Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-01-22 / 17. szám
1944 január 22. ÍIA^ífhl'T A Magyar Élet hitel BENEDEK ISTVÁN központi vármegyei titkár január első felében Nemesgulács, Kisapáti, Tapolca, Csopak és Balatonszepezd községek szervezeteit látogatta meg és a pártvezetőségekkel szervezési, bajtársi és közellátási ügyeket beszélt meg. Felhívta a vezetőségek figyelmét az ellenség szolgálatában álló és a magyar lelkeket megmételyezni akaró veszedelmes elemek hamis hírterjesztésére és az ellenük való védekezés módjára. 3jf CZULEK JÓZSEF kerületi szervező titkár Fityeház és Murakeresztúr községek szervezeteit látogatta meg és résztvett a választmányi értekezleteken. A népes értekezlet több helyiérdekű üggyel foglalkozott, majd Czulek József kerületi szervező titkár pártszervezési kérdésekről beszélt. Sólymos Antal murakeresztúri községi főjegyző ismertette a közérdekű ügyeket és említést tett a Fityeház és Bajc&a községek lakosságára nagy fontossággal bíró vasúti megállóhely megépítésére nézve. PÓV1CS ISTVÁN kerületi szervező titkár Egeraracsa és Dióskál községek MÉP vezetőségénél tett látogatást. Deli Mihály dióskáli pártvezető a gazdák általános kérését tolmácsolva, a vasellátás fokozását kérte. A szervező titkár a többoldalú kérésekre megnyugtató tájékoztatót adott. 4c SOHÁR BERTALAN kerületi szervező titkár Drávavásárhely és Felsőpusztafa, valamint Szentilona községek MÉP szervezetével karöltve értekezletet tartott. Az értekezleteken semmi kérelem és panasz nem hangzott el. Amikor „fellázadtok" a vármegye rabjai Mielőtt a királyi bíróságok intézménye megszületett, tudvalévőén a vármegyei törvényszék ítélkezett a bűnösök felett és bizony mindig elég nagy számmal akadt lakója a mai zalaegerszegi törvényház 1729-ben elkészült épületének keleti részén levő pincebörtönökj-i mek. Ha ezek a börtöncellák nem is hasonlíthatók az emberi érzés fejlődésével1 együtt járó mai fogházak berendezéséhez, annyi tény, hogy Zala vármegye börtönrendszere nem szolgáltatott okot báró Eötvös József szigorú bírálatára, amelynek a politikai területen kívül a »Falu jegyzője« című regényében is sötét színekkel adott kifejezést. A magyarországi börtönök — csekély kivétellel — .még a 19. század hatvanas éveiben is alig különböztek a középr kori kínzókamráktól. Találó volt rájuk Petőfi verssora: »Nedves tömlöcfalrói sok víz csorga rája«... Zala vármegye börtönlakói emberséges bánásmódban részesültek mindig a fennmaradt irományok tanúsága szerint. Külső-belső munkával foglalkoztatták őket, utak, hidak építésében dolgoztatták, tehát á miEiKá.iak erkölcsöt javító ereje szerepelt a bűnök megtorlásában, A vármegye vezetősége és gyülekezete ügyelt arra, hogy az ellátásuk emberhez méltó lei- gyen. Mégis az történt, hogy 1796-ban a rabok megtagadták a munkát, fellázadtak és a hajdúkat majdnem leütötték. Fegyvereseket kellett segítségül hívmi és csak akkor állt helyre a rend, amikor néhány lázadót kivont karddal lekaszaboltak. Mikor a lázadás okait megvizsgálták, többek között arra a szomorú körülményre is rájöttek, l\ogy a rabok élelmezése körül nagy bajok voltak. Olyan kevés ételt kaptak, hogy csontra soványodtak és csak lézengtek »félholdra hajolván«. Tudni kell, hogy a megye fogházába került raboknak főtt ételekkel való ellátását a legrégibb időktől fogva a megye kebelében szolgálatot tevő várnagy szolgálta ki. Az élelmezési árakat időnként a megye határozta meg, a várnagy fölvette az élelmezési pénzeket, de az öt megillető kereset mellett ama törekedett, hogy az élelmezési pénzből miinél többet megtartson magának. Ez pedig csak az ellátás és az adagok rovái sára mehetett. A megye rendéihez mindúnta- lan panaszok érkeztek arról, hogy a kiszolgáltatott élelmiszer mennyisége kevés, a minősége pedig rossz. Föltehető a visszaélés, de bizonyítani nem igen lehetett annál az egyszerű oknál fogva, mert az élelmezést ugyanaz a várnagy gyakorolta, aki felügyelt a rabokra és fellebbvalója volt a rabokat őrző hajdúknak. A lázadás azonban annyi tanulsággal járt, hogy a megye rendei most már megfelelő intézkedésre szánták el magukat a további visszaélések megakadályozására. Hogy a rabok az életük fenntartásához elkerülhetetlenül szükséges élelmiszer mennyiség kiszolgáltatásától el ne essenek, az élelmezést kivették a közszolgálatban levő személy kezéből és idegen vállalkozóra bízták. Világosnak látszott azonban, hogy ezzel az intézkedéssel kapcsolatban a mindenkori várnagynak anyagi helyzetét is rendezni kellett. A várnagy azért kapta meg a rabok élelmezését, hogy csekély fizetése a rabok ellátása révén egészüljön ki. Igaz, hogy egy-egy adagnak ára nagyon is olcsó összegben volt meghatározva, de ,a tömegfogyasztás miatt ia várnagynak mégis nem kicsinyelheíő nyereséget- adott s így a megélhetésén erősen könnyített. A vármegye tehát bölcs gondoskodással elhatározta, hogy a várnagy évi fizetését 150 forintról feljebb emeli, mert »lehetetlennek tartja, hogy a várnagyok, mint nős és gyermekes emberek, családjukat a csekély summából élelmezhessék és magukat még dísz formaruhával is ellássák.« • Semmi rossz sincs tehát anélkül, hogy valami jó ne származzék belőle. A rabok lázadása ráterelte a vármegye figyelmét egy összeférhetetlenségi kérdés megoldására szociális, igazságos szellemben. Dr. PESTHY PÁL. 5 Tudja-e Ön... . .. hogy Cberubinit, a híres zeneszerzőt egyszer hideg téli napon meglátogatta a barátja és álmélkodva látta, hogy a fűtetlen szobában három hosszuszakállas ember hideg lábvizet vesz — Az Istenért, mi történik itt ? — Semmi különös, felelte Cherubini. De holnap egy új misémet énekelik, ezek az urak mindnyájan basszisták, azonban néhány mély árnyalat még hiányzik a hangjukból. Azt szerzik most meg. 2K . .. hogy Poniatowski herceg, aki belekontár- kodott a zeneirodalomba, sőt néhány operája számára színpadot is tudott szerezni, egyszer levelet írt Aubernek s azt igy kezdte: — Kedves kollegám . . . — Ah, kolléga! — kiáltott fel Auber. Tán bizony kineveztek engem herceggé, csak nem tudok róla! & , í ^ ! I ... hogy a G vitaminnal kapcsolatos kísérletek arra az eredményre vezettek, hogy ennek a vitaminnak igen nagy mértékben van vérképző hatása. Ez a vitaminfajta igen nagy mennyiségben fordul elő a spenótban, amelynek jelentős vastartalmával együtt működve valamennyi táplálék között az első helyre állíija ezt a zöld főzeléket. Megállapította a vizsgálat, hogy igen nagy mértékben erősíti meg a bőrfelüietet és ha hiányzik, akkor a bőrfelület idő előtti elfáradását és ezzel a korai öregedést hozza magával. Aki tehát sok spenótot eszik, bőrfelületét erősíti, ami egyet jelent azzal, hogy megakadályozza a hajhullást is. ■! I i m. . . . hogy szokatlan munka, vagy megerőltető sportolás esetén az izmokban gyakori fájdalom- érzet, úgynevezett „izomláz“ lép fel. Az izomláz nem betegség és annál inkább eltűnik, minél jobban igénybevesszük a fájó izmokat. Oka ugyanis az izmokat körülvevő zsírréteg elvastagodásban keresendő, amely jelenség független a testalkattól és a legsoványabb embernél is könnyen előfordul. Áz izmokat ugyanis védőburok veszi körül és ebben vannak az izomrostok. Ha azután az egyes izmok hosszabb ideig tétlenségre vannak ítélve, zsir- lerakodás képződik a burkolat falán. Mivel azonban az izmok tágulnak és mozgás állal vér járja át a rostokat, az izom megvastagszik és igy a zsírlerakódásra gyakorolt nyomás következtében fájdalomérzet áll be, amit köznyelven „izomláznak“ nevezünk. . . . hogy Európa naponként négy milliárd gyufaszáiat éget el, amelynek előállításához 800 ezer köbméter fára és 420 ezer kilogram foszforra van szükség. 5* . . . hogy ha valaki repülőgéppel akarna a napba utazni, akkor óránként 200 kilométeres sebességgel haladva, kerek 85 évig tartana az útja. A fény ugyanezt a távolságot 8 perc alatt teszi meg. MÁVAUT Zalaegsrszeg autóbusz menetrendjei MÁVAUT Érvény ,s 1943 december 14-iől A forgalom vasár- és Menetdíj d Zalaegerszeg —Bak—Keszthely- ünnePnaP szünetel. d — — 14 45 17 25 i Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 1000 17-05 T40 — 15-17 17 57 é. Bak Hangya szövetkezet i. 9-28 16-33 — 8 15 15 20 — — i. Bak Hangya szövetkezet é. 926 1631 2’50 825 1545 — — é. Zaiaszentmihály—Pacsa p. u. i. 9 00 16 05 6 40 10-14 17 19 — — é, Hévizszentandrás posta i 7-28 14-33 6-40 10-30 17-35 — — é. Keszthely Hungária szálló i. 7-10 14-15 6 40 10 40 17 45 — — é. * Keszthely pályaudvar i. —14 00 .Menetdíj d Bak—Nova d — 8 30 15 25 i. Bak pályaudvar é. 6 55 13T5 — 9 30 15-30 i. Bak Hangya szövetkezet é. 6-50 13-10 2-40 10 10 16 10 é. Nova i. 610 12-30 Menetdíj Zalaegerszeg— B&k—Lispe—Szenkdoriáii c d — 1725 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. —- — --*--P4 0 14.30 14-30 18-05 i Bak Hangya szövetkezet é. 7-00 1515 2 40 14.55 14 59 18 19 i. Söilör Búza-vendéglő i. 6-42 1503 4'40 15 50 19 10 é. Bánokszenígyörgy i. 5'50 —"— c = csak kedden, csütörtökön és szombaton. d = c-sak hétfőn, szerdán és pénteken.
