Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)

1944-02-24 / 44. szám

2 ' 1944 február 24. Figyelem! Cipőtalp jegy nélkül prima minőség érkezett Kiss borszaküzletbe Zalaegerszeg (Vármegyeházzal szemben.) megtekintette a robbanások színhelyét. A pá­lyaudvar mellett húzódó növénytani kertbe is esett néhány bomba. E környék összes ablakai betörtek a légnyomástól, kivéve azokat, ame­lyeket a lakók kinyitottak. Megsérült az öt­emeletes Esplanade szálló is. A Zvoinimir- Utcában levő repülőtér eléggé megsérült, a hangárok azonban nem. XII. Plus pápa a római lelkészi karhoz in­tézett beszédében, amelynek tárgya a tíz- parancsolat volt, kiemelte, hogy ha Athént és Kairót a két hadviselő fél megkímélte, annál inkább igényt tarthat Róma a kíméletre. A történelemnek kitörölhetetlen szégyenfoltja len­ne, ha Rómát feláldoznák a katonai követel­ményeknek, mint ahogyan feláldozták a ke­resztény hit más központjait, például Monte Cassinot, amelyet romba döntöttek. (NT1) Tanner finn pénzügyminiszter egy svéd lap- tudósítóvál folytatott beszélgetésének legki­emelkedőbb mondata ez: »Készek vagyunk el­fogadható föltételeket elfogadni. Sokan azt mondják, hogy az én személyem hátráltatja a békekötést, pedig a békét legjobban én kívá­nom, mert nem lelkesedem a háborúért. Ha azonban olyan föltételeket szabnak, amelyek nem elfogadhatók, akkor összeszorított foggal tovább harcolunk.« Az a javaslat, hogy Finn­országot a háború tartamára brit és amerikai csapatok szállják meg, az angol és amerikai körökben nem keltett lelkesedést. Az oroszok még nem foglaltak állást ebben a kérdésben, de valószínű, hogy az ő válaszuk elutasító lesz. Paasikivi visszatért Helsinkibe. Politikai mun­kájáról nem nyilatkozott, egyedül magán­ügyeiről beszélt. (MTI) Roosevelt elnök a sajtóértekezleten különös hangsúllyal aláhúzta Churchill miniszterelnök­nek azt a figyelmeztetését, hogy a háború Európában esetleg még 1944-ben nem ér véget. Kijelentette Roosevelt, hogy ő állan­dóan óvta a közvéleményt az elsietett derű­látástól. Ugyancsak ezen a sajtóértekezleten Roosevelt figyelemreméltónak mondotta azt az indítványt, amely szerint a háború után né­met munkásokat és német anyagokat használ­janak fel »a történelmi épületek helyreállítá­sára«. (MTI) Stockholm ma tiltakozik Moszkvában a svéd főváros bombázása miatt. Felszólították a kö­zönséget, hogy vegyen részt a bolsevista erő­szak ellen tiltakozó gyűlésen. (MTI) Amszterdamból jelentik: Eden angol kül­ügyminiszter az alsóházban kijelentette, hogy Sztálin és Churchill megállapodtak íbban, Lengyelország területét kiterjesztik északnyu­f at és nyugat felé Németország rovására, zt a megegyezést a brit körök is megfelelő­nek találják. Spanyolországra vonatkozóan ki­jelentette, hogy Spanyolország a területét az elözönléstől és a megszállástól könnyen meg­mentheti, ha teljesíti kötelezettségeit. (MTI) Azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy a Spa­nyolország ellen irányuló olajzárlatot még egy hónappal meghosszabbították és hogy Spa­nyolország ellen további gazdasági megtor­lásokat alkalmaznak, amerikai tájékozott kö­rökben azon a véleményen vannak, hogy Washington továbbra is Spanyolország föltétel nélküli megadását követeli. (MTI) A szófiai rendező pályaudvaron éjtszaka vi­gyázatlan tolatás miatt három, olajjal teli tar­EíAf^RFJET ötyen évi fejlődésre előre számolva készült el Zalaegerszeg város vizvezeték-tervezete A vízszükséglet mértéke a (lakosság számará­nyától, műveltségi igényeitől, az utcák és közterek területétől és tisztántartásától függ. A magyarországi viszonyok figyelembevételé­vel az átlagos napi fogyasztást személyenként 100 literben szokták fölvenni. Zalaegerszeg város lakosságának száma 12 ezer 527 lélek volt. 1929-ben, amikor Becsey Antal mérnök a vízvezetéki tervet megcsinálta. Számbavette természetesen az előrelátható fej­lődést, amely mellett a lakosság létszáma 1980-ban 17.627 főre emelkedik. A lakosság 235 hektárnyi területen van elhelyezkedve oly­képpen, hogy a legsűrűbben lakott övezetben a (hektáronkénti embersűrűség 125, a .legkisebb sűrűség pedig hektáronként 25 ember. Az adatok egybevetéséből kitűnik, hogy a napi vízszükséglet a kültelki lakosság kikapcsolásá­val, 1150 köbméterre értékelhető. Ez a vízmennyiség iá következő 50 év alatt előreláthatólag fokozatosan napi 1600—1700 köbméterre fog emelkedni. Természetes, hogy az első négy-öt évben a vízfogyasztás lényegesen alatta fog maradni az előirányzott személyenkénti fagyasztás rneny- nyiségének és a vízszükséglet a házi berende­zések szaporodásával fokozatosan fog csak emelkedni. A jelenlegi vízszükséglet napi 24 órás ke­retre vonatkoztatva 13.4 másodpercliternek fe­lel meg. A szokásos napi 20 órás üzemi keret­ben a másodpercenként szállítandó vízmeny- nyiség 16 litert tesz ki, a legnagyobb fogyasz­tás óráiban pedig a vízszükségletnek tető­pontja 32 másodpercliterre értékelhető. Szá­molva a fejlődéssel, legcélszerűbbnek látszik egyelőre úgy méretezni a vízszállítást, hogy annak teljesítménye másodpercenként 20 li­ter legyen. Becsey a vízvezetéki tervet és költségvetést két megoldásra nézve készítette el. Először úgy, hogy a víznyerőtelep a Zala völgyében létesül s akkor a fővezeték onnét a városon keresztül a Jánka-hegyen levő víztároló me­dencéiig halad. Másodszor úgy, hogy a víz­nyerőtelep az új vágóhíd mellett a Válicka völgyében létesül, a főnyomóvezeték onnét indul ki és a városon át az Eberrgényi-úttól! délre eső dombon elhelyezendő tároló meden­céig halad. Szó lehetne még egy közbeeső olyan meg­oldásról is, amely a Válicka völgyében léte­sülő víznyerőtelep esetén a tároló medencét nem az Ebergényi-út mellett helyezi el, hanem megtartja a Jánka-hegyet. Ez a megoldás meg­rövidíti a főnyomóvezetéket. Városépítési szempontból pedig az az előnye, hogy a Jánka-hegyen megfelelő építészeti el­járással kiképzett vízmedence jobban dí­szére válnék a városnak, mint az Eber- géinyi-út környékén. Ezzel szemben hátrányos, hogy a szivattyú- telepet a víztárolóval összekötő fővezeték nem megy a városon keresztül s így a nyomás­tálykocsi felrobbant. A tűz nappali fénybe bo­rította a várost. Három vasúti alkalmazott meghalt. (TP) Helsinkiből jelentik, hogy az 1941 júliusá­ban kiadott elsötétítési rendeletet egész Finn­országra kiterjesztették. (MTI) A berlini lapok jelentése szerint a lakosság húsadagja fejenként 500 gramra emelkedik fel. Párison át jelentik Tangerből: Az északafri­kai francia hadsereg kötelékéből januárban és viszonyok egyenletessége szempontjából ked­vezőtlen. Mivel a vízvezető rétegek mély fekvésüek, (körülbelül 30 méterre vannak a terepszíntől számítva), másfelől mivel a rétegek túlnyo­móan homokos jellegűek, általában olyan ku­tak a legalkalmasabbak, amelyek az egész víz­vezető réteget átszelik, emellett a homo kóló - dást lehetőleg kizárják. E megfontolások alap­ján Becsey csőkutakat irányzott elő, amelyekbe fémgyűrűs szűrőcsöveket helyeznének el, ne­hogy a vízbe 0.1 milliméternél nagyobb ho­mokszemcsék kerüljenek. A létesítendő kutak számát a próbakút meg­építése és a próbaszivattyúzás után lehet meg­állapítani. Egyelőre két kútszerkezetet irány­zott elő a tervezet, egymástól 200—200 méter távolságban. Mindenegyes kút felett egy-egy kútház épülne oly belső magassággal, hogy az a kút esetleges tisztítását, vagy a szivattyúk és szívócsövek kiemelését lehetővé tegye. Eb­ből a célból mindenegyes kútházban vas­gerenda szerkezetre erősített csigát és emelő- darút is előirányoztak. A nyomásviszonyok megállapításánál az a körülmény volt irányadó, hogy a tároló me­dencének legalacsonyabb vízállása mellett is a legmagasabb épület kapjon vizet. A legmaga­sabb épület a Jánkahegy oldalán levő Notre Dame zárda. A szolgálati medence mérete 500 köb­méter űrtartalommal lett előirányozva. A 200 milliméter belső átmérőre előirányzott fővezeték az Óla- és a Rákóczi-utcán át a Kazinczy-tér és a Wlassics-utca keresztezéséig tart. Itt megszakítva, a Csány-tértől kezdve a Zrínyi Miklós-utcán és az Árpád-utcán át folytatódik. A közbeeső csőszakasz 150 milli­méter belső átmérőjű. Erre a fővezetékre tá­maszkodik egyfelől a Jókai-utcán és a Kis- fatudy-utcán át fektetendő 150 milliméteres első főelosztó vezeték, továbbá a Wlassics- és a Kálvária-utcában haladó második, végül a Berzsenyi-, Bíró Márton- és a Hunyadi-utcán át haladó harmadik főelosztó körvezeték. Ezek a körvezetékek a fontosabb vonalakon 100 mil­liméter belső átmérőjű tápvezetékekkel vannak összekötve. Az ezekre támaszkodó mellék- vezetékek 80 milliméter belső átmérővel ké­szültek. A hálózat kellő számú tolózárral van ellátva, úgy hogy javítások esetén lehetőleg 400—450 méternél nem hosszabb szakaszok legyenek a hálózatból kikapcsolhatok. A há­lózat mentén 100—120 méternyi távolságban talaj feletti tűzcsapok vannak. Ha a víznyerőtelep a Válicka völgyében (készülne és a vízmedence a Jánka-hegyen he­lyeződnék el, akkor a fővezeték a Berzsenyi­utcán és a Széchenyi-téren át a Wlassics- utcáig haladna, majd a Wlassics-utca 150 mil­liméteres csőszakkal megszakítva, a Csány- tértől kezdve folytatódnék a szolgálati me­dencéig. A zalavölgyi szivattyútelep létesítése esetén a csőhálózat egész hosszúsága 26.540, a vá- lickavölgyinél pedig 24.700 folyóméter. (Folytatjuk.) februárban 1500 különböző rendfokozatú fran­cia katona menekült át Spanyol-Marokkóba, Parisból jelentik: Tegnap ismét 12 ter­roristát végeztek ki Franciaországban. A ter­roristák február 20-án gépfegyverrel támadtak a börtönőrökre és kézigránátokat dobtak kö­zéjük. (MTI) Az indiai szabadságharc vezérének, Ma­hatma Gandhinak a felesége kedden a poonai börtönben meghalt. Az asszony két hónapja súlyos szívbajban szenvedett, az angol ható­ságok azonban nem bocsátották szabadon, (NST)

Next

/
Oldalképek
Tartalom