Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-03-07 / 54. szám
1944 március 7. nrirnm3 PESTI KULISSZA Az Aranyszárnyak bemuiatója túlnőtt a fővárosi kereteken. Herczeg Ferenc új darabjának irodalomtörténeti jelentősége van. Nem azért, mert a kiváló iró legjobb alkotása, hanem mert mondanivalója olyan komoly, súlyos, bátor és magasröptű, ami a magyar színpadi irodalomnak mai — virágzónak egyáltalán nem mond ható — korában ritkaságszámba megy. A cim a Zrínyiek címerében látható aranyszárnyakra utal. A darab hőse Zrínyi Ilona és benne az a magyar asszony, aki csak a családjának és a nemzetnek él és ezéit a két eszményért mindent feláldoz, ha kell, még életét is. Kilenc változatos képen át meséli el a szerző Zrínyi Ilona és Thököly Imre házasságának történetét a szerelem kezdetétől a hősnő, haláláig. Közben átéljük Munkács ostromát, majd azt a drámai pillanatot, amikor a kis Rákóczi Ferencet Bécsben elszakítják anyjától, végűi a törökországi számkivetésben élő, megöregedett és megbetegedett Thököly küzdelmeit a vele együtt odamenekült magyarokkal, végül Zrínyi Ilona halálát. Az egész darabból kicsendül az a fájdalmas aggodalom, amellyel az iró hazájának sorsát kíséri. Nyugatról a német—római császár, keletről a török veszedelem fenyegeti az országot, mindketten Ígérgetéssel igyekszenek a maguk pártjára hangolni a magyar urakat, de közben pusztítják a népet és tömegeikkel létében veszélyeztetik a magyarságot. A két nagyhatalom között tétovázó magyarság drámáját irta meg Herczeg Ferenc az Aranyszárnyak szárnyaló szavaiban. Hogy milyen súlya van Herczegnek mai közéletünkben, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy darabjának bemutatóján Magyarország kormányzója is megjelent, valamint több miniszter és számos közéleti nagyság. Az aggkoru, de fiatalos erejű szerzőt számtalanszor kihívták a függöny elé a főszereplőkkel egytítt. Három vendégművész került a Vígszínházhoz erre az előadásra: Jávor Pál a Nemzetitől, Földényi László az Uj Magyar Színháztól és Márk Tivadar jelmeztervező az Operától. A darab ugyanis pompás kiállításban kerül színre, kilenc változatos képe Neogrády Miklós tervezésében, magánszinházi viszonylatban szokatlan gazdagsággal mutatja be az egyes munkácsi, bécsi és törökországi képeket. Somlay Artur egyetlen jelenetben lép a színre, de Lipót császára megjelenésében épp úgy, mint játékban feledhetetlen alakítás. Igen hangulatos az a palotás is, amit Lázár Mária (Zrínyi Ilona) és Földényi László (Ádámfy gróf) lejt a darab mindig legalább negyedévre előre a Zalai Magyar Élet-nek szóló dijat A lapnak is könnyebb, Önnek is könnyebb: egy gonddal kölcsönösen kevesebb.Az újság legvégén. Zrínyi Ilonának ez a haláltánca nagyon megható és hatásos jelenet. A színház nagy gondot fordít reá: Horváth Manci, az Opera balletkarának volt művésznője tanította be táncra a színészeket, a palotást magát pedig egy háttérbe bujíatott zenekar élén Berky József hegedüli, aki, mint a kevés hegedülni tudó színészek egyike, a pesti színpadok leggyakoribb cigányprímás szereplője. A bemutató után Jávor Pálék szükkörü vacsorát adtak Pasaréti úti szép lakásukban, amelyen a szerzőn és nővérén kívül ott volt Lázár Mária férjével: Kiár András földbirtokossal, Bajor Gizi férjével: Germán Tibor orvostanárral, Tihamér Lajos miniszteri tanácsos, Csathó Kálmán, mint a darab rendezője • és Heltai Jenő iró. A Herczeg bemutatóval kapcsolatban van egy megjegyzésünk. Régi szokás, hogy a Budapesten bemutatott új darabot csak hosszabb idő muiva, amikor „kifutotta formáját,“ engedik vidéken is eljátszani. Az Aranyszárnyakkal kivételt kellett volna tenni és módot adni a nagyvárosok társulatainak, hogy március 15-iki díszelőadásul ezt a müvet válasszák. Egy új magyar történelmi színmű közkincs, amit nem sajátíthat ki a maga számára egyetlen színház. Most azután lezárult a bemutatók sora. Annál serényebben foiynak a készülődések. Hosszas tépeiődés után a Madách Színház is döntött következő újdonságáról Croninnak, a „Réztábla a kapu alatt“ cirnű orvosregény szerzőjének egyik, ugyancsak orvos-hivatást tárgyaló darabjára kerül sor. (Cronin ugyanis orvos volt egy angol kisvárosban, mielőtt iró lett volna) A szereposztás érdekessége, hogy női főszerepét, egy fiatal orvosnőt, Szeiec?ky Zita fogja alakítani. Jő szerepet kap Sulyok Mária is és ebben a darabban lép majd fel az idei évadban először Sennyei Vera, aki az előző két évadban a színház minden darabjának főszerepét játszotta. Alighanem jelentős jövedelemtöbbkttel jár az a kirándulás is, amelyet a Fővárosi Operett- szinház vezérkara tett Kolozsvárra Meghallgatták Paka Jolánt, a fiatal operaénekesnöt és le is szerzödiették. A kedves megjelenésű, gyö nyörü hangú Páka valószínűleg a nyári Margitszigeti előadásokon mutatkozik be Budapestnek. Az Operettszinház igazgatói Kolozsváron kívül Debrecent és Nagyváradot is meglátogat ták. Több színészt találtak, akiknek budapesti szerződéséről szó lehet Egészében a debreceni előadás kevésbbé tetszett nekik, mint a nagyváradi. A Fővárosi Operettszinház berkeit mostanában furcsa botrány zaja verte fel. A színháznak van egy új tagja: Iványi Zoltán, aki a Királynő csókja cimü operettben lépett színpadra először. A bírálatok megoszlottak, szinész- társainak véleménye kevésbbé volt megosztó, mert az új színész korához és képességéhez képest meglepő szerénytelenül viselkedett. Néhány nappal ezelőtt vitéz Gozmány György- gvel, a társulat kedves, csendes és tehetséges tagjavai kapott össze. Gozmány lovagias útra lereite a dolgot, aminek fejleményeit a kulisszák világában érdeklődéssel várják. Búcsúzóul elmondom Szalhmáry Margitnak, •a Nemzeti Szinház fiatal tagjának esetét, aki a Zeneművészeti Főiskolán, egyíK fellépése alkalmával, elveszítette kis arany amuletijét, amely különösen azért volt számára becses, mert édesapjától örökölte. Több lap megiria „Szatyi“ bánatát, mire harmadnap jelentkezett egy’ismert budai pékmester ifjú leánya : megtalálta és visszahozta az amulettet. A hálákodó színésznőtől viszonzásképen csak azt kérte, hogy szerezzen neKi öt jegyet a Fatornyok előadására. Ismerve a Zrlahy darab jegyviszonyait, nem tartjuk lehetetlennek, hogy Szathmáry Margit inkább visszaadja az amulettet a becsű letes megtalálónak . . PÁHOLY PÁL. AZ ELSÖTÉTÍTÉS MA ESTE NYOLC ÓRÁTÓL REGGEL NÉGY ÓRÁIG TART. — Vitézi eskütétel. Zala vármegye vitézi székkapitánya előtt az új világháború hősei közül vitézi esküt tett Hantos (Hoffmann) Ferenc tartalékos zászlós, zalaegerszegi, Bera Lajos és Szabó Lajos balatonedericsi lakos. — Kitüntetés a levente díszjelvénnyel. Vitéz Dömötör József volt levente főoktató, balatonfüredi lakost az elsőosztályú levente díszr jelvénnyel tüntették ki. — Áthelyezés. A belügyminiszter dr. Király Jenő rendőrfogalmazó gyakornokot a nagy- kanizsai rendőrkapitányságról a máramarosi rendőrkapitánysághoz helyezte át. — Felvilágosító előladás Alsóleadván. Az alsólendvai társadalmi egyesületek együttműködésének rendezésében a mozi helyiségében vasárnap felvilágosító előadás volt, amelynek keretében Markos Jenő népművelési titkár mindenkit lebilincselő és meggyőző erővel ismertette a magyarság helyzetét és kilátásait a háborúban. A fejtegetések tartalma és gondolatmenete az volt, ami a lillafüredi értekezlet eredménye gyanánt sugárzott ki. Az ott nyert adatokat Markos pompásain feldolgozta és szónoki formába öntvén, Zalának már több helységében gyümölcsöztette a bizonytalanságban és tévhitekben járóknak helyes tájékoztatására, az ellenséges hírverések cáfolatára és a kishitűek megerősítésére. Élénken kidomborodott a tanulság: nem szabad az ideg- háborúban összeroppannunk, mert a csügge- dés és lemondás, a bizalom elvesztése végzetes lehetne. Az előadást hangulatban Kibővítette Slápsi Ilona tanítónőnek szavalata. Sík Sándor-verset mondott el mély átérzéssel. Kü- ronya Jenő mondott bevezetőt és zárószavakat, a 'Hiszekegy és a Himnusz éléneklése pedig a keretet adta meg. — Gazdakör alakult Gábarjáirházán. Gáborjánháza községben a napokban Gazdakör alakult, amely már a 107-ik Zala megyében. Díszelnökké Nemes István plébánost, elnökké Simon Gézát választották meg. A félezer lakosú községben fontos szerepet tölt be művelődési, erkölcsi és gazdanevelő szempontból az új intézmény. — Zala a vegyvizsgáló állomás jelentésében. Tompos Albert kisérletügyi igazgató, a kaposvári vegyvizsgáló állomás vezetője most küldötte szét terjedelmes jelentését az állbmásnak 1943 évi működéséről. A jelentésből kitűnik, hogy az állomás zalai viszonylatban ellenőrizte a nagykanizsai, letenyei, perlaki és Csáktornyái járások területén az élelmiszereket, a takarmány-, műtrágyaféléket és más anyagokat a hamisítatlanság szempontjából. Zalában leggyakoribb a tej, a tejtermékek és a fagylaltfélék hamisítása. A háború miatt igen sok pótanyag van forgalomban, amelyek sok tekintetben esnek kifogás alá. — Alaptalanul megvádolta az orvost. Jancsi Lajos nagykanizsai kereskedő, amikor még segéd volt vitéz Tóth Béla nagykereskedőnél, beteg feleségéhez hívta az orvost, de az csak délután tudott menni. Jancsi erre följelentette, sőt dr. Majorosinét, az orvos feleségét is megsértette telefonon. A vizsgálat megállapította, hogy az orvos nem hibás. Dr. Majorosi erre büntető följelentést tett Jancsi ellen. Jancsi idegességével védekezett. Elmondotta, hogy neki munkába kellett mennie, felesége egyedül maradt otthon nyolchónapos' gyermekével. Vitéz Tóth Bélánét kérte meg, hogy telefonáljon. Tóthné fél 9-kor telefonált, viszont 8 óra utáni hívásra csak délután mehetett ki az OTI orvos. Jancsi bocsánatot kért Majorostól, de az nem fogadta el a bocsánatkérésl. A törvényszék Jancsit 80 pengő pénzbüntetésre ítélte. — A Magyar Nők Lapja Papp Jenő szerkesztésében a szépirodalom, társadalom, divat, kézimunka és háztartás köréből számos érdekes és hasznos cikket közöl, képekkel tarkítva. A színházi krónikát Papp Jenő írja. Megjelenik havonként háromszor. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Ferenciek-tere 7.
