Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-01-24 / 18. szám
ARA 14 FILLÉR 1944 JANUÁR 24. HÉTFŐ MaS^relet V. évfolyam # politikai napilap #• 18. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő.: Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Tittőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. Zalaegerszeg társadalmának örömmel teljes együttérzése mellett ünnepelte meg a Move sportegylet fennállásának negyedszázados fordulóját A Magyar Országos Védőerő Egyesület fennállásának 25 éves fordulója alkalmából a Move Zalaegerszegi Sportegylet tegnap a vár- megyeháza nagytermében díszközgyűlést tartott, amelyen résztvettek az egyházak, a honvédség, a hatóságok képviselői, a társadalmi egyesületek és a tanintézetek kiküldöttei, az összes Move bajtárs, bajlársnő, számos vendég, hogy az ünnepély fényét emeljék, együttérzésüknek tanu- jelét adják és a Move örömében osztozzanak. A termet a Move címerei és a nemzeti színek díszítették, az emelvényen a Móve szabadcsapatosoknak diadalmas fehérselyem zászlaját tartotta kibontva egy mackőrubás ba^árs. Festői hatást kellett ugyancsak az emelvényen helyet foglaló magyarruhás leánycsoport, továbbá a közönség soraiban helyet foglaló díszmagyar öltözetű hölgyek megjelenése. Valóban gyönyörűen domborodott ki a társadalmi egybefogás megnyilvánulása a Move születésnapján. Rózsa Dezső városi tisztviselő lendületes emelkedettséggel szavalta el a Szózatot, majd dr. Szász Gábor kir. törvényszéki biró ismertette pompás kidolgozásban a Move történetének 25 esztendejét. Nemcsak a Move, de a magyar nemzet történetének is talán legsötétebb lapjai közé tartoznak azok, amelyekre az elmúlt világháború után bekövetkezett összeomlásunk és hazánknak Trianonban történt feldarabolása van feljegyezve. Az őszirózsás forradalom kiütötte a vitéz magyar katona kezéből a fegyvert, a magyar tisztikar megrettenve látta, hogyan dől a hadsereg ellenállás nélkül a vörös gyujtogatók karjába. De a febölétlelt végzet útjába kívánt állani a régi országházban 1918 november 15-én a zalai származású Molnár Dezső altábornagy elnöklete alatt álló egyesület, amely a tényleges tisztek, tisztviselők, rangosztályba nem sorozott havidíjasok és továbbszolgáló altisztek szövetsége révén szerepelt. Az 1919 január 19-én a Gólyavárban megtartott közgyűlés Gömbös Gyula vezérkari századost választotta elnökévé és fölvette a Magyar Országos Véderő Egyesület nevet. Az új elnök székfoglaló beszédében a Move útját, lelkiségét abban jelölte meg, hogy jaj annak a nemzetnek, amely a hazátlanok jelszavát követi. Ha Magyarország magyar marad, sohasem pusztul el. A Move hitet tett a nemzeti és katonai gondolat mellett, azért nagygyűlését tengerészkatonák verték szét. És mivel minden megfélemlítő próbálkozás ellenére is óráról-órára erősödött, a gyászidők kormánya 1919 február 22-én feloszlatta. A Move vezető emberei a vörösök erőszaka elől a külföldre menekültek, a többiek pedig magánlakásokban folytatták a szervezkedést. Legtöbben aztán Szegedre húzódtak, amikor ott megindult a nemzeti hadsereg megszervezése. A Move díszgyülése 1919 július 18-án Horthy Miklós ellentengernagyot nagy lelkesedéssel országos dísz- einökévé választotta, a díszelnöki oklevelet 1920 január 17-én már Budapesten adta át a Fővezérnek Gömbös Gyula. Ekkor mondotta Horthy Miklós, hogy minden igaz hazafi kötelessége a Move zászlaja alá sorakozni. Szervezetlenség okozta a bukásunkat, szervezettség szükséges, hogy megmentsük a hazát. Szent esküvéssel meg ken ^fogadnunk, hogy J utolsó csepp vérünkig egyek leszünk és ennek az egységnek a Moveban kell testet ölteni. Az a nemzet, amelyben akarat van, még sohasem halt meg. Innen indult meg a szervezetnek olyan megerősödése, amelyhez hasonló sem azelőtt, sem azóta nem volt ebben az országban. Ereje azonban a külföldön ellenszenvet, idebent pedig irigységet keltett. Külföldi nyomásra a tényleges tiszteknek ki kellett lépniük a Moveból, a belső irigység pedig a szervezet gazdasági alapjait rendítette meg. Annyira a romlás szélére jutott a szervezet, hogy 1924-ben már 30 egyesületet sem számolt. De a Movet az eszmevilágának belső ereje új életre támasztotta. Eriyedet'en munka űj és újabb kezdeményezésekkel a biztos fejlődés útjára vitte. Ez annak a két erénynek köszönhető, hogy elevenen élt a Moveban az önbizalom és a harcos kiállás készsége. Könyörtelen harcot indított a nemzet bomía ziá-ában és az ország feldarabolásában bűnösnek ítélt szabadkőművesség ellen. A Move látta meg először azt is, hogy az ifjúságot a sporton keresztül kell nevelni. Azért a sportegyletek százait hívta életre, sportpályákat, lőtereket létesített, sportfölszereléseket adományozott, kidolgozta a leventemozgalom tervezetét, meghonosította a nemzetvédelem szempontjából legfontosabb tömegsportot, a céllövészetet a kispuska céllövészet révén. Ennek köszönhető, hogy ma már a céllövősport számos nagyszerű külföldi sikert könyvelhet el a nemzet javára világbajnoki és olimpiai versenyeken. 1938-ban megindította a lövészmozgalmat, amely alakulatoknak működése és célja a magyar Latonaeszménv szolgálatában a cserkészet és katonaság közé eső polgári szervezkedést jelenti. Bebizonyult, hogy nem halt meg a magyarban a ikatonaszel- lem, szívesen öltözködik lövészegyenruhába, csapatba áll és pedig a magyar társadalom minden rendű és rangú osztályából való ember. Amikor 1938-ban veszélyes feladatok céljából önként jelentkező hazafiakra volt szükség, a Move-lövészeik ezrei hagyták el otthonukat, hogy résztvegydnek a Felvidék felszabadításában. Meghonosította a Move a vitorlázó repülést is akkor, amikor Trianonban gúzsba kötötték a magyar aviatikát. Több vidéki repülőosztályt hívott életre, nemes versenyt keltett más egyesületeknél, azonkívül felállította az első vitorlázó repülőgépépítő műhelyt is. A fajvédő gondolat igazi kiteljesülését is a Move hozta meg. Fajvédelme nem gyűlölet a zsidó faj ellen, hanem olthatatlan szeretet a magyar faj iránt. Sohasem vett részt utcai zsidóverésekben, de annál céltudatosabban munkálkodott azon, hogy a zsidóság intézményesen visszaszorít- tassék az értelmiségi, gazdasági és politikai téren az országteremtő és államfenntartó magyarság javára. Ugyancsak a Move szállt síkra elsőnek a tűzharcos katonák érdekeinek védelmére, amikor életrehívta a frontharcos mozgalmat és elsőnek állott a magyar munkás mellé is, amikor útjára indította az Alkalmazottak Nemzeti Ligáját. Ebből fejlődött ki az országosan ismert Nemzeti Munkaközpont. Dióhéjba foglalva ezek azok az eredmények, amelyeket büszkén mutathat fel az évfordulón a Move az egész magyar társadalom nevében. Színes és érzelmes változatosság gyanánt hatott, hogy Hajba Kálmán megyei tisztviselő dr. Csiky György kir. járásbírónak zongorakísérete mellett magyar balladát és kuruc dalt énekelt. A hatás valóban mélyreható és megindító volt. Az ünnepi beszédet dr. vitéz Horváth Bertalan törvényszéki tanácselnök, az egyesület elnöke mondta el. Kifejtette, hogy a sorsdöntő nehéz pillanatokban az igaz magyar hazafiak tudták, hogy Magyarország feltámadását csak akkor lehet elérni, ha megtisztítjuk a közéletet és közszellemet az oda befurakodott idegen fajú és szellemiségű mételytől 'és ha fölébresztjük, ébrentartjuk fajunk nagyra- hivatottságának tudatát a keresztény és nemzeti gondolatot, Nágymagyarország épségének soha el nem alkudható eszméjét, főleg pedig, ha a testileg és szellemileg erős ifjúság nen velésén dolgozunk. Ezért fogalmazták meg a Movenak 25 év óta soha meg nem változtatott célját ebben a két szóban: inemzetmevelés nemzetvédelem. A Move távoltartotta magától a napi politikát, a felekezeti ellentéteket és mindazt, ami a magyart a magyartól elválasztja, de annál odaadóbhan ápolta a vallás, a család és a haza eszményét. A bizalmon, megértésen és szereteten felépülő bajtársi szellem tette lehetővé, hogy
