Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)

1944-03-30 / 72. szám

2

1944 március 30.

IIAöwMÍKI

sághoz való hűségről tanúságot tett-e. A rendelet szempontjából zsidónak tekintendő az 1941 évi'törvény 9. és 16. szakaszában foglaltak szerinti 'személy. Nem tekintendők zsidónak az 'említett törvény 9. szakaszának utolsó bekezdésében foglaltak. Az adatszolgáltatást annál a postahivatalnál kell benyújtani, amelyhez a távbeszélő be van kapcsolva.

*

A keleti arcvonal helyzete a következő: A Bug alsó folyásánál, valamint a Bukovina sarkánál folytatott harcokban a Balta—Jassy vonalon a szovjet nyomása változatlan maradt. A szovjet azonban hiába vonja össze itt csapatait és hiába kísérli meg a német csapatok bekerítését. Minden támadás ellenére sem sikerült a mögöttes összeköttetéstől a németeket elvágni. A harcokba a csatarepülőgépek is beleavatkoztak és eredményesein pusztították a szovjet utánpótlást. A keddi harcokban például 23 páncélost, 31 löveget, kétszáznál több járóművet és két hidat pusztítottak el. Cser- novictóJ és Proszkurovtól délre visszaverték a szovjet áttörési kísérleteit a németek, úgy hogy a szovjetnek nem sikerült említésremeltó területet nyernie. Köveinél is meghiúsították a szovjet támadásokat. (NTI)

Berlinből jelentik: Azokat az északamerikai repülőgépeket, amelyek tegnap a déli órákban hatoltak be a német birodalom légiterébe, még visszamenőben is erősen támadták a német vadászgépek. Tagadhatatlan ugyan, hogy a rossz időjárás nagyon megnehezítette a védelem munkáját, de a legutóbbi jelentések szerint mégis sikerült 20 bombázót és vadászgépet lelőni és ezzel is csökkenteni a támadás veszélyét. (NTI)

A német védőerő főparancsnokságának közlése szerint Proszkurovtól délre, Csernovictól északra és a Dnyeszter felső folyásánál a német csapatok magyar kötelékekkel együtt .továbbra is váltakozó harcokat vívnak. Itt olyan magyar csapatokról van szó, amelyek már eddig is ezen a területen álltak. (MTI)

A Német Távirati Iroda jelentése szerint a német csapatok az összes katonailag fontos berendezések szétrombolása után Nikolajev városát kiürítették. (MTI)

íz Interinf berlini jelentése szerint összeomlott a német és román fedező kötelékeknek kitartó és szívós védekezésén a bolsevistáknak az a kísérlete, hogy Jassy város felé előretörjenek és azt rajtaütésszerűen bevegyék. A bolsevisták komoly erőfeszítései, hogy az erődített Tarnopolt, Brodit és Köveit megrohamozzák, meghiúsultak'a német helyőrségeknek elkeseredett védekezésén.

A Német Távirati Iroda jelentése szerint az angol-amerikai csapatok a cassinoi kudarc után az eddig elszigetelt anzioi és nettunoi hídfőket elsőrendű hadszíntérré akarják átalakítani. Az itt felhalmozott hadianyag és összevont hadsereg is erre mutat. Német körökben azt hiszik, hogy az angol-amerikai csapatok egyidő- ben akarnak a területről kitörni kelet és észak, tehát Róma felé. Hangoztatják azonban, hogy a németek is éppen olyan jól felkészültek a harcra, mint a szövetségesek. (NTI)

Német jelentések ismertetik a török lapok véleményét Churchill beszédéről. Kijelentik a török lapok, hogy Churchill beszédéből megismerték azt az Angliát, améily a ""háború ötödik esztendejében már tagadhatatlanul a kimerültség jeleit mutatja. Nem értik Churchill bizakodó kijelentését a búvárnaszádok veszélyének elmúlásáról, amikor a tenger- nágyi hivatal vezetője kijelentette, hogy ,a búvárnaszádok veszélyével igenis számolni kell.

Végül furcsának találják a török lapok, hogy Churchill a második arcvonalról nem nyilatkozott, de annál inkább kifejtette, hogy ez milyen veszélyes kísérlet lesz. (MTI)

Amszterdamból jelenti a brit hírszolgálat, hogy a bányamunkások sztrájkja miatt másfélmillió tonna szén veszett kárba Angliában!. (NTI)

Stockholmból jelentik, hogy a szovjet sajtó kéthónapi szünet után ismét támadja Finnf országot. A finnek magatartásáért az Egyesült Államokat teszik felelőssé. (MTI)

A Német Távirati Iroda haditudósítója a következőket jelenti a keleti hadszíntérről: A szovjet csapatok egyes helyeken már elérrték a Pruthot. Zyilvánvaló Zsukoff táborrnoknak az a szándéka, hogy ezen az oldalon érjen el a Kárpátokig és megvalósítsa azt a politikai törekvést, amelyet már Moszkvában régóta hangoztatnak, hogy a Szovjetbirodalom ha- tárát az Adriáig terjesszék ki. A német csatarepülők az egész területen igen jó eredményeket érnek el. Legutóbb 100 járóművet

Trianon súlyos bilincseket rakott a magyar nemzetre. Nehéz idők jártak a magyar írókra és újságírókra is, azért többen — gondoltunk egyet — kiváltva útleveleinket, nekivágtunk a nagyvilágnak.

Fiúméban sikerült egy Afrikába induló hajót elcsípnem, amelynek iránya: Alexandria, Szuez, Port Szudán, Zanzibár, aztán Bombay volt. Tehergőzös ugyan, de száz utast is vitt magával s aki nem volt kényes, az jól érezte magát, mert a kapitány, Mijnher Voorthuisen igen barátságos,italkedvelő hollandus volt, tisztjei szintén, amennyire nevükre visszaemlékszem : Stephen Wolf, Olaf Koogon, Erik Hansen és a kormányos, akinek nevét elfelejtettem A hajó, a Papatee, a holland indiai hajózási társaságé volt s Európából szállított árut s vissza banánt, rizst, gummit, kávét hozott. Az utasok húsz féle nemzetiségből tevődtek össze és egy tucat különböző nyelven próbálták magukat egymással, a matrózokkal, a síewarddal s a barkeeperrel megértetni.

Esténkint a hús hajóbárban töltöttük az időt, a hajózenekar tánczenét játszott s igy a hölgyek is megtalálták szórakozásukat. Erre a mindig jókedvű, mosolygós kékszemü első hajóstisztünk, Mr. Wolfnak volt gondja. A kapitány külön asztalához jutottam én is s igy időm igen kellemesen telt el

Zanzibárt elértük s még mielőtt csak sejtettük is volna az afrikai part közelségét, körülbelül egy napi távolságban, már éreztük ennek a csodás szigetnek illatát, utolérhetetlen fűszereinek pompás aromáját, a szegfűt, vaníliát és sok egyéb terményeiét. Két napot töltöttünk ott, mert addig tartott a ki és berakódás, amit Wolf intézett. Órák hosszat elnéztem a szerecsen rakodómunkások szorgalmas sürgését és láttam, mi mindent hoztak fel a hajónk gyomrából. Feltűnt nekem, hogy

boros hordókat és rengeteg szőlőt is

raktak ki.

Hát ez meg kinek vagy minek kell ? Ott az egyenlítő alatt, az örökös pokoli kánikulában, ahol forró ceyloni teával vagy mokkakávéval ellensúlyozzák a hőséget, amit csak mi, ferde európaiak szoktunk, — az angolokat majmolva — jeges pilzeni sörrel vagy szódás whisky-vei elég helytelenül leküzdeni.

Este összejöttünk a kapitánnyal és hajóstisztekkel a fövenyen fekvő gyönyörű international- hotel terrasszán vacsorára s a jó italok megoldván a nyelveket, igen kellemesen töltöttük az időt. A kapitány néhány üveg bort hozatott fel a maga készletéből, amit megkóstolván, igen ismerős ízűnek tűnt föl nekem.

— No, schmeckt es nicht? (Nem ízlik talán ?)

pusztítottak el és légiharcban 14 szovjet gépet lőttek le.

A japán- csapatok Assam indiai tartományban 148 mérföldnyi kiterjedésű arcvonalon támadják a brit-indiai állásokat. (NST)

A nyílt várossá nyilvánított Rómában hétfőn négyszer szólaltak meg a légiriadót jelző .szirénák. Nagy amerikai repülőalakulatok szálltak el a város felett és bombákat dobtak le. Hír szerint a Via Nomentana és a Via Salaria között levő északkeleti városrészekre hullottak a bombák. (NST)

Berlinből jelentik, hogy Harbig Rudolf, a hires német atléta, többszörös világbajnok a keleti arcvonalon, mint őrmester hősi halált halt. (MTI)

Amszterdamból jelentik, hogy rendkívül nagy homokvihar akasztotta meg a közlekedést Palesztina és Egyiptom között. A sivatagban egy vonat elakadt, úgyhogy utasait repülőgépről tudják csak élelmezni. A továbbjutás egyelőre lehetetlen, mert a vasúti pályát 3 méter magas homokréteg takarja. (MTI)

— De nagyonis, csak nem tudom, honnét való, pedig ismerős ízű, — válaszoltam.

— Raten ! Találja ki, — nevetett Voortshui- sen, amihez Wolf is kontrázott.

— Magyar bor, valószínűleg balatonvidéki és a vörös, az egri 1

— Getroffen : (Eltalálta.)

A hangulat emelkedőben volt s akkor megtudtam, hogy a zanzibári szultán udvarában évente nagyobb magyar borszállítmány és igen sok szőlő érkezik Budacsony vidékéről. A bort csak értettem, mert a földön nincsen párja a magyar bornak, mert íze, zamatja utolérhetetlen és javarészük gyógybor. De a szőlő nem ment a fejembe, hiszen Zanzibárban minden gyümölcs, az ananásztól kezdve a földi mogyoróig buján, vadon tenyészik, a szőlő ötkilós fürtökben lóg a favastagságu tőkékről.

Végül is a kapitány magyarázta meg a dolgot. A világháború előtt a zanzibári szultán, aki súiyos beteg ember volt, bejárta Európa leghíresebb füidőit és városait, de nem tudtak segíteni a nyavalyáján. Budapesten is megfordult s onnét egy magyar mágnás meghívására lekerült a Balaton mellé. Olyan jó! érezte magát (augusztus végén volt), hogy a két napos kirándulásból két hetes tartózkodás lett s őfelsége udvari orvosának, az olasz Tucci doktornak tanácsára a Balatonban fütdőzött és szőlökúrát hasznait, amit nem bánt meg, mert úgy igaz, ahogyan írom, —- meggyógyult.

A badacsonyi, csopaki, füredi és somlói gyógyszőlők csodát műveltek.

A szultánnak egyéb sem kellett, feladta rendelését s azontúl évente nagy mennyiségű magyar szőlőt és (a Próféta bocsássa meg bűnét!) balatoni borokat kellett neki szállítani. Nohát ennél nagyobb hírverés nem kell a mi szőlőnknek. Amikor a kapitány csodálkozásomat látta, azt mondta:

— Mister Wolf kann Ihnen das bestaetigen 1 (Wolf úr ezt önnek igazolni fogja.)

Wolfhoz fordultam, aki nevetve hagyta helybe kapitánya szavait.. . Erre én megjegyeztem, hogy köszönöm a magyar szőlő hírének öregbítését ilyen kedves, idegen urak részéről. Most meg Wolf pattant föl:

— Ich bin Ungar 1 (Magyar vagyok !)

Ezt magyarul is mondhatná, másod- kapitány Uram 1 — válaszoltam.

Ismét bort kellett a kapitány készleteiből hozatni, mert azt a találkozást meg kellett ünnepelni. Wolf úrról kiderült, hogy az nem más, mint a kitűnő regényírónk s újságíró társunk: Farkas István (de Ibrány et Farkasfalva), akit szintén Trianon kergetett ki az idegenek által megszállott Hazából. Ilyen világ volt akkor, soha se térjen vissza, adja a magyarok Istene ! (L. Z.)

Amikor a zanzibári szultánt

badacsonyival gyógyították