Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-02-19 / 40. szám
6 M/\OW?íffxFT 1944 február 19. Az Uraság Legényfejje^ette meg kenyere javát az Uraság, nem is gondolt már házasságra. Élvezte az aranyszabadságot 55 esztendeig, nehéz lett volna már megszokni neki holmi asszonyi akadékoskodást. Igaz, hogy ezt az aranysza- badságot csak szobájától a szérüskertig élvezte, de erre a rövid útra sem tűrt semmi beleavatkozást. Hiába, na! Mégis csak az asszonynép volt élete megkeserítője. Mert míg másnál egy asz- szony bosszantását, ha nehezen is, de meg lehet szokni, addig az Uraságnál havonként, sőt hetenként a legváltozatosabb alakban gondoskodtak erről a szakácsnők. Sűrűn váltották egymást híresebbnél-híresebb konyhatudósok, de ha a főztje még csak megjárta volna egyiknek-másiknak, de a körítés sohasem egyezett. Hol csúnya volt — és be sem mehetett, — hol meg szép volt, de orrhangja miatt már vissza is csomagolhatott. Volt, aki buzgó tevékenységében naphosszait némán tett-vett, annyi időre sem állva meg, míg a parancsot megkapja. Volt, akit revolverrel kellett mondókájábán megállásra kényszeríteni. Volt, aki reggel megérkezett, délben csuklott és este már ott lehetett látni az Uraság kocsiján, gyors ütemben igyekezve az állomás felé. így aztán elég változatos bosszúságban volt része szegény Uraságnak, szép szabad életének ellenére. No, de végre megkönyörült rajta a Sors és hála az újság utolsó oldalának, megérkezett a jó családból való, iskolázott úri nő. De föl is figyelt rá a falu minden nemű és rangú lakója. Ez nem is csoda, mert az is kitudódott, hogy szép is és fiatal. Talán másként fejeződik be e kis történet, ha néhány férj nem fésülködik hosszasabban, v igy nem köt nyakkendőt szokatlan gondossággal. De így mozgásba lépett a kémszervezet. És amikor végre meg lett volna a nyugalma az Uraságnak, — elveszett a falué. A közös veszély láttára kibékültek a barátnők, bámulatos gyorsasággal megindult a nagy gépezet és minden része kutatott a veszedelem Kiléte Után. A leleplezési művelet remekül sikerült. Mikor a nagy Nő elindult igazoló okiratai megszerzésére, a falu már győztes szemmel nézett a vonat után. Az Uraság pedig pár nap múlva dermedten bámult egy táviratra, amelyben az ügyészség tudatta az »urlnö« letartóztatását, értesítve őt a családfa pontos adatairól is. Most már meg lett volna a falu nyugalma, de elveszett az Uraságé. Szép aranyórájával és címeres gyűrűjével együtt. Főhadnagy ur, Kérem! — így töri ént... Szelíd, csendes természetű legény volt Szabó Vendel. Nem kötekedő, nem hangoskodó, a pinceszert is józanul járta meg, oda is, vissza is. Csak azt nem állta, ha valaki »kokas« névvel illette. Azt is tudni kell, hogy ezt a megkülönböztető jelző.t még a nagyapja szerezte, amikor a korcsmában iddogáló tyukász ketrecéből egy szép csendőrtollas kakastakart kiemelni. Ki is emelte volna, ha a kocsi alatt ■B) ■■ ■ »*« I OrOtf, elhasznált gramofonlemezt vásárol KAKAS ÁGOSTON könyv, papír, írószer, zenemű és hangszerkereskedése Zalaegerszeg Kossuth Lajos-utca 8. Telefon 131. őrt fekvő puli észre nem veszi. így azonban míg Vendel egyik lábával az őt fogó puli felé rúgott, a másik kicsúszott alóla és magával rántotta kakassal együtt az egész ketrecet. Én nem mondom, hogy ez egészen szép cselekedet, de hát akkor volt!... És mégis ezt dobta a szemére Csócsi Sándor, éppen amikor Vendel zsebében a SAS-os behívóval, vállán a ládával, megfelelő sirató kísérettel a vasútra tartott. Csak úgy odabökte: »Mi az, már a Viféz KeresztQS-Fiseher Ferencné 200,000 pengő értékű értékpapírt aiánlott tel hadigondozói ipari kiképzésre Vitéz Keresztes-Fischer Ferencné, mint az Országos Háziipari Központ elnöke, 200 ezer pengő értékű értékpapírt ajánlott fel, hogy az Országos Hadigondozó Hatóság ipari kiképző intézményt létesítsen. Az intézmény a hadirokkantaknak megélhetésüket biztosító alapos kiképzését szolgálná. Vitéz Bonczos Miklós államtitkár, a hatóság elnöke megköszönte a felajánlást és ígéretet tett, hogy a terv megvalósítása érdekében megteszi a kezdeményező lépéseket és fölveszi az érintkezést az iparügyi miniszterrel és az intézmény elhelyezésére számbajöhető város polgármesterével a támogatás érdekében, amelyet a maga részéről is a legmesszebbmenően kilátásba helyezett. A hadirokkantak a felállítandó intézetben egy-két hónapos tanfolyamon vennének részt, amelyen egy, vagy több háziipari ágra képeznék ki őket. Az intézménynek különösen azért van nagy jelentősége, mert az olyan hadirokkantak részére is .megfelelő megélhetést biztosítana, akik súlyos fogyatkozásuk miatt a termelő munkában egyébként egyáltalán nem, vagy csak eddigi környezetükből kiszakítva volnának bekapcsolhatók. Az intézmény ezzel egyúttal a magyar háziipari minőségi termelés fokozásának is igen hasznos szolgálatot tesz. Egyszeri had kötelezettségi adó és rendkívüli hadiadó Az országgyűlés két háza törvényerőre emelte az 1944 évi III. törvénycikkben az egyszeri hadköteiezettségi és a rendkívüli hadiadóról szóló kormányjavaslatot. Eszerint egyszeri hadkötelezettségi adó alá esik az a hadköteles, aki tényleges katonai szolgálat alól véglegesen mentesül, aki pót- tartalékba kerül, akit a tényleges szolgálat első két éve után szolgálatképtelenség miatt elbocsátottak a szolgálatból, kivéve, ha hadirokkant, vagy honvédelmi rokkanttá vált. Adó alá esnek az 1901 évben, vagy azóta születettek. Szociális könnyítése a törvénynek, hogy mentességet élveznek ez alól az adó alól a 100 kataszteri koronán alul eső földek, a legfeljebb két lakószoba és üzlet, vagy műhely helyiséget tartalmazó épületek tulajdonosai, ha azt a hadkötelezett, vagy családja használja, a 600 pengő kereseti adóalap alattiak, a kereseti adó alól mentesek, a gazdasági cselédek, a túlnyomóan napszámkeresetből élők. A kivetés mértéke földbirtoknál a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után 25 fillér, házbirtoknál a házadóalap 15 százaléka, kereseti adónál az alap 8 százaléka, alkalmazotti kereseti adónál az évi illetmény 6 százaléka, tőkejövedelemnél az előző évben élvezett tőkejövedelem 12 százaléka. A hadköteles háztartásában élő minden kiskorú leszármazott után 15—15 százalék mérséklés jár. Rendkívüli hadiadó fizetésére köteles minkokasokat is behívják?« — Vendel vállát villámgyorsan hagyta el a láda és katonás pontossággal adta meg a választ Sándor fejének, hogy aztán együtt guruljanak bele a pávaárokba. Csak a ládája után ment le Vendel, de a lába mindúntalan beleakadt Sándor nadrágjának szélesebbik részébe. Sándor csak :tt-ott tudott egy-két közvetlen szóval válaszolni erre az »akadékoskodásra«. Mire aztán a láda előkerült, a vonat elment és szegény Vendel csendőrkézre került. Igaz, hogy Sándor meg orvoshoz. Főhadnagy úr, kérem! Holnap viszik Vendelt kihallgatásra. Hát én ezt csak úgy elmondtam ... G. den férfi, aki 24-ik életévét betöltötte és a 70-ik életévét nem haladta túl. Mentességet élveznek a hivatásos védőerő szolgálatában lévők, hadirokkantak, a havi 20 pengőnél kevesebb lakbért fizetők, vagy ha saját házuk legfeljebb egyszobás, a napszámosok. A rendkívüli hadiadónak jövedelemadó alá eső fizetésre kötelezettjei a megállapított évi jövedelem után emelkedő létra szerint adóznak, a nem jövedelemadókötelesek pedig a fizetett lakásbér, vagy adóalapul szolgáló' ház-haszonbérek után megfelelő százalék megállapításával. A vitézségi érmesek, Károly csapatkereszt, kardos és koszorús tűzkereszt, sebesülési érem viselésére jogosultak, vagy Vitézi Rend tagjai és a IV. osztályba tartozó hadirokkantak 50 százalékos kedvezményt élveznek. Az egyszeri hadkötelezettségi adót és a rendkívüli hadiadót az illetékes kir. adóhivatalok vetik ki. Hogy kell csomagolni és pecséttel ellátni a postacsomagokat A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter rendelete értelmében 1500 pengő értékű belföldi forgalomban a postacsomagokat belül erős papírdobozba, kívül pedig többrétű csomagolópapírba burkolva is föl lehet adni., A göngyöletet, kivéve a ládákat, csomó nélküli, tartós kenderzsineggel ‘kell átfogni A zsineget a keresztezésnél csomóba kell kötni, A küldeményre, valamint a zsineg végére any- nyi pecsétet, vagy ólomzárat kell alkalmazni, hogy megsértésük nélkül a tartalomhoz hozzáférni ne lehessen. Ládáknál a pecséteket az illesztékre kell tenni. * A Zalai Magyar Élet napról-napra közli a lényeges rendeleteket, amelyeknek olvasása életbevágó. Tessék figyelemmel kísérni lapszámainkat minden nap. HIRDETMÉNY. A Zalavármegyei Közjóléti Szövetkezet, zalaegerszegi bejegyzett cég a tulajdonában lévő és az 1942: XV. t. c. hatálya alá tartozó 5 holdon aluli zsidó ingatlanokat nyilvános pályázat utján kívánja értékesíteni. Értékesítésre kerülnek: Nemestördemic, Dióskál, Sümeg, Révfülöp, Balatongyörök, Badacsonytomaj, Balatonszepezd és Cserszegtomaj községek határában fekvő szántó, rét- és szőlő ingatlanok. Az eladásra kerülő ingatlanok közelebbi leírása, valamint a pályázati feltételek megtudhatók a Budapesti Közlöny 1943 évi december hó 28-án megjelent 291. és az 1944 évi február 13-án megjelent 35. számában. További felvilágosítással szolgálnak az ingatlan fekvése szerint illetékes községi elöljáróságok és a Közjóléti Szövetkezet, ahol pályázati nyomtatvány minták is kaphatók. Pályázati határidő 1944. évi március hó 21-én déli 12 óra. A pályázatok felbontásának ideje 1944. évi március hó 22-én d. e. 10 óra. Helye Zalaegerszegen, a Vármegyeháza kis- gyülési tanácstermében, I. emelet. A pályázatok felbontásánál az érdekeltek megjelenhetnek. ..V ■ - / / : - • : Asszonyírás a zalai faluból
