Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-02-12 / 34. szám
1944 február 12. MA^rÍjET 5 Gondos háziasszony jóízűen nevet, mert Diana sós borszeszt üvegcserével olcsóbban vehet A Magyar Elet Pártja hírei másiké »Zörgetnek az ablakon«. Utóbbi filmnél egy ismert fővárosi orvos személyében szakembert hívtak meg a fölvételekhez, nehogy valami szakszerűtlen jelenet csússzék bele a képbe. Az egyik jelenetben a falusi orvos vakbélműtétet végez, ahol egy ápolónő is segédkezik neki. Az orvos-szakember szerint ilyen műtéthez okvetlenül szükséges még egy orvos segédlete, a film írója szerint azonban falun nem jut két orvos egy műtétre. Ezen annyira összevesztek, hogy a szakértő is, az író is dühösen elrobogott a gyárból. Még szerencse, hogy a szereplők ottmaradtak és a jelenetet be lehetett fejezni. Ugyanennek a filmnek egyik főszereplője, Szilassy László, édesanyját, az aranyos 80 esztendős, de örökifjú Vágó néni alakítja;. Vágó néni a történet folyamán pofonüti fiacskáját. A pofon sehogy sem akart sikerülni, a jélenietet hetvenkétszer próbálták el. Szilassy tehát egyetlen délelőttön 72 pofont kapott! A próba végén azonban nem az ő arca dagadt meg, hanem — Vágó néni keze. Még egy kis pletyka: a Nemzeti Színház" egyik kiváló művésze arról nevezetes, hogy hirtelen haragú. Minap, ahogy a színpadról, a színfalak mögé lépett, útjába akadt a színii- akadémista leány. Művészünk ráripakodott a kisasszonyra, aki sírva fakadt, másnap pedig két előkelő úr lovagias elégtételt kért a művésztől a leány apja nevében, aki magasrangü katonatiszt. Az ügy békés befejezése valószínű. Búcsúpletyka: egyik előkelő színházunk mérsékelt tehetségű tagja állandóan nagy szerepeket játszik. Egyik epés kartársa megjegyezte róla a társalgóban: — Érthető a fiú szerencséje. Ö apostoli színész. — Hogyhogy? — Pályáján az após tolja ... PÁHOLY PÁL. 45,864.000 pengőre emeli fel alaptőkéjét a Salgó A Salgó-Tarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat igazgatósága a napokban tartott ülésén úgy határozott, indítványozza majd a később összehívandó rendkívüli közgyűlésnek, hogy a társulat alaptőkéjét 254.800 darab 30 pengő névértékű új részvény kibocsátása által 7 millió 644 ezer pengővel 45,864.000 pengőre emeljék. A régi részvényesek 5 darab régi részvény után 1 darab új részvényt vehetnek át. A tőkeemelést a társulat és az érdekeltségében levő vállalatok egyrészt jelentékeny üzemfejlesztésre fordítják, másrészt folytatni kívánják a munkás- és tisztviselői -lakások építését, továbbá a vállalat alkalmazottainak és családtagjainak — mintegy 72.000 léleknek — élelmiszerekkel való ellátását. A háború kitörése óta most már másodszor határozta el a Salgó igazgatósága a vállalat alaptőkéjének fölemelését. A gazdasági élet ezt a tőkeemelést nagyon is megokoltnak tartja, mert ilyen hatalmas vállalat igen nagy összegeket kénytelen lekötve tartani termelési és szociális célokra. De kell a pénz majd a háborút követő átmenetgazdálkodás idejére is, amikor az üzemek és a berendezések felújítása lesz a legsürgősebb feladat. (MVS) írógépet használtat veszek, cserélek. Szakszerű javi fásokat vállalok Horváth Miklós irógépmüszerész. ILOVSZKY JÁNOS, a nagykanizsai választókerület országgyűlési képviselője a héten Nagykanizsán és Kiskanizsán mondott beszédet a MÉP vezetőségi értekezleten. Vitéz Tóth Béla kormánytanácsos, társkerület- vezető, nagykereskedő, megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy minden magyarnak egy utón kell haladnia, mert hazánk jövőjét és függetlenségét csak így tudjuk biztosítani llovszky János rámutatott a nemzetközi1 élet • hazúgságokkal teli voltára. Az erkölcsi alap a nemzetek közt soha nem tapasztalt1 megrázkódtatásnak van kitéve. Ezt a bomlasztó szellemet kell az ország határaitól távoltartanunk. Nem szabad a magyar nemzet lelkiségének önérdekű egyedekre bomlania. Egy kicsi, de egészséges gondolkodású nép a legfőbb érdekei szolgálatában csodákat tehet. Ezután Nagykanizsa helyzetével foglalkozván, meggyőződésének adott kifejezést, hogy a természeti kincsek révén Nagykanifv zsára igen szép jövő vár a dunántúli városok sorában. A gazdasági kérdések kapcsán statisztikai adatokkal bizonyította, hogy bár vagyon szempontjából legbiztosabb a föld, kamatozás tekintetében mégis legjobb az ipari és kereskedelmi téren elhelyezett tőke. Mező- gazdasági versenyképességünknek alapvető tényezője a gépesítés. A továbbiak során erősei kikelt a képviselő azok ellen, akik kaszinókban, kávéháziakban, magánhelyei- kein egyaránt szenvedélyesen űzik a kártyajátékot. Az ilyen könnyelmű időtöltés nem méltó á jövő magyarjaihoz. Végül arról beszélt, hogy ha minden áldozatra készek vagyunk a haj záért, akkor nem vitás a magyar győzelem, amelynek legszebb kivirágzása a történelmi Nagymagyarország lesz. Ezután a képviselő átnyújtotta Balogh József polai MÉP vezetőnek a tízéves hűséges munkásságával megérdemelt elismerő díszokiratot. Kiskanizsán dr. Szabó István a magyar összefogásról mondott megnyitót, majd llovszky beszélt a rendbontók, méregkeverők ellen, akik ránk akarják szabadítani a pusztító vörös veszedelmet, Majd megbélyegezte azt az aljas üzelmet, amély az utóbbi napokban a rádió magyar híradásán keresztül akart betolakodni az ellenséges külföldről az öntudatos és józan magyar lélekbe. Beszélt még vitéz Tóth Béla, dr. Tholway Zsigmond és Pfänder József. * KACORLAK község Mép szervezetének ülésén Balázs István elnök köszönetét mondott az országos elnökség munkájáért a házhely- juttatás ügyében. A pártfogás eredménye az, hogy a .községben 27 igényjogosult jutott családi tűzhelyhez. Kérte a vármegyei elnökséget, járjon közbe, hogy az Elek-féle birtok szétosztásakor a község lakói részére fenntartott körülbelül 18 hold szántóföld minél előbb az igényjogosult gazdáknak birtokába kerüljön, vagy kishaszonbérletbe adassék. Szűcs János a rossz útviszonyok miatt panaszkodott. Kérte a vármegyei elnökséget, hogy a másfél kilométer hosszú bekötő útnak kiépítését, amely kőhiány maradt el, sürgesse meg az illetékes helyen. C zu lek József kerületi szervező titkár az általános írül- és belpolitikai, valamint a gazdasági helyzetről adott tájékoztatót. Közellátási ügyben felszólalt Stampf Mihály és Magyar Antal. * PÖLÖSKEFŐ MÉP szervezetének értekezletén Tóth Lőrinc pártvezető a házhely kérdéssel kapcsolatos panaszokat adta elő. Czutek József a párt tízéves munkásságának eredményéről beszélt és az előterjesztett kérelmeket jegyezte föl. * ALSÓRAJK és FELSŐRAJK községek Mép szervezeteinek értekezletein Bakó Béla pártvezető azt kérte, hogy a gazdák mielőbb kaphassanak mérgező szert az egerek ellen. A pockok ellen való erélyes védekezés ugyanis közérdek. Annyi a rágcsáló, hogy a meglévő vetésieket igen nehéz megvédeni s így a termelés érdekei csorbát szenvednek. P ó - vies István kerületi szervező titkár az időszerű kérdésekről tájékoztatta a vezetőséget, MURASIKLÓSON és BANYAVÁRON a MÉP értekezletein teljes megnyugvással állapították meg, hogy a lakosság hangulata ki- fogásiolhatatlan. Mindenki tisztában van azzal, hogy a haza érdeke áldozatokat kíván, amelyektől nem szabad visszariadni akkor sem, ha azok teljesítése nehézségekbe ütközik. Csupán abban a 'kérdésben kérnek intézkedést, hogy az egerek pusztítását mérgező szerek juttatásával segítsenek megakadályozni. A szükséges felvilágosításokat Sohár Bertalan kerületi szervező titkár adta meg. * MURAHELY, BELATINC, LENDVARÓ- ZSAVÖLGY és KEBELESZENTMÁRTON MÉP szervezetei értekezletet tartottak, amelyeken megállapítást nyert, hogy a vend nép lelkes együttérzéssel szolgálja a magyar jövő ügyét és teljes bizalommal támogatja a párt munkáját. Különösen az idősebbeknél tapasztalható a magyar nemzeti öntudat fölemelő hatása. Murahelyien a lakosság a legpontosabban megfelel a terménybeszolgáltatási kötelezettségének. Kebeleszentmártonban a földkérdés foglalkoztatja az embereket. Az említett helyeken Sabján István kerületi szervező titkár adta meg a szükséges felvilágosításokat. Köz- és magánérdek, hogy a jó újság pontosan eljutton az előfizetők kezébe. Akinek a MAÓrtfinTh.ET postai vagy házhoz való hiányos kézbesítése miatt bármi panasza van, azonnal jelentse be (helybeliek szóban, vidékiek ‘ Írásban) kiadóhivatalunknak. Csak bejelentés után lehet orvosolni a panaszokat.
