Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-03-17 / 62. szám
Köz-és magánérdek, hogy a jő újság pontosan eljöttön az előfizetők kezébe. Akinek a postai vagy házhoz való hiányos kézbesítése miatt bármi panasza van, azonnal jelentse be (helybeliek szóban, vidékiek írásban) kiadóhivatalunknak. Csak bejelentés után lehet orvosolni a panaszokat. a szabadság kell, amelyért a márciusi ifjak hévültek, amelyért dicső honvédeink a vérüket ontották. Ezen az emlékművön felírt hősök nevei élnek bennünk, szólnak hozzánk és követelik, hogy tegyük meg azt, amit a haza1 kíván, mert megtették ők is. A nagyhatású beszéd után a belatinci népiskolások katona- nótákat énekeltek, majd a leventék megkoszorúzták az emlékművet. Az ünnepély a Himnusz eléneklésével és díszelvonulással végződött. CSÁKTORNYÁN. Zrínyi városa ismét zászló- díszt öltött március 15-ére. Magyar hangulat ömlött végig a mozgalmas utcákon. Muraköz népe évszázadok óta érzi, hogy az ő szabadsága egybenőtt a magyar szabadsággal, ahogyan a sorsa sem választható el a magyar sorstól. A márciusi ifjúság, a szabadságharc, a Kossuth-hagyományok elevenen élnek ezen a földön, amelyet megszentelt Qasparich vértanúsága az egységes Magyarországért. Az ünnepély a városháza előtti országzászlós téren folyt te. A katonazenekar nyitánya vezette be ia magyar Hiszekeggyel, aztán Schell Ferenc tanítóképzős ismertette a márciusi ifjúság- mozgalmat. Fogadalmat tett, hogy az ifjúság visszautasít magától minden ojyan irányzatot, apiely gyengíthetné azt az arcvonalat, amelyen hazánk boldogságának kérdése dől el. Benkő József és egy karpaszományos honvéd szavalt, a tanítóképző énekkara katonadalokat adott elő, Horváth Ferenc kereskedelmista muraközi nyelven, egy honvédtiszt pedig magyar nyelven mondott beszédet. Megemlítette, hogy Rákóczi óta semmi sem mozgatta meg úgy a nemzetet, mint Kossuth megrázó felhívása, amely szétkiáltotta, hogy a haza veszélyben van. Nemcsak a magyar, de az jde- genajkúak is egy táborba siettek a haza szabadságának megvédelmezésére. Az ünnepség a Szózat eléneklésével és díszelvonulással fejeződött be. * Március 15-i ünnepségekről beérkező tudósításokat legfeljebb még holnap, szombaton közlünk. Az azután elkésve érkezetteket nem használhatjuk. Apró %almi hitek Bagladi Béla nagykanizsai szabómester 200 pengőt adományozott egy hadiárva, vagy hadiözvegy megsegítésére. FERENCJÓZSEF KESERŰVIZ — A Színházi Magazin új számában Szili Leontin az Operaház újdonságáról, a Petőfiről írt bírálatot. Izsáky Margit a Fatomyok kolozsvári előadásáról számol be, Rácz Vilmos őszintén rovatában a készülő Madách-film műhelytitkairól ír. Türk Berta régi pesti emlékeit mondja el. u. w l.jA.1 „rax 1 ÜAOYAR EILT _________________________________1944 márciut PE STI KULISSZA Szép estélye volt az Operaháznak a Sevillai borbély legutóbbi előadása, amit két esemény emelt ki a többi operaelőadás sorából. Az egyik Komáromi Pálnak, a színház népszerű bassz-buffójának ünneplése, aki 30 éve tagja az előkelő művészi intézménynek. Amikor Bartók) szerepében színpadra lépett, hatalmas taps fogadta, de az ünneplés java a színfalak mögött zajlott le. Komáromit felvirágozott öltözőjében az egész társulat végigköszöntötte. Kapott egy ezüst koszorút, de a másik fő ajándéknak aligha jobban nem örült: egy hanoim kllósnyi szalonnaszelet díszelgett öltözőasztalán, ami ugyan múló dicsőség, de annál élvezetesebb ... Az előadás másik érdekessége B a ra b á s Sári első operaházi fellépte volt. Nevét rádiószereplései és vidéki vendégfelléptei révén az egész országban ismerik. Mindenki tudta róla, hogy az operettprimadonnákénál jóval nagyobb a hangja, mégis nagy eseménye volt a pesti színházi világnak, amikor operaházi fellépte köztudomású lett. A széphangú fiatal énekesnő alig három éve tűnt fel a 'Három a kislány margitszigeti szabadtéri előadásán. Akkor még csak egy-egy szerepre jött fel a fővárosba, mert egy tatabányai főorvos felesége volt. A művészet azonban közbeszólt. Barabás Sári egyre többet volt színpadon és egyre kevesebbet otthonában. A mese vége: az operaházi föllépése, amelyet alighanem szerződés követ és a válóper, amely befejezéséhez közeledik ... Még egy operával kapcsolatos hírem van: a szegedi operatársulat a közönség és a bírálók előtt őszinte, nagy sikert aratott Budapesten. Két zsúfolt ház hallgatta végig a szegedieket a Magyar Művelődés Házában, ahol a Tosca és a Bohémek előadásával mutatták meg, mit tudnak. A fiatal szegedi művészek és zeneM karuk előreláthatólag újabb fővárosi meghívást fognak kapni. Ezek után budapesti zenei körök a kolozsvári operatársulatra is kiváncsiak lennének. Ha már a muzsikánál tartok, elmondom az egyik ismert magyar nótaénekes esetét a Rádióval. Varga Imre nevét bizonyára sokan ismerik jóízű nótázgatásából. Hát bizony ez a hang jóidéig nem fog fölcsendülni, ha csak örökre el nem hallgatott a mikrofon előtt... Az történt ugyanis, hogy a Rádió igazgatóságának valaki beküldött egy levelet, amelyben Varga Imre pénzt kért tőle azért, hogy a rádióműsorban az illető magyar nótáját is elénekli. A magyar nótatermés igen nagy szerte a hazában és egyesek a nagy versenyben csak úgy jutnak szóhoz, ha »megvesztegetik« az előadó művészeket, ki egy pár csirkével, ki meg készpénzzel. Átlag 40— 50 pengőt kért Varga Imre egy-egy nóta el- énekléséért, járni! Valamelyik bácskai nótaszerző soknak talált és bejelentette a Rádió igazgatóságának. Most aztán se pénz, se csárdás ... A Rádióval kapcsolatos az a viszály is, amely a Dunakorzó nevű dumaparti kávéházban zajlott le Harmath Hilda körül. Ez a kiváló énekesnő pár évvel ezelőtt Hollandiában, Belgiumban, Németországban, Angliában, Franciaországban aratott nagy sikereket. A háború következtében itthon rekedt és néhány hónapja egy kávéházi dobogóról adta elő finom művészettel dalait. Történt azonban, hogy a Rádió közvetítés-sorozatot rendezett »Muzsikáló Dunapart« címen, ahol a kávéházi zenekarok adták a műsort. Amikor a Dunakorzó kávéházra került a sor, a mikrofont abban a helyiségben akarták fölszerelni, ahol a primadonna öltözött. Harmath Hilda nem volt hajlandó öltözködése alatt szobájába ereszteni a négy rádiószerelőt, mire a kávéház tulajdonosa, bizonyos Paulin Lajos feltűnő durván utasította sietésre Harmath Hildát és közben kiröpítéssel fenyegette. Az ügy folytatása hatalmas kártérítési összeg lesz, amit az induló per nyomán Paulinnak aligha ki nem kell fizetnie. Ennek a kávésnak egyébként öt helyisége van a Dumaparton: övé a Negresco és a Dunakorzó kávéház, az Ambassadeur étterem és bár, valamint a Prime bár. Pár évvel ezelőtt még pincér volt a Dúna- parton. Szakemberek csodálják, hogy eközben nem nyájasodott a modora ... Egyébként Harmath Hilda Nagyváradnak lesz a nyári vendége, ahol a Szép Heléna szabadtéri előadásának primadonnájául szerződtették. Operettországból még az a hírem, hogy Erdélyi Mihály szokásos nagy nyári operettjének, amit a városligeti Erzsébetvárosi Színházban mutat be, ez lesz a címe: »Cserebogár, sárga cserebogár«. Ebből a címből az látható, hogy a derék színigazgató,zeneszerző- szövegíró-rendező stb. Erdélyi különös szeretettel viseltetik a sárga szó iránt. A mostani már a negyedik operettje lesz, amelyben a sárga szín előfordul. Az előzőek: Sárga pitykés vőlegény, Sárgarigó fészek, Aranysárga falevél. Az Uj Magyar Színház megkezdte az »Őfelsége, a mama« című operett előkészületeit, némi színfalakmögötti háborúskodás után. A színház ugyanis most »Az első« című színművet adja sorozatosan. Ennek a főszereplője, Páger Antal hevesen tiltakozott az ellen, hogy a színház már a következő darabra készüljön. De mivel az operettnek Fedák Sári a főszereplője, aki van olyan kemény legény, mint Páger, a próbák mégis elkezdődtek. A Páger—Fedák párbaj első menetében Zsazsa győzött... Befejezésül elmondom, mi történt a Színész Kamara legutóbbi felvételi vizsgáján. A vizsgázók között volt dr. Hegedűs János ügyvéd is, aki — mint bemondó — sók sikert aratott, de van még egy előnyös tulajdonsága. Nagyon hasonlít Sárdi Jánosra. Az egyik filmgyártó ezt a véletlent úgy akarta kihasználni, hogy filmet íratott, amelyben Hegedűs és Sárdi ikertestvéreket játszottak volna. No, de most a filmes tervez, a Kamara végez... Az történt ugyanis, hogy a felvételi vizsgán az ügyvéd úr igen sikeresen szavalt verseket, de aztán irodalomtörténeti kérdéseket kapott fel Galamb Sándortól, a szigorú színi bírálótól és a színiakadémia helyettes igazgatójától'. Többek között azt kérdezte: kit ölt meg Bánk bán, férfibe, vagy nőt? Hegedűs zavarában hirtelen rávágta: »Férfit!« — mire Galamb tanár úr nemcsak hogy megbuktatta, de úgy ráripakodott, mint egy kisdiákra. A bukott jelölt erre lovagias elégtételt kért a vizsgáztató bizottság elnökétől. A segédek most törik a fejüket, hogy lehet az ügyet a nem nagyon galambepéjű Galamb és a harciasán hegedülő Hegedűs között elsimítani... PÁHOLY PÁL. mindig legalább negyedévre előre a Zalai Magyar Élet-nek szóló díjat A lapnak is könnyebb, önnek is könnyebb: egy gonddal kölcsönösen kevesebb.Az újság nem bank, ||l hogy hosszabb-rövidebb lejáratú hiteleket nyújthasson.
