Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-02-17 / 38. szám
1944 február 17. rw^ARmí 3 70 ezer méhész 700 ezer méhcsaláddal dolgozik Magyarországon A hazai vándorméhészek évente háromszor pergetnek mézet Rövidesen, a tavasszal megindul a mezőgazdasági élet és a mezőgazdasági élet egyik legszebb ága, a méhészkedés. Az aranyos testű szárnyas bogárkák ismét elindulnak apró államaikból, a kasokból és a kaptárokból: megkezdik munkájukat, fölépítik viaszkamráikat és begyűjtik a virágok illatos mézét. A méhészkedés ősrégi mezőgazda foglalkozás. A régészek többezeréves nyomait fedezték fel Keleten, különösen Egyiptomban. Ma már az egész világon rendszeresen űzik az egyre fejlődő és tökéletesedő méh-gazdál- kodást. Közgazdaságilag egyik legjelentősebb termelési eszköz a méhészet, mert úgyszólván a semmiből teremt a vele foglalkozó ember gazdasági értéket anélkül, hogy ehhez valahonnan más értéket elvonna. A korszerű közgazdászok értékelik is e’nnek a jelentőségét, mert a méhészetnek az úgynevezett közvetett hasznát a termelt méz és viasz értékének tízszeresére teszik. Ez a közvetett haszon azzal all elő, hogy a kis döogicsélő munkások fölbecsülhe- tetlen szolgálatot tesznek a gyümölcsfák és növények megtermékenyítésével. A gyümölcstermelő gazdák ezt a tényt már régen fölismerték. Az ember mindig a szorgalom és áldozatos munka mintaképét- látta a méhekben. A világhírű belga író, Maeterlinck népszerűsítette is csodálatos »államrendszerüket« és életüket A méhek élete című gyönyörű munkájában. A méhészek nagyrésze a közvetett haszonért való munka mellett szórakozásnak tekintik a velük való foglalkozást. A méhészet igazi jelentősége a múlt században kezdődött, amikor egy lengyelsziléziai méhész feltalálta a kaptárt és ez a régi, kasos méhészkedéssel szemben lehetővé tette a korszerű méhészkedést. Magyarországon is igen elterjedt foglalatosság a méhészkedés. A nyilvántartások szerint mintegy hetvenezer magyar méhész dolgozik, a méhcsaládok száma pedig hétszázezerre tehető. A vándorméhészek rakodó kaptárral dolgoznak, követik az ország virágzási időszakait. Amelyik vándorméhész május elején a Délvidéken, május közepén Pest megyében, május végén pedig Nógrádban állítja fel kaptárát, háromszor pergethet mézet egymásután. Sajnos, a méhészet legfontosabb terméke, az illatos, édes méz, amely nemcsak csemege, hanem igen hasznos tápszer is, túlságosan függ az időjárástól. Az időjárásról pedig tudjuk, hogy Magyarországon igen szélsőséges. Az is nagy kérdőjele a hazai méhészetnek; hogy a méztermelés leginkább az akácra van alapozva s ha az elfagy, a méztermés igen csekély. Bizonyítja ezt az is, hogy a trianoni időkben az ország átlagos évi mézhozama 350 vagon volt, 1940-ben pedig, amikor sziKöz- és magánérdek, hogy a jő újság pontosan eljusson az előfizetők kezébe. Akinek a postai vagy házhoz való hiányos kézbesítése miatt bármi panasza van, azonnal jelentse be (helybeliek szóban, vidékiek írásban) kiadóhivaiaiunírnak. Csafe bejelentés mán lehet orvosolni a panaszokat. gorú tél volt, a megnagyobbodott Magyar- ország mindössze 35 vagont termelt. A magyar méz különlegesen finom zamatéval az egész világon híres. A békeévekben külföldre is szállítottunk 100— 120 vagont. Németország, Olaszország, Svájc, Svédország és Dánia vásárolta meg. Fontos terméke még a méhészetnek a viasz. Ebből azonban még nem termelünk eleget. Természetesen a méhészetnek ezernyi titka van. A jó méhésznek tisztában kell lennie az apró, szorgalmas rovarok életmódjával, betegségeivel. Különösen sok bajt okoznak a méheknek az élősködő és rabló rovarok. Mindezeknek a kutatására Magyarországon kutató intézetet létesítettek Gödöllőn. Itt az élettani kutatásokon kívül az állami méhészeti gazdaságban méhészképző tanfolyamokat is rendeznek. Itt képezték ki azt a 260 körzeti ellenőrt is, akiknek feladata az, hogy a különböző ártalmas méhbetegségeket felkutassák és a vizsgálati anyagot beküldjék a vizsgálati állomásra. Jövedelmező foglalkozás is a méhészet. Békében egy százcsaládos méhész átlagos jövedelme elérte az évi 4—5 ezer pengőt, ami pedig akkor igen komoly összeg volt. Méhészeink szorgalmas gárdája igen jelentős munkát tudott felmutatni már európai viszonylatban is. Remélhető, hogy a magyar méhészet tovább fejlődik a megkezdett utón. Hiszen a természet minden évben pazarul ontott virágainak édességében többmillió pengő vész el, amelynek megmentése a méhészettel űzött gazdálkodás. Dr. V. K. Téli ének Fehér a föld, a hegy, a völgy, a ház, az ég, minden fehér. A szél rohan, fáznak sokan! Sült gesztenyét rejt a tenyér. A hó magas s bajszuk havas, kik lapáttal, kiskabáttal, havat hánynak, utat másnak, fázós lábbal, görnyedt háttal. Szürke veréb, még élt elébb, most már halott, mert megfagyott. Sírja a hó, a takaró, ahol magot most nem kapott. Dühös mama cipel haza kisgyereket: »Nesze neked! Megmondtam már, hogy nincs több pár cipőd neked, se talpjegyed!« S a kisgyerek nem érti meg, bár kis eszét már töri rég. »Csúszkálnom nem szabad nekem, nem értem én, mért van a jég!« Öreganyó, haja fakó, rőzseterhet visz s pihenget. Vékony ágak, sovány szálak szegényeknek s a melegnek. A hó fölött, a köd mögött sápadtan jár a napsugár, mit elrejtett s itt felejtett ősz óta már az elmúlt nyár. Márkus Dezső (Baratonfüred). hírek AZ ELSÖTÉTÍTÉS MA ESTE NYOLC ÓRÁTÓL REGGEL NÉGY ÓRÁIG TART. — Változás a zalaegerszegi felreinces plébániáin. A Szent Ferenc-rend félévi káptalanja Pócza Árpád káplánt Zalaegerszegről Szombathelyre helyezte át. — Kinevezés a gazdasági felügyelőségem. A , földmívelésügyi miniszter Ketekes Ferenc okleveles gazda, abonyi lakost m. kir. gazdasági segédfelügyelővé nevezte ki és szolgálattételre Zalaegerszegre osztotta be a gazdasági felügyelőség központjához. — Farsangi szentségirrtádás a ferences plébánián. A zalaegerszegi ferences plébánia- templomban február 20-án, 21-én és 22-én reggel fél 8-tól este 6-ig engesztelő szentség- imádás lesz. Szentmiséket mondanak 7, 8, 9 és 10 órakor. Naponként délután 3-tól 4-ig az összes hívek bekapcsolásával imaórát tartanak, este 5 órakor pedig szentbeszéd és litánia lesz. 1 —2 — Helyzetismertető előadások a vármegye- házán. A társadalmi egyesületek együttműködésének szervezete februáir 26-án délután fél- ötkor Zalaegerszegen, a vármegyeháza nagytermében előadást rendez, amelyen a legfontosabb kérdésekről beavatott személyek adnak tájékoztatót. Az előadásokat vitéz gróf Teleki Béla főispán megnyitója vezeti be, azutján vitéz Vitézy László szombathelyi erdőigazgató németországi tapasztalatairól, Markos Jenő igazgató, népművelési titkár pedig a lillafüredi országos értekezleten elhangzott előadások anyagát ismerteti. — Szerdája városi közgyűlés. Értesülésünk szerint Zalaegerszeg város pénz- és jogügyi bizottsága hétfőn délután 5 órakor, a képviselőtestület pedig szerdán délután 4 órakor közgyűlést tart az időközben fölmerült fontos városi ügyekben. —■ Az újabb hófúvás elakasztotta az aisó- Ieüidva—zalaegerszegi vonatot. Az éjjel történt újabb hófúvások következtében a zalai közúti és vasúti forgalomban újabb nehézségek támadtak az egyes helyeken méterek magasságára emelkedett hótorlaszok miatt. Az Alsó- lendváról kora reggel induló vonat elakadt még Rédics előtt, úgy hogy órákig tartott, amíg a vonatot ki tudták szabadítani. A szerelvény fél 8 helyett déli fél 1-kor érkezett, meg Zalaegerszegre. — Felhívás. Zalaegerszeg megyei város adóhivatala felhívja azokat az adózókat, akiknek 1943 évi általános kereseti adóalapja a 10.000 pengőt meghaladta, vagy akiknek 1943 évi tiszta keresete az 1943 évi általános kereseti adóalapnak 50 százalékát meghaladta, akik foglalkozásaikat 1943-ban kezdték, tehát ez évben új adózók lesznek, a városi adóhivatalnál beszerezhető nyomtatványon 1944 február 28-áig adjanak be bevallást.
