Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-02-23 / 43. szám
ARA 14 FILLÉR 1944 FEBRUÁR 23. SZERDA V. évfolyam # POLITIKAI NAPILAP # 43. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tittőssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. Hallgass. megint csak hallgass l Száz százalékos hazafi a barátom. Mérnök egy gyárban. Kerékbe töretné magát a magyarságáért. Csak egyet nem tud megtenni érte: hallgatni. így történt a levéllel is. Nekem írta a levelet. Meghívott a gyárba. A levél egyik része így szólt: »Ne sajnáld a fáradságot, pajtikám! Tudod te, milyen csodálatos ez az üzem? Tudod, hogy micsoda gépeket szerkesztettünk az utóbbi időben? Jövő héten helyezzük üzembe az újfajta szövőgépeket. Tizenhatot. 8.6 folyóméter a napi teljesítmény. A Cseri-erdő alatt földbe süly- lyesztett műhelyeink vannak, tízvagonos raktárakkal. Ma ment ki a németeknek egy há- romvagonos rendelés, jövő héten minden nap indítunk ugyanennyit. 1800 munkásunk váltja egymást három csoportban éjjel-nappal.« így tovább a levél. A levélpapír egyik üres oldalán kis térképvázlat, hogy akkor is odataláljak a telepre, ha előre nem tudnám jelezni érkezésemet és a barátom nem várhatna. Mikor elolvastam a levelet, zsebre gyűrtem Mikor otthon ebéd után újra el akartam olvasni, kiforgattam minden zsebemet, a levél nem volt sehol. Mi történhetett? Az iroda-kabátom Zsebéből kivehette az altiszt, vagy a gépírókisasszony, amíg benn voltam az igazgatónál. Vagy kiesett a zsebemből, kirántottam a kesztyűmmel az utcán. Ezer a lehetőség. A bizonyos pedig egy: — ha kivették a zsebemből, ha véletlenül találta meg valaki, mindenképpen avatatlan kézbe került és illetéktelenek tudomására jutottak belőle olyan adatok, amelyeket hétpecsétes titokként kellene őrizni. Tudni kell ugyanis, — és ez az, amire a barátom nem gondolt, amikor levelét megírta — hogy hogy semmit ne tegyünk, semmit ne mondjunk, semmit ne írjunk, ami bár akárhány »ha«, »hátha« és »esetleg« közül egyetlenegynek a bekövetkezése esetén is kárára lehet hazánk ügyének, honvédelmünknek, nemzeti erőforrásainknak, legyenek azok anyagiak, vagy szellemiek. Minden lehetséges esetre kell gondolni s még a lehetetlent is föl kell tételezni, mielőtt leírsz, mondasz, cselekszel, vagy elmulasztasz valamit. Légy százszor inkább betegesen gyanakvó, légy képzelődő, légy minden inkább, csak véletlenül és akaratlanul se légy árulója hazád legcsekélyebb érdekének. — De hiszen te veszítetted el a levelet, — ynondja a barátom, — hát akkor mit leckéztetsz engem? Nem addig van ám az, igen tisztelt barátom! — válaszolom én. Igazad van, én is bűnös vagyok, mert ha levelet kapok, amiben efajta vigyázatlan közlések vannak, akkor arra a levélre nekem is jobban kell vigyáznom. De éppen mert nem tudhatod, hogy a levél, amit írtál, milyen óvatos, vagy könnyelmű, esetleg kémvédelnu kérdésekben iskolázatlan kezekbe kerül, éppen azért ne írj semmit, kedves barátom, ami idegen kezekbe kerülve, e szempontokból káros lehet. Ez a legegyszeí- rűbb és legbiztosabb védekezés a kémek ellen. Ha nem írtad volna a levelet, nem veszítettem volna el, vagy nem emelték volna ki a zsebemből, akkor most nem szónokolnék neked itt arról, hogy van ilyen »ha« is, meg olyan »ha« is és ha száz »ha« közül csak egy teljed sedik, akkor holnap, vagy holnapután bombák potyoghatnak a gyára (térkép is volt a leveled melletti), vagy bűnös kezek felrobbanthatnak egy kazánt, felgyújthatnak egy műhelyt, nem is szólva arról, hogy a termelés minden adatát közölhetik ellenséges; megbízóikkal. Ne beszélj, ne írj tehát senkinek semmit a gyárról, üzemről, amelynek kenyerét eszed, vagy amelynek adatait hivatalból, vagy.egyéb- ként ismered. A gyár, az üzem része a honvédelemnek, tényezője a nemzeti erőfeszítésnek, nem tartozik senki idegenre, hogy mit s hogyan teremtünk elő belőle. Végezd a dolgodat és hallgass! És tanítsd meg hallgatni mindazokat is, akik veled együtt dolgoznak. BARBARITS LAJOS. Hol legyen Zalaegerszeg város víznyerő-telepe: a Zala, vagy a IIáikká völgyében-e f Zalaegerszeg város vízvezetéki berendezésének műszaki leírását és terveit megbízásból 1929-ben készítette el Becsey Antal budapesti gépészmérnök. Mivel Zala székhelyéinek csatornázási és vízvezetéki ügye a közeljövő programjának élén halad, a csatornázási terv méter fenékmélységgel, illetve 182.50 méter túlfolyó magassággal 400 köbméter vízmeny- nyiség befogadására készült volna. A városi csőhálózatnak kezdetben kiépítendő hossza 9.355 méter lett volna 80—100 milliméter belső átmérővel. la kaszárnyák körül nem ólálkodik annyi kém, mint az ipartelepek, gyárak, nyersanyagtermelő helyek körül. Hogy hol, hogyan fekszik a gyár, mit termel, mennyit, hogyan és mi készül, mi épül, mi újítás van a termelés módszereiben, a munka, a szállítás szervezésében stb. — pzek az adatok a mai háborúban fontosabbak lehetnek az ellenségnek, mint egy pontosan lemásolt felvonulási terv. Jó, jó! — mondja a barátom — de hiszen, ha el is veszett az a levél, igen csekély a valószínűség, hogy azt éppen kém találja meg. Ha úgy veszett el, igaza van. De ha úgy lopták ki a zsebemből, akkor már biztos, hogy nem jóra használják. Mert százpengős bankjegyeket aligha sejthetett bárki is egy munkakabát zsebéből kandikáló borítékban. Viszont, ha úgy veszett is el, akkor is megvan a lehetősége, hogy aki megtalálja, vagy, ha az sem, akkor esetleg annak komája, vagy a házukban megforduló szemetesember áll valamely titkos szervezet szolgálatában. — Ez csupa képzelet — mondja a baráu tom. — Csupa »ha« és »esetleg« és »hátha«. Kémvédelmi hipochonderek vagytok! Igen, kedves barátom! Kémek ellen csak ftgy lehet védekezni, hogy addig kell működtetni a képzelőerőt, amíg vérünkké válik, ismertetése után nem lesz érdektelen, ha a közönséget Becseynek müve alapján a vízvezetéknek kidolgozott tervével is megismertetjük. Zalaegerszeg képviselőtestülete már régóta foglalkozik a vízvezeték létesítésének gondolatával. A földmívelésügyi miniszter rendelef- tére 1901-ben fúrási munkálatok és előtanulmányok is készültek. Ezek alapján az Országos Vízépítési Igazgatóságnak közegészségügyi mérnöki osztálya 1903-ban általános tervezetet és költségvetést készített a város vízvezetékéről. E tervezet szerint a város vízellátása a Zala folyónak a város feletti szakaszán, az Újreálom környékén létesítendő mélykutakra volt alapítva. Az 1900. esztendőnek népszámlálási adatai alapján és személyenként napi 100 liter vízmennyiséget számítva, a kezdeti vízszükségletet napi 900 köbméterben, illetve harminc év múlva a lakosság megnövekedésével számolva, 1650 köbméterben állapították meg. A vízszolgáltatásra egy darab 15 méter mély, 2.5 méter belső átmérőjű, téglából falazott kutat irányoztak elő, amelyből a vizet egy darab 10 lóerős Diesel-motorral hajtott dugattyús szivattyú szállította volna a csőhálózatba. A szolgálati medence a Janka-heg}' lejtőjén 179 Az építési költségeket a szükséges területek megszerzése nélkül 177 ezer aranykoronában irányozták elő. Azóta lényeges eltolódások állottak be a város viszonyaiban. Zalaegerszeg az elmúlt évtizedek alatt lényegesen terjeszkedett, lakosainak száma pedig emelkedett. A régi tervezetet tehát a megváltozott viszonyoknak megfelelően felülvizsgálat alá kellett venni. Ennek eredményeképpen készültek el Becsey Antal tervei. % Ami egyik legfontosabb tényező, vízinyerés szempontjából a környék viszonyai elég kedvezőek.. Meglehetősen erős vízvezető rétegek találhatók a Zala völgyében és a Válicka völgye mentén egyaránt. Még 1902-ben a Zala völgyére merőleges irányban 8 darab, a folyó tengelyében pedig 2 darab fúrás készült, keresztirányban 700, hosszirányban körülbelül 600 méter hosz- szúságban tárva fel a rétegeződés viszonyait, Később kívánatosnak mutatkozott a völgy keresztmetszetének további féltárása is. Ezért készült 1905-ben további 6, végül 1928-ban újabb 3 darab fúrás. Az utóbbi kilenc fúrás nyomán a völgy keresztmetszetét további 600
