Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)

1944-03-11 / 58. szám

1944 március 11. 5 MA^kET Intézkedés történt a lázmérők termelésének fokozására Rendkívül érdekes előadást tartottak az Or- 1 szágos Gyógyszerész Egyesület közgyűlésén a I háborús gyógyszerhelyzetről. Az előadó el­mondotta, hogy igen nehéz feladat a gyógy­szertáraknak különlegességekkel való ellátása. Legalkalmasabb lenne az utalványrendszer be­vezetése, etekintetben a tapasztalatoknak meg­felelő intézkedések történnek. Az a 'legfonto­sabb, hogy minden gyógyszertár, kivétel nél­kül hozzájuthasson a legfontosabb gyógyszer­különlegességekhez. A rendelkezésre álló adatokból megállapít­ható, hogy az inzulintermelésnek bőségesen fedezni kellene a tényleges szükségletet. Ez­zel szemben az a helyzet, hogy a betegek kli- nikailag megállapított szükségletének csupán 50 százaléka szolgáltatható ki. A tartalékkész­letek sem növekednek a várható mennyiség­ben. Föltételezhető, hogy a betegek voltakép­pen nem a szükségleteik 50 százalékát kapják meg, hanem a teljes inzulinmennyiséget. Gyógyszertáraknak egyelőre nem adnak ki jódsókat. A kiszolgáltatható jódmennyiséget is a legkisebbre csökkentették, mert a rendelke­zésre álló készleteket a tudományos intézetek, laboratóriumok vegyvizsgálatáira, továbbá a nélkülözhetetlen vegyipari termékek készíté­sére kell tartalékolni. A jódtinktura pótlására már nagyon jól bevált különböző készítmények vannak. \ Megnehezült a háborús viszonyok közepette a lázmérők gyártása is. A hőmérőgyárakat kö­telezték, hogy gyógyszertárak és drogériák részére szolgáltassanak ki hőmérőt. Ezek sze­rint minden gyógyszertár beszerezhet — ha nem is korlátlan mennyiségben — hőmérőt, ha mindjárt csak néhány darabot is, hogy leg­alább az orvostól kijelölt betegek részére eze­ket kiszolgáltassa. A hőmérő termelésnek fo­kozására megtették a szükséges intézkedése­ket. Szükség is van erre, mert például Zalá­ban is sok a panasz, hogy nem lehet lázmérőt kapni. A magyar színészet utánpótlása Budapesten, a Rákóczi-uton, annak az épü­letnek a homlokzatán, amelyben az Uránia filmszínház tárja ki kapuit a közönség előtt, hivatalos betűk hirdetik, hogy ott székel az Országos Magyar Királyi Színművészeti Aka­démia. A forgalmas útvonalon a járókelők nem igen szoktak a magasba nézni s ezért kevesen tudják, hogy a Rákóczi-úti ház mór ízlésű emeleti helyiségeiben folyik a magyar színművészet európai színvonalon álló főiskolai utánpótlása. Amikor belépünk az akadémia hivatalos he­lyiségeibe, semmi rendkívülit nem látunk az első pillanatban. A tanári szobában ugyanúgy ott áll a földgömb, mint más iskolában. Az előszobában és a folyosókon levő acélmetsze­tek csak figyelmes szemlélés után árulják el, hogy egy-egy klasszikus színdarab jelenetét ábrázolják és az igazgatói szobában elhelye­zett képek jelmezei árulják el, hogy az iskola a színmüvészettel áll kapcsolatban. Még az elő­adóterem padjai és székei is iskolaszerüekl. Sehol semmi rejtélyes műszer, vagy kulissza, jamely a festett világ s a yilágot jelentő deszka műhelytitkaira utalna. Csupán a harmadik -emeleti két előadóteremnek csaknem felét fog­lalja el egy rendkívül egyszerű színpadszerü emelvény, hasonló egyszerűségű díszletekkel. Csalódottságunk elárulására nincs időnk, mert Kiss Ferenc igazgató és Szentesy Lajos titkár kérdéseinkre elmesélik Magyar- ország színészfőiskolájának célját, munkarend­jét és történetét. Kétségtelen, hogy a magyar művelődésnek egyik legfontosabb fegyvere a színészet, amelynek hőskora a multszázadbeli magyar történelem ragyogó fejlődésének eszményeibe kapcsolódva, fontos tényezője volt a nemzeti megújho­dásnak és felébredésnek. A magyar színészetnek ezt a klasszikus törté­nelmi hivatását természetesen régen fölismer­ték és ezért, valamint a múlt század má­sodik felének elején mutatkozó művészhiány pótlására még 1. Ferenc József rendelte el kéziratával a Szülészeti Tanoda« felállítását. 1863 május 10-én kelt a kézirat és a tanoda! céljait abban jelölte meg, hogy »elméletileg és gyakorlatilag olyan művelt fiatalság állíttas­sák -a gyérülő idősebb művészek mellé, akik közül biztosabban fognak művészek fejlődni, írógépet használtat veszek, cserélek. Szakszerű javításokat vállalok Horváth HískSÖM irógépm Osxerési. mint az igen kevés elméleti tudománnyal fog­lalkozó vidéki színészek közül«. Elsősorban a Nemzeti Színház számára drámai és operai szakmában kellett a tanodának színészeket és színésznőket képezni. A mai akadémia őse, a »-tanoda« 1865 január 2-án nyílt meg a mostani Semmel-weiss (akkor még Újvilág) utcában. Gróf Festetics Leó volt a főigazgatója, -aligazgatója pedig nem ki­sebb személyiség, mint Gyulay Pál. A későbbi évtizedek során többször átköltöztették a »ta­nodát«, amelynek nevét 1885-ben Országos Színi Iskolára változtatták, 1887-ben pedig egyesítették a Zeneakadémiával. Hat esztendő múlva ismét kettéválasztották és a drámai osz­tály Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia cím alatt külön igazgatás alá került. 1905-ben vásárolta meg a kultuszminisztérium a főiskolai rangra emelt iskola számára a mos­tani épületet. Az akadémiai hallgatóknak bizony elég ne­héz, három évi szakadatlan munkát jelent a magyar színművészeti iskola tanrendje. Ha a jelentkezett növendék sikeresen e-lszavalja az általa szabadon választott magyar klasszikus verset és elmondja az ugyancsak általa válasz­tott prózai szöveget és egyéb föltételeknek is megfelel, fölveszik a hallgatók közé. Fényké­pes igazolványt kap, leckekönyvet és hetenként huszonhat órában köteles résztvenni az akadémia előadásain. Meg kell tanulnia a ma­gyar nyelvtant, mondattant, szótant, hangtant egyaránt; irodalomtörténetet Berzsenyiig, Köl­csey ig és keszthelyi helikonig bezárólag. Külön heti két órában tanulják a költészettant az eposztól a drámáig minden műfajával. Ismer­nie kell a hallgatónak a művelődéstörténetet, tudnia kell a francia és német nyelvet éppen úgy, mint a táncot és nemcsak énekelnie kell tudnia, hanem vívnia is. Legtöbbet, heti 15 órán át beszédgyakorlatokkal' és szavalásokkal kell foglalkoznia. A növendékek a helyes és tiszta színpadi beszédet válogatott prózai mű­vekből tanulják kezdetben olvasás, később em­lékezetből való elmondás alakjában. A cél a tiszta magyar nyelvnek hibátlan, jó? tagolt, feddhetetlen tolmácsolása, a beszédtechnika megalapozása. Csak a tanév második felében kerül sor a versek szavalására. Itt a legegyszerűbb feladatokból indulnak ki s itt derűi ki, hogy a növendék képes-e:érzések átélésére, élmények tolmácsolására. A második évben már lélektant, dramaturgiát is kell ta­nulnia annak, aki színészi akadémiai oklevelet -akar szerezni, át kell rágnia magát az újabb­kor! irodalomtörténeten és igen sokat kell most már szerepelnie is egy-egy jelenetben, hogy megtanulja az egyes szerepek felfogását, érté­kelését és 4 dráma egészéhez való viszonyát. A harmadik évben az előző évek tananyaga a magyar színészet történetével, esztétikával- bő­vül és ha mindennek megfelelt a hallgató, megkapja a végbizonyítványt. Fennállása alatt az akadémia 930 végzett nö­vendéknek adott oklevelet. Köztük csak néhány nevet sorolunk fel: Gabányi Árpád, Gazdi Aranka, Császár Imre, Fáy Szeréna, Góth Sándor, G-ombaszögi Frida, Odry Árpád, He­gedűs Tibor, Makay Margit, Náday Béla, Pataky József, Pethes Sándor, Szeleczky Zita, Vízváry Mariska és még sokan mások. A ta­nár-ok és igazgatók névsorában Paulay Ede, Odry Árpád, Sebestyén Károly, Császár Imre, Alexander Bernát, Egressy Gábor, Szacsvay Imre nevét -olvashatjuk. Az elmúlt esztendőben 37 növendéke volt az akadémiának. Komolyan, fegyelmezetten, há­rom évi előkészület és képzettség után indultak el oklevelükkel, hogy betöltsék szerte az or­szágban magyar küldetésüket. Dr. V. K. FELHÍVÁS Zalaegerszeg megyei város adóhivatala fel­hívja az összes érdekelt munkaadókat, hogy az 1944 január 1-i állapotnak megfelelően mindama gazdasági cseléd, házi cseléd, vagy egyéb eddig alkalmazottak kereseti adó és pótlékai fizetésére kötelezett alkalmazottaikat, akiknek pénzbeni és természetbeni járandósá­gának együttes összege a heti 20 pengőt, ille­tőleg a havi 80 pengőt eléri, 8 napon belül írásban a városi adóhivatalnál, különbeni bír­ság terhe mellett jelentsék be. A bejelenté­seknek a következő adatokat kell tartalmazni': 1.) az alkalmazott neve, 2.) alkalmazás meg­nevezése, 3.) heti, havi, vagy évi készpénz- járandósága, 4.) természetbeni járandóságnak megjelölése és jelenlegi forgalmi értéke, 5.) az alkalmazott esetleges mellékkeresetének heti, havi, vagy évi összege (borravaló), 6.) eset­leges megjegyzések. Értesíti továbbá az érde­kelt munkaadókat, hogy azoknál az alkalma­zottaknál, ahol a kereset nagyobb része termé­szetbeni járandóság, a kereseti adó és pótlékai mérvét kívánságukra átalányösszegben álla­pítja meg. Az ez iránti óhaj a fenti bejelen­tés »esetleges megjegyzések« rovatán feltün­tetendő. Azok a munkaadók, akik az átalány-o­zást megkapják, a vonatkozó törvényes ren­delkezésekben előírt heti, vagy havi illetmény- jegyzéket beterjeszteni nem tartoznak, csak minden naptári év elején újra kell kérni az áta- lányozási kedvezmény megadását. Egyben fel­hívja azokat a munkaadókat, akik alka-l-mazot- taikról a heti, vagy havi illetményjegyzéket eddig is beterjesztették, hogy a jövőben az il­letményjegyzékek összeállítására nagyobb gon­dot fordítsanak, a belépő új alkalmazottaikat haladéktalanul jelentsék be, mert a jövőben életbelépő fokozottabb ellenőrzés következté­ben a meg nem felelő adatok közlése, valamint alkalmazottaik változásának be nem jelentése, vagy késedelmes bejelentése következtében a vonatkozó törvényes rendelkezések értelmé­ben -adócsalást követnek el és súlyos büntető rendelkezések hatálya alá esnek. m FEREHCJOZSEF KISERÜVIZ HIRDETMÉNY. Za'aegerszeg megyei városban iart-andó 1944 évi tavaszi haszonállatvizsgálat keretében az egypatások (lovak, öszvérek, szamarak) egyen­kénti vizsgálatát március 23-án (csütörtökön) délelőtt 8-tól 11 óráig tartatom meg a vásár­téren. E vizsgalatra minden egypatást korra és nemre való tekintet nélkül elő kell vezetni. Aki az állatait elővezetni nem kívánja, a vizs­gálatot végző állatorvosnak 3 napnál nem ré­gibb keletű állatorvosi bizonyítványt mutas­son öe arról, hogy a tulajdonában levő egy­patásak) -egészségesek. Vemhes kancák és 1 éven aluli csikók fedeztetési jegyeit a vizs­gálatkor föl kell mutatni. Figyelmeztetem az egypatások tulajdonosait, hogy a vizsgálatról való esetleges igazolatlan elmaradás kihágás és büntetés alá esik. Polgármester.

Next

/
Oldalképek
Tartalom