ... * Margit édesanyja Laskaris Mária volt, Theodor görög császárnak a leánya. Igen vallásos, buzgó, istenfélő asszony. Margit a kilencedik gyermeke volt Mária királynénak. Egy XIII. századbeli legenda szerint fogadalommal kötelezte magát a királyné, hogy ha születendő gyermeke leány lesz, Istennek szenteli... * A királyi család nagyon szerette a Szent Domonkos-rendet. Mária királyné határozott akarata volt, hogy Veszprémbe vigyék Margitot, mert Veszprém a felséges magyar királyné birtoka volt. A Séd partján levő kolostorban pedig éppen Szent Ágoston szabályai szerint élő domonkosrendi nővérek voltak. Ide került tehát Margit királykisasszony... * IV. Béla király 1255-ben így ír: »Isteni sugallatra támadt az a gondolatom, hogy a Duna szigetén, amely Pest és Buda közt van, kolostort és templomot építsek.« Margitot ide vitte a királyi család. 18 főrangú család gyermeke követte a 'királykisasszonyt... * Margitot az imádság élő szentjének tisztelték itt a nyulak-szigeti kolostorban. Imádkozott nappal, imádkozott éjjel. Hajnalig, kakas- rikoltásig imádkozott a hideg köveken az »Isten rabja«.... * Margit egymásután élte át a házasító kísérleteket. Ottokár cseh király volt az első kérő, majd egy lengyel herceg és végül egy Anjou herceg jött a kolostorba. Margit hallani sem akart egyikről sem. Azzal fenyegetőzött, hogy elmetszi orrát ajkával együtt. IV. Béla és Mária királyné igen szívesen látta volna a- há- izasságot politikai okokból is. A pápát is kérte Béla király, hogy oldja fel Margit fogaKüldje be mindig legalább negyedévre előre a Zalai Magyar Élet-nek szőlő díjat 9'8oP A lapnak is könnyebb, önnek is könnyebb: egy gonddal kölcsönösen kevesebb.Az újság nem ba hogy hosszabb-rövidebb lejáratú hiteleket nyújthasson. dalmát. A pápa meg is tette a magyar király kérését. Mivel Margit mindent elutasított, Béla király bőkezű támogatását, jóindulatát megvonta a kolostortól... * 1271 január 18-án, Szent Piroska napján dobbant utolsót itt a földön a liliomos lelkű Szent Margit szíve. Még azon éjtszaka erősen megvasalt koporsóba tetette Mihály tartományfőnök az áldott testet. Fülöp esztergomi érsek végezte a koporsó előtt a szentmisét s a főoltár előtt elkészített sírba tették, de nem födték el sem földdel, sem koporsóp födéllel, csak szemfedővel. Három hónap múlva sem volt a rothadásnak semmi jelel... * Az első csoda Margit sírjánál a halál után egy esztendő és 5 hónap múlva történt, pontosan: 1272 június 13-án. A csoda hírére oly sok hívő jött a sírhoz, hogy a templom északi oldalán is kaput kellett nyitni. A testet a sírból csak 1510-ben emelték ki... * A sírt rejtő templom és kolostor körül egész kis város keletkezett a zarándokok részére: Az Egyház pedig Zsigmond király kérésére 140 napi búcsút engedélyezett mindazoknak, akik Margit sírjához elzarándokolnak. A dicsőült test csontjait a templomnak »egy igen méltó« helyére tették a pápa engedélyével... * Margit halála után két évvel kérte már V. István királyunk X. Gergely pápától Margit szenttéavatását. V. István jelenlétében ugyanis éppen egy csodálatos gyógyulás történt Margit koporsójánál. Az ügy csak késett. V. Ince pápa újra elrendelte a vizsgálatot. A följegy- zések már ekkor §4 csodás gyógyulásról beszélnek Margit közbenjárására. Sürgette Károly Róbert, kérte Mátyás király, majd Illj, Ferdinánd. Az ügy csak késett... * 1937-ben újra kezdték Margit ügyét tárgyalni Rómában. A magyar bizottság kihallgatáson jelent meg Pacelli államtitkárnál és kértei hogy fogadja el Margit ügyének fővédnökségét. De az államtitkár, a mostani SÍFELSZERELÉST RÓDLIT a zalaegerszegi Levente-CserkésiboUban Vásároljon Telefon: 266. Ajándéktárgyak — könyvek - játékáruk és az összes SPORTCIKKE? NAGY VÁLASZTÉKBAN. pápa, kijelentette, hogy nem fogadhatja elL Azonban megígérte, hogy mégis elvállalja, ha Margit kiimádkozza neki, hogy az állam- titkári teendők alól fölmentik. Úgy is lett. Margit kiimádkozta, hogy az államtitkárból pápa lett és mint pápa ő fejezhette: be a hétszáz év óta húzódó ügyet... * 1942-ben lent jár Kállay Miklós miniszter- elnök Rómában. Kihallgatáson jelenik meg XII. Piusnál. A magyar királyi kormány feje pergamenlapra írt »feliratot« nyújt át az Egyház Fejének. A felirat tárgya: alázatos kérelem Margit szenttéavatására ... * 1943 július utolsó napjai... A gyönyörű Szent Lőrinc-templom homlokzata és tetőzete romokban hever. Bedőlt házak között, égő tetőzetek alatt, megszenesedett halottak felett ott térdel a pápa es azt kéri) Istentől: engedje meg, hogy ez a sók csapás a világbéke javára szolgáljon. És pár nap múlva, július 25-én, amikor nyilvánvalóvá vált a fasiszta párt feloszlatása, a világháború legégetőbb sistergése közepette, XII. Pius kegyesen fogadta Árpádházi Margit szenttéavatására vonatkozó javaslatát a szertartások kongregációjának és megengedte, hogy a Szent tisztelete az egész világegyházra kiterjesztessék. Az ügy befejeződött... * S a holnapi vasárnapon, 1944 január 23-án, a dömés atyák budapesti templomában Fülöp esztergomi érsek egyik kései utóda: Jusztinián bíboros mondja a szentmisét, immár Árpádházi Szent Margit tiszteletére. Az oltár körül ott szorong a királyi kormány, a főváros, ia> hivatalok vezetői, az egész hivatalos Magyar- ország. * Miért éppen most történik Margit király- kisasszony ilyen nagy megdicsőülése? Sejtjük. Tudjuk, hogy az Úristen szomorú napjaink számára tárolta ezt a nagy örömet és' tartalékolta ezt a boldogságot! Ma még senki sem tudja, hogy milyen messze vagyunk a most dúló háború végétől, ám az bizonyos, hogy már nem túl hosszú idő választja el a világot a békétől. S ha egyezer a béke fehér galambja megjelenik a látóhatáron, az eljövendő új viszonyok alapos próbára teszik majd a gazdasági életet. Ma ugyanis a gazdasági élet szinte teljes egészében a háborúhoz alkalmazkodik, viszont a háborús gazdálkodás és a békegazdálkodás között bizonyos időt — s talán nem is nagyon rövid időt — igénybe vesz majd az úgynevezett átmenetgazdálkodás. Erre az átmenet- időre jól teszi mindenki: üzem, vállalat, háztartás, sőt minden előrelátó magánember, ha igyekszik tőkét gyűjteni, tartalékolni. Ez érthető, hiszen a háború végén sok mindent meg kell majd újítanunk, olyan dolgokat, amelyek ma alig, vagy egyáltalán nem pótolhatók. Célszerű tehát ma olyan értékekbe menteni azokat a pénzeket, amelyekkel most bizonyos holmikat nem tudunk vásárolni, amelyek annak idején majd megint vásárlóképes tőkékül szolgálhatnak. Ahhoz, hogy a mai tőke ne váljék holt- tőkévé, a legrövidebb és legegyenesebb út, ha búzakötvényt vásárolunk, mert az állandóan kamatozik és a névértéken alulra soha nem esik. S hogy ez így lesz, azért maga az állam kezeskedik. Eladó 10 drb. egyéves törzskönyvezett és szimultánozott mangalica tenyészkan gróf Pálffy Dőzsafné gazdasága Pusztaszentlászló u, p. Söjtör. Hogy juthat a gazda a háború után legkönnyebben forgótőkéhez ? Érdekes, de nem véletlen, hogy a falusi magyarok értették meg legjobban a búzakötvény nagy hasznát és jelentőségét. Arra a kérdésre, hogy a gazdák miért vásárolják oly szívesen a búzakötvényt, hiszen búzájuk mindig volt, van is, lesz is, azt válaszolják, hogy búzakötvénybe olyan búzát raktároznak el, amelynek métermázsánkénti ára 40 pengőn alulra nem szállhat le, tehát legalább olyan értékű marad, mint amilyen értékben vásárolták. És így biztosítják magukat, hogy a há- I ború végén a gazdaságuk továbbviteléhez és korszerűsítéséhez szükséges forgótőkék rendelkezésükre állnak majd.
