Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)

1944-03-07 / 54. szám

2 1944 március 7. íiao^Miílet Mozgalmat indít az iparkamara a törzsvevők kiszolgálásának elsősége érdekében A Magyar Vidéki Sajtótudósító jelenti Buda­pestről, hogy a kereskedelmi és iparkamara véleményező bizottsága határozatot hozott a kereskedelem egyik legfontosabb és legége­tőbb kérdésével, a törzsvevők kiszolgálásával1 kapcsolatban. A jelenleg fennálló rendelkezé­sék értelmében ugyanis az úgynevezett al­kalmi vevőktől a raktáron levő készletek ki­szolgáltatása nem tagadható meg, sőt arra is volt eset, hogy olyan alkalmi vevő, akit a ke­reskedő nem akart kiszolgálni, azzal a meg- pkolással, hogy készletét a régi törzsvevőinek tartotta fenn, — árúhalmozás, illetve árú- rejtegetés miatt bűnvádi följelentést tett.- A kamara vezetősége a véleményező bizottság határozatát fölterjeszti a kereskedelemügyi és a közellátásügyi miniszterekhez azzal a kérés­sel, hogy a fennálló rendelkezések megfelelően módosíttassanak. A kamara rámutat arra, hogy a kereskedőktől sorozatos jelentések érkeztek, hogy amint valamilyen árúcikk szétosztásra kerül, már a nyitást megelőzően néhány órával tömött sorokban állanak az igénylők az' ajtók előtt, akármilyen portékáról van szó. A ha­tósági vizsgálatok során kiderült, hogy a sor- banállók között egészen igénytelen, szerény anyagi viszonyok között élő emberek is van­nak, akik egyszerre több könyvre vásárolnak, Ebben az irányban sok okos és kedves ta­nácsot kaphatunk letűnt írásokból, szakértők tapasztalásaiból, kedves mondásokból. Előljárhat Jókai, aki a kereskedelem nép­szerűsítésén működve, ezt a bölcs véleményt nyilvánítja: »Én azt mondom, hogy becsületes embernek lenni igen jó üzlet.« (Jókai: Breviárium.) Nem kevésbbé okos az a tanács, amelyet egy kínai közmondás így fejez ki: »Az olyan ember, akinek nincs mosolygó arca, ne nyisson boltot.« (W. G. Smith: The Oxford dictionary of English proverbs: »A man without a smiling face must not open a shop.) Tehát a kereskedő legyen becsületes és legyen mosolygó, vagyis szolgálja ki tisztes­ségesen és barátságosan, jókedvűen, előzéke­nyen üzletfeleit. További követelmény, hogy a kereskedő egy bizonyos foglalkozásra, egy bizonyos üz­letágra összpontosítsa tevékenységét és mun­kaerejét. Csak így képzelhető el, hogy egysé­ges, öntudatos, szervezett munkát fektessen be vállalatába. Már Smith Ádám tanítja, hogy »Jack, of all trades will never be rich«. (Jack, aki mindenfélével kereskedik, sohasem lesz gazdag.) Ugyanezt az igazságot fejti ki Car­negie, a nagy emberbarát és többszörös mil­liomos is az önéletrajzában: »Bármily területen a nagy sikerhez vezető igazi út, hogy az ember összes erejét erre az egyre összpontosítsa. Nincs igazi bizalmam azokhoz, akiknek féltucat jövedelmi forrásuk van; egész pályafutásom alatt alig találkoztam egy emberrel, aki egyszerre több vállalatnál volt érdekelve és emellett valóban meggazda­godott volna; gyárosnál ez teljesen kizárt do­log. Mindig azok a férfiak vitték valamire, akik egy utat választottak és azt zavartalanul követték.« A kereskedő sikerének egyik titka, hogy leleményes, fürge gondolkodású, igyekvő és szorgalmas legyen. Ne elégedjék meg azzal, hogy megszokott szürkeségben éppen csak valahogy, gépiesen elintézze teendőit, hanem igyekezzék ötletekkel, eredeti kezdemé­amit a kereskedő a mai rendelkezések értelmé­ben nem tagadhat meg. Számos esetben kidierült, hogy egyesek rendes havi bérért egyszerre tíz-húsz vásárlási könyv hasz­nálatához jutnak és ezt felhasználva^ csz- sizevásárolják az eladásra kerülő ritkább árúcikkeket. Ezért a kamara azt kéri az illetékes miniszté­riumoktól, hogy legalább területi szempontból biztosítsanak bizonyos előnyöket a törzsvevők számára, tehát ne fordulhasson elő, hogy ha például az egyik városrészben arról, értesül­nek, hogy a másik városrész valamelyik üzle­tében mézárusítás folyik, akkor az egész vá­rosrész odatódul, ahelyett, hogy megvárnák, amíg az ő körzetükben is megkezdődik a mézárusítás. A kamara azt kéri, hogy olyan esetekben, amikor a vásárló személyi körül­ményei, lakóhelye és az eddig beszerzett, a vásárlási könyvből megállapítható készletei nem teszik megokolttá a kiszolgálást, azt meg­tagadhassák anélkül, hogy ennek ellenében el­járás indulhasson ellenük. A kereskedők a törzsvevőket különben is szeretnék megtartani, hogy a háború után a szabadversenyben is magukhoz kössék. nyezésekkel, fáradhatatlan buzgalommal előrevimini üzletét. Ha üzletfele valami olyant kíván, ami nem áll pillanatnyilag boltjában rendelkezésre, ne nyu­godjék ebbe bele, ne utasítsa el vevőjét a/zal, hogy »nem szolgálhatok«, hanem igyekezzék olyan megoldást találni, amely üzletfelének segítségére van és a kereskedelem hasznossá­gáról meggyőző bizonyságot szolgáltat. Az ilyen buzgó, fürge kereskedő viselkedé­séről szól a következő anekdota: »Egyszer a háború után egy magyar huszár­csapat Oroszország felől hazamenet egy galí­ciai községen lovagolt keresztül. A csapatot vezető kapitány, aki egy teljesen leégett ház előtt megpillantott egy ismert kereskedőt, megkérdezi, vájjon hogy megy a dolga. A kereskedő azt feleli: »Hogy is lehetnék? Hi­szen tetszik látni, mily nagy károm van. Fel­gyújtották a házamat és leégett a boltom.« »Kár, hogy nincs boltja, — mondja a kapi­tány, — mert szükségem volna száz üveg ko­nyakra.« A kereskedő elrohan és néhány perc múlva szekéren hozza a száz üveg konyakot, a kért minőségben. A kapitány csodálkozott a kereskedő ügyességén, hogy leégett boltja dacára ilyen hamarosan tudta neki a kért árút szolgáltatni. Erre a kereskedő azt feleli: »Jó kereskedőnek föl lehet gyújtani a bolt­ját, de nem az üzletét.« Köz- és magánérdekw hogy a Jó u/ság pontosan eliutton az előfizetők kezébe. Akinek a MA<^ifkr.T postai vagy házhoz való hiányos kézbesí­tése miatt bármi panasza van, azonnal jelentse be (helybeliek szóban, vidékiek írásban) kiadóhivatalunknak. Csak bejelentés után lehet orvosolni a panaszokat, i Makói dughagymáS azonnali, vagy későbbi határidőre, hosszú­kás aprószeműt 100, nagyobb szeműt 70, gömbölyűt 140 pengőért szállítunk 100 kg- ként. Úgyszintén garantált csíraképes, 1943 évi termésű hagymamagot 10, petrezselyem­magot 10, sárgarépamagot 12, salátamagot 20, céklamagot 16, uborkamagot 20 pengőért szállítunk 1 kg-ként ab Makó, utánvéttel. 10 kg-os magvak rendelésénél 5 százalék árengedményt adunk. Zsákokat csomagolás­hoz önköltségi árban számítjuk fel. Sárga­répát és petrezselymet a legolcsóbb napi árban szállítunk. STJHL és TÁRSA. Makó. Apró zalai hírek Dr. Bojt István nagykanizsai törvényszéki jegyzőt kéthóinapi időtartamra a Csáktornyái kir. járásbírósághoz rendelték ki. 700 pengő pénzbüntetésre ítélték a nagyka­nizsai főszolgabíróságon Horváth Júlia nagy­kapornak! lakost, mivel nagymennyiségű ba­romfit és tojást szállított engedély nélkül Nagykanizsára. INNEN IS — ONNAN IS Felrobbant Veszprémben Benedek Pál üveg- kereskedő konyhájában a gáztűzhely tartálya. A robbanás ereje a tűzoltóparancsnokot, há­rom tűzoltót és két házbelit a falhoz vágott, de sebesülten is tovább folytatták önfeláldozó munkájukat. Betörtek az összes ablakok is, sőt a szomszédban egy rabitz-fal is eltolódott a helyéről. — 150 ezer pengő kölcsönt vesz föl Veszprém város a tűzoltóság fölszerelé­sének korszerűsítésére. — Leégett Veszprém­ben teljes üzemi berendezésével, árúkészle­tével és faanyagával együtt egy esztergályos műhely, amely a székeskáptalan tulajdona*, Laczhegyi István esztergályos közel 50 ezer pengő kárt szenvett, mert az üzem nem volt biztosítva. — Egyenlő emberi bánásmódot, pártatlanságot és tárgyilagosságot követelt a belügyminiszter a tisztviselőtársadalomtól a közigazgatási tanfolyamon mondott beszédé­ben. Aki az udvariasság ellen vét, a legsúlyo­sabb fegyelmi felelősséget viseli. — 45 ezer tudományos könyv fekszik a szegedi egyetemi könyvtárban ládákba csomagolva helyiség hiá­nya miatt. Az egyetem mozgalmat indított, hogy az összes magyarországi egyetemekre terjesszék ki a köteles példányok beszolgálta­tását és hogy szűnjék meg a »vidéki« meg­jelölés. — A Magyar-Bolgár Társaság szabad­ságünnepet rendezett Budapesten. Kolosváry- Borcsa Mihály, a Sajtókamara elnöke beszé­dében kifejtette, hogy a szabadság az idegen igát tűrni nem tudó nemzeteknek elengedhe­tetlen lelki szükséglete. A magyar nemzetet is jogosan megilleti a szabadság azon a föl­dön, amelyet évezredes áldozatok jutalmaként nekünk ítélt a történelem. — Tanári gyakor­latra lehet bocsátani a kultuszminiszter ren­deleté értelmében a testnevelési főiskola har­madéves férfi hallgatóit az 1943—44 tanév­ben. — Kétszázágyas vöröskeresztes kórházat rendeztek be Sepsiszentgyörgyön. — A hon­védelmi miniszter az IPOK-hoz intézett le­iratában kifogásolta, hogy a sapkakészítők az előírásnak meg nem felelő katonatiszti sap­kákat készítenek. A miniszter a jövőben az előírástól eltérő cikkeket készítő, vagy kiszol­gáltató cégektől a tisztikart eltiltja. — A ke­reskedelmi miniszter elvi jelentőségű döntést hozott, amelynek értelmében az ország terü­letén hosszú idő óta kialakult gyakorlat alap­ján a szatócs vegyeskereskedői iparigazolvá­nya alapján zavartalanul árusíthat népiskolá­ban használt füzeteket, rajztömböt, hangjegy- füzetet, továbbá ív- és levélpapírt, borítékot, csomagoló- és itatóspapírt, papírszalvétát, tortalapot, egészségügyi és elsötétítő papírt, zacskót, tintát, írószert, radírt. Az árusításra olyan helységekben is jogosult, ahol papír- és írószer szaküzletek is vannak. Milyen a ió kereskedő1

Next

/
Oldalképek
Tartalom