Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-02-15 / 36. szám
/ Vonat él autóbusz összeütközés Tapolcán Négy halott, sok sebesült részben maga alá temette a benne ülő ötven-hatvan személyt. Ertli Mihály szerelő és Csuha József üzemi munkás a helyszínen meghalt, Oyőrffy István üzemi altiszt és Kovács Mihály szintén súlyos sérüléseket szenvedett, őt, valamint Pötördi János, Horváth Lajos, Fodor Imre igen súlyos sérülteket, Bogdán Lajos, Polán Károly, Gelencsér Viktor könnyebben sérült személyeket, Szeghalmi János könnyebben sérült napszámost nyomban a tapolcai Erzsébet-kórházba szállították. Győrffy István és Kovács Mihály sérülteken műtétet hajtottak végre, de rövid idő múlva kiszenvedtek. A súlyosan sérültek között is több életveszélyben van. Az életüket vesztettek közül talán legszerencsétlenebb Ertli Mihály, aki nemrégen vesztette el a fiatal feleségét, most pedig teljesen árván hagyta 10 éves leányát. Továbbá Győrffy István, aki két árvát hagyott hátra. Az üzem vezetősége nyomban orvosi segélyt kért. Dr. Fábry Alajos üzemi helyettes orvos Tapolcáról azonnal a helyszínén termett, a sérülteket első segélyben részesítette és bekísérte a tapolcai kórházba. Az üzem vezetősége a saját halottait a megillető dísszel temettette el. Este 6 óra tájban közvetlen Tapolcánál tragikus baleset történt. Egy ottani üzemben dolgozó szerelő és egyéb munkásokat a 3 kilométerre fekvő Tapolcára naponként délután 6 óra után. az üzem tulajdonát képező tehergépkocsiból átalakított, vászonnal fedett autóbusz szokta hazaszállítani. Pénteken már erősen elfajult a hóvihar és fújt a szél. A munkájukat abbahagyó munkások felültek a várakozó autóbuszra, de helyet foglaltak abban a községbe szándékozó egyéb személyek és egy női alkalmazott is. A telepről kivezető út a tapolca—keszthelyi műútra az ukk—tapolcai vasútvonalon vezet keresztül. Az átjárónak nincs sorompója, hanem a gyakori autó-, kocsi- és gya- íogközlekedés ellenőrzésére az üzem állandó őrt vezényel ki. Az autóbusz kijárt a telep kapuján. Az őr a hóvihar miatt valószínűleg nem vette jészre a vonatot és annak füttyjelzését sem hallotta. Amint az autóbusz a sínek elé ért, Ugyanakkor futott keresztül az Ukkról Tapolcára 18 óra 5 perckor érkező személyvonat. Elkapta az autóbusz első sarkát, felborította, majd az autóbusz megfordulva, a hátsó sarkával is nekiütközött a vonatnak. A felborult autóbusz részben kidobálta, Bevezetik a légoltalmi etőriadót A közönség tudni fogja, hogy a légiveszély melyik országrész felé közeledik Fontos tudnivalók légitámadás esetére A honvédelmi minisztérium légoltalmi csoportjának főnöke, mint megírtuk, részletes tájékoztatást adott a nagyközönséget közelről érdeklő, időszerő légoltalmi tudnivalókról. Feltétlenül szükséges, hogy az óvóhelyhez való odajutás ú j át szab iddá tegyék és megkönnyítsék, mert több helyen a píncelejáratnál eltorlaszoló szemeteskosarakat, tüzelőanyaggal telt ládákat tartanak Gondoskodni kell arról, hogy a levezető lépcsőfokok sértetlenek legyenek. A lépcsőházakat nem szabad túlságosan etsötétíieni. A lépcsőházi világítást már elsötétítéskor fel kell gyújtani. A reggeli kapunyitáskor is gondoskodni kell a lépcsőházi világi tásró). Riasztószolgálat az iskolákban. Riasztás esetén a közterületeken erélyesen korlátozzák a mozgást, mert a közönség fegyelmezetlen. A közterületi szabad mozgás leállí á sára azért van szükség, hogy a tűzoltó- és mentőautók szabadon közlekedhessenek. Ha az utcákat riadókor nem tisztítanák meg a felesleges járókelőktől, akkor légitámadás esetén nemcsak a bombasérültekről kellene gondoskodni, hanem azokról is, akik a saját felületességük miatt sérülnek meg. Az iskolai riasztószolgálatot a riasztás mai rendszerében úgy szervezték meg, hogy az iskolában rádióügyeletes van, aki nyomban jelenti, hogy a rádióadás megszűnik. A rádió leállása még nem jelent közvetlen veszélyt. Mivel a mai viszonyok között az iskolai óvóhelyek megépítéséről nem lehet szó, a rádió leállásakor megszüntetik a tanítást és hazaengednek minden növendéket, aki az iskolától 20 percen belüli távolságra lakik. Előre jelzik a riadót. A rádió leállását országszerte közvetlen légiveszélynek értelmezhetik, ez pedig a mindennapi élet felesleges megzavarását jelenti. Éppen ezért elhatározott dolog, hogy életbeléptetik rövidesen nálunk is az úgynevezett előjelzést, ameiy a riadót előre fogja jelezni, mégpedig úgy, hogy a közönség tudni fogja, hogy a légiveszély melyik országrész felé közeledik. Az érre vonatkozó intézkedések már folyamatban vannak. A közönséget rövidesen részletesen kioktatják a riadót jelző előjelzés tudnivalóiról. Nyitott kapuk. A lakóházak kapuit nem szabad bezárni riadókor,' mert helyet kell adni az u cáról érkező menedéket keresőknek és ha a házban mentési munkára kerülne a sor, szabad utat kell hagyni a tűzoltóknak vagy mentőknek. A házi légoltalmi őrség egy-két tagjának riadó alatt is óvóhelyen kívül keil tartózkodnia. Ezek gondoskodnak aaról, hogy illetéktelenek ne mehessenek a lakásokba. Az olyan helyeket, ahol tűz, robbanás vagy épületromboiás van. a kíváncsiskodók ne állják körül, mert életveszélybe kerülhetnek. Fal omolhat rájuk, időzített bomba robbanhat a közelükben. Ha időzített bombákat észlelnek, a hatóságok elrendelik a veszélyeztetett területek lakásainak kiürítését. Mindenkinek saját érdekében áll, hogy a felszólításra a lakását zárja be és azonnal hagyja el. A közönség szeret légitámadások után repeszd,arab okát, repülőgépdarabokat és más emlékeket »gyűjteni«. Ezt nem szabad, mert a talált tárgyak egyrészt életveszélyesek lehetnek, másrészt új fegyverek, amelyeket az illetékes elhárító szerveknek meg kell ismerniük. Utazás A szófiai bombázás tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a lezajlott légitámadás után a közönség vakrémületszerűen megrohanta a pályaudvarokat, ahol óriási tolongás keletkezett és az amúgy is csökkentett üzemü vasút képtelen volt elszállítani a tömeget. Esetleges légitámadás után a közönség ne rohanja meg a vasútállomásokat, mert tömeg- szerencsétlenséget okozhat a légitámadásután visszatérő ellenséges repülőgép. Arra kell számítani, hogy nálunk is vasúti zárlat lesz majd, tehát a közönség hiába rohanná meg az állomásokat, elutazni úgy sem lesz lehetséges. 1944 február 15. Légvédelmi készültség esetén bármikor elindulhatnak ,a vonatok menetrenden kívül is, ezért az utazó közönség helyesen teszi, ha nem az utolsó percekben, hanem jóval előbb kimegy a vasútállomásra és hozzátartozóit nem kíséri ki fölöslegesen az állomásra. A gyújtó ceruzák A külföldi légitámadások tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a gyújtóbombák okozzák a kár 70^-80 százalékát. Újabban tízezer- és százezerszámra dobják le a hatszögletű, vastag ceruzához hasonló gyújtóhasábokat, amelyeknek alján vasmag van, tehát olyan erővel ütődnek a tetőhöz, hogy átmennek rajta. Újabban robbanóanyagot is kevernek a gyújtó- hasábokba, így ezeket csak fedezék — szükség esetén felborított asztallap — mögül helyes eloltani. A meggyulladás után 4—5 perc múlva robban a gyújtóhasáb, amelyet homokkal és vízzel aránylag nem nehéz eloltani,. A 15 kilogramos foszforos gyújtóbombákon kívül újabban mintegy 20 literes tartalmú foszforkannákat is dobnak, amelyek ütődéskor megsérülnek, a bennük levő gyűjtóanyag a levegővel érintkezésbe kerül és nyomban láng- ralobhan, Hatalmas és mérgező füst képződik égésekor. Földdel, homokkal és vízzel oltják, a mérgező füstje miatt csak gázálarccal tanácsos közeledni hozzá. Ahogy a btumorisla látja : ■MBPMW——BWBP rnrnrnmammmmmmmmmmmmmmmmmm Nagytakarítás az irodalomban Igaza van a szakmának, amikor panaszt emel az író és költő ellen. Lehetetlen az, hogy színpadra vigyenek egy gyenge patikust és alakján keresztül megsértsék az egész gyógyszerész társadalmat. Vagy melyik kettős könyvelőtől lehet rossznéven venni, ha egy pellengérre állított kettőskönyvelőt — rossznéven vesz? Sajnos, ez a jelenség nem mai. Ha az ember csak futtában végignéz irodalmunkon, lépten- nyomon beleütközik meg nem engedhető dolgokba. Az írók és költők nem kímélik a polgári érzékenységet és már Petőfi azt állítja az egyik társadalmi rétegről, hogy fogason függ, rozsda marja. Arany János beleavatkozik a Bárczy Benőék családi ügyeibe és Vörösmarty valósággal rárivall a vén cigányra, hogy megittad az árát. Olyan színben tünteti fel tehát a népzenészt, mintha az potyázni szokott volna. Ne csodálkozzunk azután, ha az egész Fáraó-nemzetség felhördül és ekként vakerál: — Nízsd má, nízsd! Jáj, de oda van! Még hogy én lógatom a lábomat! Ady Endre a zongorakészítő ipart hozza kellemetlen helyzetbe, amikor azt mondja, hogy bolond hangszer. Ki vesz nyugodt lélekkel zongorát, ha fennforog annak a veszélye, hogy egyik-másik sír, nyerít és búg? Adyra joggal neheztel a bérkocsi-ipar is. Akinek a konflis ócska és döcög, az ne üljön bele! Nem igaz? Van rá pasas annyi, mint a poloska. Jogos a szélmalomipar felszisszenése. MinKöz- és magánérdek, hogy a jó újság pontosan eljusson az előfizetők kezébe. Akinek a postai vagy házhoz való hiányos kézbesítése miatt bármi panasza van, azonnal jelentse be (helybeliek szóban, vidékiek írásban) kiadóhivatalunknak. Csak bejelentés után lehet orvosolni a panaszokat.
