Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)

1944-03-17 / 62. szám

ÄRA 14 FILLÉR 1944 MÁRCIUS 17. PÉNTEK V. évfolyam # politikai napilap # 6 2 .szám. Szerkesztősig és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.SO P. Tittőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. Március 15-i ünnepélyek Zalában Kossuth Lajos arany-mondásai összeállította: dr. Hegyaljai Kiss Géza. A magyar csak egy hazát ismer, csak annak szeretete képes őt olyan oroszlánná tenni), mely egy ellenséges félvilágnak sem enged szeretett hazájához nyúlni! (Levele Turinból 1885 november 5.) * Állami függetlenség — a jövőnk neve. Az óramutató nem szabályozza az idő folyását, de jelzi: az én nevem óramutató, jelzi azt az időt, mely jönni fog, melynek jönni kell, ha a magyar nemzet számára még tartottak fel jövőt a végzetek és annak a jövőnek a neve: szabad haza Magyarország polgárainak. (Iratai, V. 230. lap.) 4c Békét akarunk mi Európának, de béke nem lehet igazság nélkül. (Iratai, 1. 39. lap.) 4c Címerünkben a kereszt, mely a ‘ Golgothán emelkedik, most sem a sír fejfája, hanem a feltámadás jelvénye. (Iratai, 1. Előszó, IX. lap.) 4c Csak függetlenséggel nyerhet teljes kifeje­zést a nemzeti erő s csak lelkesedés a cél iránt az a rugó, mely legyőzhetetlenségig fe­szítheti a karok izmait a vész napjaiban. (Ira­tai, X. 180. lap.) 4c Dolgozzék a nemzet, hogy erősödjék! (Ira­tai, X. 33. lap.) * Európa keletje a magyar nemzet nélkül csak a hatalmi ambíciók versengéseinek boszorkány üstje lehet. (Iratai, X. 26. lap.) 4c Élni csak az a nemzet fog, melyben magá­ban van életerő. (Iratai, XI. 198. lap.) M Garibalditól tanuljuk meg, hogy az utunk­ba gördített akadály inkább ingereljen, mint­sem visszatartson. (Iratai, III. 17. lap.) '4c Gyöngének békéje kegyelemtől függ; az erős békéje biztosítékát önmagában hordja. (Kossuth Hírlapja, 1848 4. szám.) £ Hivatásunk: nemcsak meg nem semmisülni, hanem élni életvidoran s amiért milliók szíve dobog, az a kifejtés, mely fetküzdje nevünket a polcra, melyen álfani Európa népei közt megérdemeljük. (Iratai, XII. 273. lap.) 4c Jogunk diadala: csak arra vágyni, amire a nemzetnek elvitathatatlan joga, amire törté - nelmi rendeltetése van, de hinni a jog diada­lában s ébren tartani a rendeltetése betöltésé­nek elhatározott akaratát. (Iratai, X. 109. lap.) SÜMEGEN. A szabadság ünnepére nemzeti lobogódíszbe öltözött Sümeg utcáin ,a reg­geli órákban a leventék csapatai vonultak vé­gig a szokott rendben a temetőbe vezető utón. A temetőben szavalat hangzott el, majd koszorúelhelyezés következett. A Katolikus Le­gényegyletben tartott ünnepséget 'a Levente Egyesület rendezte. A műsort a levente fúvós­zenekar kísérete mellett a Himnusz elé tieid ás e nyitotta meg. Csapó József ifjúvezető a hon­védelmi miniszter szózatát olvasta fel. A Nemzeti dal-t ifjúi tűzzél Czinder László ifjúvezető szavalta. A levéntezenekar a Kos- suth-indulót játszotta, az ünnepi beszédet pe­dig Mórocz László ifjúvezető mondta. Kopeller Antal, Kiss Mária és Szakmeier Erzsébet sza­valt, majd a leventezenekar katonadalokat ját­szott. Végül a leventék hazafias színdarabot adtak elő. Az ünnepség a Szózat éléneklésé­vel és díszelvonulással végződött. Ünnepély volt a gimnáziumban is, amelyet az önképzőkör rendezett. A programot a Hi­szekegy eléneklése vezette be. Pösgay István, Gács János és Molnár Károly ifjú hévvel sza­valt, András Géza, az önképzőkör ifjúsági el­nöke pedig ügyes fordulatokkal bővelkedő ün­nepi beszédet mondott. Az intézet énekkara több dalt adott elő Horváth László kiforrott irányításával. A szép ünnepség a Himnusz eléneklésével végződött. 4c PERLAKON. A drága magyar múlt és dicső szabadságharc megünneplésére áhítattal gyü­lekezett össze Perlak jó magyar érzésű népe. A Gasparics-téren Vojvoda Alajos plébános tábori misét mondott, a honvédség tagjai töl­tötték be a minisztránsi szerepet. Őrnagytól kezdve az egyszerű honvédig összetett kezek­kel szolgáltak az istentiszteleten. Szentmise után a Himnusszal kezdődött meg az ünnepség. Ezután a honvédség szavaló kara adta elő Kozma Andor: Hunyadi jelmondata című versét. Balogh József vármegyei tiszt­viselő igen nagy lelkesedéssel szavalt. Az ün­nepi beszédet Brokes Mátyás alezredes mon­dotta. Értékes gondolatokkal telített beszéde lekötötte a hallgatóság figyelmét. Kossuth apánk halálának 50-ik évfordulóját és Petőfi halhatatlan lelkének múlhatatlan emlékét ál­lította a közönség elé. Azzal fejezte be szavait, hogy a magyar szabadságot sohasem lehet el­tiporni, mert a kard és a kereszt mindig tisztán és fényesen fog ragyogni Szent István orszá­gában és az ütőképes magyar hadsereg őrt áll a végeken. Baranyay Lajos állami népiskolai tanító vezeté­sével az elemisták több éneket adtak elő szép sikerrel. Bördényi Mária jó hangsúlyo­zással és érzéssel szavalt, majd dr. Sebes­tyén Mátyás kir.. közjegyző, a Levente Egye­sület elnöke ünnepi beszédében a szabadság gondolatának magasztosságát hangoztatta. Rá­mutatott arra, hogy a bolsevisták hogyan értel­mezik a szabadságot és mi jelenthet szá­munkra igazi szabadságot. Majd felolvasta a Kormányzó Ur üzenetét az ifjúsághoz magyar és muraközi nyelven. Beszédét nagy lelkese­déssel fogadták. Énekes József községi díjnok a Nemzeti dalt adta elő sok átérzéssel. Az ünnepség egyik legkimagaslóbb pontja volt Szebeni István törzsőrmester szavalata a sza­való karral. Vitéz Rózsás József: Honvédroham című versét olyan átéléssel adták elő, hogy minden tekintet, minden gondolat előadásukat figyelte. Perlak nepe talán sohasem hallott ekkora lelkesedéssel és tudással előadott sza­valókórust. Szűnni nem akaró tapsorkán jutal­mazta fáradozásukat és a felettes parancsnok is kitüntette a kart dicséretével. Az ünnepség a Hiszekegy eléneklésével és díszmenettel vég­ződött. '4c ALSÓLENDVÁN. A templomokban tartott is­tentiszteletek után felvonulás volt az ország­zászló elé, ahol az ünnepség a Hiszekeggyel kezdődött. Utána Vukán Inke szavalt egy’ Murgács-verset, majd Josovits Endre levente a leventék nevében mondótt beszédet, amely­ben fogadalmat tett a márciusi eszmék melletti kitartásra. A Kormányzó Ur nevének említé­sekor háromszoros éljen hangzott el a sokaság ajkáról. Ezután Varga Lajos róm. kát. hit­oktató ünnepi beszéde következett. Mély gon­dolatokkal, tárgyilagos megvilágítással tárta a hallgatóság elé március 15-ének eseményeit s ezekkel kapcsolatban a mái magyar Ifjúság feladatait a márciusi eszmékért folytatott harc­ban. Akkor volt magyar egység, — mondotta — ennek kell lennie most is. Megemlékezett Kossuth Lajos halálának 50-ik évfordulójáról is. Ha Kossuth Lajos nincs, — mondotta — a magyar vitézség sohasem ragyogott volna fel olyan fényesen. Beszélt a külső és belső arcvonalról s arról, hogy minden magyar jel­szava legyen: Imádkozzál és dolgozzál! Aki Istennel szemben nem teljesíti kötelességét, az valószínűleg a hazával szemben sem teszi meg a kötelességét. Az ünnepséget az elemisták szavalókórusa és éneke tette változatossá Lát- rányi Antal vezetésével. Küronya Jenő levente- egyesületi elnök Csancsár József leventének (III. polg.) dicsérő levelet adott át életmenté­sért. Az ünnepség a Himnusszal végződött. 4^ BELATINCON. Az országzászlós hősi emlék­műnél folyt le az ünnepély, amelyet a leventék, a község és az iskola együtt rendeztek megf, Két levente állt díszőrséget az emlékműnél|. Felvonultak teljes díszben a csendőrök, határ­vadászok, a tűzoltók, Belatinc és környéke leventéi, azonkívül Belatinc és a környék is­kolás ifjúsága, az értelmiség és a nép. Két levente szavalt, az ünnepi beszédet pedig vi­téz Ferenc? István gyógyszerész mondotta magyar nyelven. Összehasonlítást tett az 1848 és a mostani március között. Mindkét alkaé lommal szabadságért van küzdelem. ‘Példákkal világította meg, hogy milyen »szabadságot«- kínálnak nekünk és kifejtette, hogy milyen szabadságot kívánunk mi.. Nem engedjük ma­gunkat elhódítani újabb wilsoni pontoktól)* amelyek kicsavarták kezünkből a fegyvert, hogy megcsonkítsák az országot. Nekünk az

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom