Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)

1944-01-29 / 23. szám

1944 január 29. [TAöraifnrr 7 írógépei használtat veszek, cserélek. Szakszerű javításokat vállalok Horváth Miklós Irógépműszerésx. lettől. Igen, igen, a mozdony térdben elvágta a lábamat. Csak lehunytam a szemem és ösz- szeszorítótt ajakkal sírtam. Szóltak hozzám, nem feleltem. Most rákényszerítettem a szí­vemre: állj meg! Visszaszorítottam a léleg­zetemet. Végre remegve, suttogva kérdeztem anyámtól, aki ezer aggódással fölibém hajolt: Ugy-e, nincs már lábam, édesanyám? ... Azóta ápolom lábaimat, Tibor. Olyan gondosan, mint egy táncosnő és imádom a táncot, de el kell válnunk, Tibor, legalább egy időre. Úgy érzem, hogy nincsen erőm még leküzdeni ezt a borzalmasan szép emléket. Tudsz-e várni? Ha tudsz, várj reám. Tán elfelejtem a múltat, tán egy idő múlva valahol, tán itt, tán másutt találkozunk ... II. ...Tán itt?! Hát félév múlva visszajött ide. Itt volt, de a feleségét sehol sem találta. Csak tél várta itt, ha'k szomorúságok, a nyár helyén. Összerázkódott, a szoba egészen kihűlt. Hogy kissé lerázza magáról a dermedtséget, odament az ablakhoz. >, íme, az ő elmúlt, napfényes júniusi Velen­céje fölött most pelyhezett a hó. A Rivo lámpái körül fehéren csillogva múltak el a laguna vízében a tél apró csillagai. A ponté di Rialtón fázósan siettek fekete kendőkbe burkolt signorinák. Néhány ember azonban bámulva állott a lámpák alatt és áhítattal tárta barna arcát az olvadó életű havazás felé. Az elmúlt nász emberének oly jól esett ez a tél. Békésen havazott künt és idebenn is... belül. Vágyott ki a télbe... A Piazettán alig járt ember. Bersaglieri őrjáratok gumiköpenyes alakjaira szállongott a hó. Tibornak az elmúlt június vidám sokaságára kellett gondolnia a Flórián asztalai mellett, mikor elért Szent Teodor és a krokodil oszlopa alá. A lépcsők, ahonnan elindult gondolájuk a végzetes szerenádra, néptelenek voltak. A Piazetta hatalmas márványkockáira finom fehér réteg rakódott, mely minden neszt eltompított és elnyelte a lépések zaját. Igen esett a hó künt, bent és megbékélést érzett mindenkivel. A hó néha varázslepel szerepét játssza, mely mögött elenyészik min­den fájdalom. A hó muzsikált. E monoton muzsikája a surlódó hókristályoknak elzson- gította minden idegét. Ö is kitárta, feltartotta az arcát, csak hadd hulljon rá a hó. Nem hallotta a lépteket, melyek most mö­götte hirtelen megakadtak. A másik ember, akinek belsejében szintén havazott, felismerte és megérintette a karját: — Tibor! De jó, hogy itt tél van! De én ismerek egy országot, ahol nagyobb telek szoktak lenni. És, ugy-e, a tél most mind a kettőnknek életszükség. Menjünk?! A férfi elfogadta a feléje nyújtott kezet. — Igen, így képzeltem el én is!... Men­jünk haza... És elindultak, szívükben a nyár emlékeivel, telet keresni... Zalai magyar testvér, a te újságod a . ZALM Magyar klet A te szived írja annak minden sorát. Ragaszkodjál hozzá, mint a leghűbb barátodhoz és TERJESZD MINDENFELÉ. A háborúnak idegtépő viharában ez a te lelkiismereted. HSUEK AZ ELSÖTÉTÍTÉS MA ESTE NYOLC ÓRÁTÓL REGGEL NÉGY ÓRÁIG TART. — Ujiáa'akult a Csáktornyái képviselőtestü­let. A Csáktornyái járás főszolgabírája kine­vezte az új elöljáróságot és a képviselőtestü­let tagjait, a képviselőtestületet január 16-ával megalakítottnak jelentette ki. Községbíró Kop- jár Ferenc szabómester, helyettese Behojnik Mihály vaskereskedő, pénztárnok Perlics Mi­hály szabómester, közgyám Tárnái Mihály magántisztviselő. — Pályázat nagykanizsai gyógyszertári jo­gosítványokra. A belügyminiszter a Budapesti Közlöny január 28-i számában 30 napi határ­idővel pályázatot írt ki Nagykanizsán az Őr- angyal-ról és a Páduai Szent Antal-ról neve­zett és zsidó kézben volt személyjogú gyógy­szertárak üzleti jogosítványának elnyerésére. Az őrangyal gyógyszertár jogosítványának el­lenértéke 65 ezer 395 pengő, a Szent Antalé­nak pedig 26 ezer 920 pengő. — Regöshzmgverseny Csáktornyán. Csáktor­nyán, a leventeotthonban a honvédelmi minisz­térium által kiküldött regösök hangversenyt rendeztek. Szavalatok, nóták gyönyörködtet­ték a közönséget, de nem kisebb mértékben a tárogató, amelyen felhangzottak a kuruc éne­kek. A hangversenyen szerepelt a honvéd- zenekar is, bevezetőnek a katonai parancsnok üdvözölte Csáktornya közönségét. Kifejezésre juttatta azt az igazságot, hogy Zrínyi nyom­dokán kell a mai nemzedéknek is szolgálni Muraközben az egységes magyar haza gon­dolatát. — Orvosi hír. Dr. Gulyás Lívia férj. dr. Lőwenstein Istvánná, zalaegerszegi orvos, a szegedi Horthy Miklós tudományegyetemen belgyógyász szakorvosi képesítést nyert. — A cipész- és csizmadiaipari javítási mun­káknak legmagasabb árai Zalában. A köz- ellátásügyi miniszter rendelete szerint a cipész- és csizmadiaipari javítási munkák legmagasabb árai Zalában a következők. Zalaegerszegen a Lakatos, a Szabó Béla, a Mónok Sándor és Fatér József műhelyében való rendeléseknél, valamint az ugyanezen osztályba sorozott nagykanizsai műhelyekben férfi cipőknél tal- palás szeges 11.60, máshol 11, községekben 10.90, talpalás rámán varrva 15, 14.30, 13.30, talpalás és sarkalás, szeges 16,50, 15.60, 15.30, talpalás és sarkalás, rámán varrva 19.90, 18.90, 17.70, fejelés, talpalás és sarkalás, szeges 47.60, 44.20, 41.60, női cipőknél páronként talpalás, szeges 7.50, 7, 6.80, rámán varrott 10.20, 9.50, 8.70, talpalás és sarkalás, szeges 10.20, 9.30, 9, talpalás és sarkalás, keresztül- varrott 11.90, 11, 10, fejelés, talpalás és sar­kalás, szeges 39.90, 36.50, 34.80. Gyermek­cipőknél 18—38 nagyságszámban változnak az árak. A közölt árak a cipész által adott anyag­gal együtt értendők. Anyag nélkül a férfi cipő javítása páronként: talpalás, szeges 5.80, 5.30, 5.10, talpalás, rámán varrott 9.20, 8.50, 7.50, talpalás és sarkalás, szeges 8, 7.10, 6.80, tall- palás és sarkalás, rámán varrott 11.40, 10.40, 9.20, Női cipőknél talpalás, szeges 4.10, 3.60, 3.40, talpalás, rámán varrott 6.80, 6.10, 5.40, talpalás és sarkalás, szeges 5.80, 4.90, 4.60, talpalás és sarkalás, szeges 5.80, 4.90, 4.60, talpalás és sarkalás, keresztülvarrott 7.50, 6.60, 5.60. A közönség érdekében áll, hogy az ár­táblázatot a műhelyben megtekintse, ahol an­nak a rendelet szerint kifüggesztve kell lennie jól látható helyen. — Felakasztotta magát egy viteiyédszent- páli gazdalegény. Kovács Ferenc 35 éves vite- nyédszentpáli nőtlen gazdálkodó, aki özvegy anyjának háztartásában élt több testvérével együtt, a napokban különös félelmen esett ke­resztül. Éppen Zalaegerszegre kellett volna reggel bejönnie szolgálatra, de ehelyett föl­ment az istálló padlására és ott felakasztotta magát. Hozzátartozói keresték, hogy hova tűnt el, végre az öccse találta meg, de már akkor halott volt. Értesítették a csendőröket és azok vágták le a kötélről az elmezavarában halálba menekült embert. — A februári petróleumadag. Zalaegerszeg város polgármestere értesíti az érdekelt fo­gyasztókat, valamint a kereskedőket, hogy a február havi 3. számú szelvények 1 liter, a 4. számú szelvények szintén 1 liter petróleúm- mennyiségre válthatók be. — Rablógyiíkosság áldozata lett egy gazdag özvegyasszony, adnék elrabolt dohárait Zala­egerszegem akarták beváltani. Kegyetlen rabló- gyilkosság történt Sopronmegyében. Tő Ru­dolf volt cirkusz-szolga koholt üzenettel leánya esküvőjére hívta meg egy Beled melletti fa­luba Hegyi Antalné veszkényi vagyonos asz- szonyt. Hegyinét a befedi állomáson a cirkusz- szolga várta és ajánlkozott, hogy elkíséri gya­logosan. 'Útközben aztán agyonvágta, teljesen kifosztotta és a holttestet egy mezei kútba dobta. A bűncselekmény még novemberben történt. Az asszonyt nem keresték, mert Vesz- kényben azt hitték, hogy Edve községben maradt a családnál. Edvén viszont Tő azzal beszélte ki magát, hogy az asszony nem akart eljönni. A bűncselekmény csak az ünnepek után derült ki. A gyanú mindjárt Tő Rudolfra terelődött. A cirkusz-szolga először tagadott, aztán megmutatta a kútba dobott holttestet és bevallotta, hogy bűntársai is voltak. Ennek során 7 személyt tartóztattak le, köztük a gyilkos anyósát, Varga Pálné özvegyasszonyt és egy fiatalkorút. A fiatalkorúnak a gyilkos több dollárt adott jutalmul, amiket az asz- szonytól rabolt el. A fiatalkorú aztán Zalaeger­szegre utazott és itt akarta beváltani az egyik bankban a dollárokat. Pótolhatók-e az elvesztett élelmiszerjesyek ? A Közellátási Értesítő legújabb száma azzal a kérdéssel foglalkozik, vájjon pótolliatók-e az elveszett élelmiszerjegyek, van-e mód és lehe­tőség arra, hogy a hatóságok az elveszett éielmiszerjegy helyébe újat adjanak. A köz­ellátási minisztérium hivatalos lapja a követ­kezőket válaszolja erre a kérdésre: — Hosszabb megfigyelés alapján állapítot­ták meg a hatóságok, hogy az élelmiszer­jegyek elvesztése, ellopása, vagy bármely mó­don való megsemmisülése tárgyi bizonyíté­kokkal úgyszólván so’hasem támasztható alá. A visszaélések földerítése ennek következté­ben alig lehetséges. Mindezek figyelembe­vételével ezúton is felhívjuk az ország lakossá­gát arra, hogy élelmiszerjegyeiknek pótlása iránti kérelmükkel sem személyesen, sem pedig írásbeli beadványokkal, vagy esetleg protekció igénybevételével ne jelentkezzenek, mivel azok semmiféleképpen nem vétetnek figyelembe és csak elutasításra számíthatnak. A lap hivatkozik a Kúria jogegységi taná­csának 42. számú büntetődöntvényére. Esze­rint a Kúria tanácsa kimondotta, hogy a ha­tóság által kibocsátott élelmiszerjegy pénz­értékkel bíró tárgynak tekintendő. Minthogy pedig az élelmiszerjegy értéke pénzben kife­jezhető, illetőleg pénzt képvisel, épp úgy nem pótolható, mint ahogy az ellopott, vagy elvesz­tett pénzt sem pótolja semmiféle hatóság, vagy pénzintézet. A közellátásügyi miniszté­rium hivatkozott lapja azt a tanácsot adja a fogyasztóközönségnek, hogy élelmiszerjegyei­re épp olyan gonddal ügyeljen, mint pénzére, vagy egyéb értékcikkeire. SZÍNHÁZ a kamaraszínház műsora ZALAEGERSZEGEN: Pénteken, 28-án, másodszor Dario Nico- demi: Árnyék. Szombaton, 29-én, Vaszary: Boldoggá tesz­lek (bohózat). Vasárnap, 30-án délután 4 órakor és este 7 órakor: Boldoggá teszlek. Hétfőn, 31-én, Herczeg: Utolsó tánc. Kedden, február 1-én: Kívánsághangverseny. Szerdán, 2-án délután 4 órakor és este 7 órakor: Kívánsághangverseny, dallal, mu­zsikával. Az előadásokat a Művelődésházban tartják, az esti előadások mindig 7 órakor kezdőd­nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom