Zalai Magyar Élet, 1943. október-november (4. évfolyam, 222-255. szám)

1943-10-07 / 227. szám

1943 október 8.

MAéí^CkET

3

Küldje be

mindig legalább negyedévre előre a Zalai Magyar Élet-nek szóló díjat

A lapnak is könnyebb, önnek is könnyebb: egy gonddal kölcsönösen kevesebb.Az újság

nem

bank,

Jl hogy hosszább-rövidebb lejáratú hiteleket nyújthasson.

Apró zalai hírek

Visszavonta a belügyminiszter dr. Jászai László orvosnak légrádi körorvossá történt kinevezését. — Belügyminiszteri engedéllyel Szolnoki-ra változtatta meg a családi nevét Sztojanovics Gyula náprádfai asztalossegéd. — Eltűntnek nyilvánította a nagykanizsai kir. törvényszék Benedik Imre muraszilvágyi lakost. — Ötnapi elzárásra ítélte a zalaegerszegi rendőrség Horváth Péter 19 éves kávási 'cigánylegényt, aki engedély nélküli tartózkodott a városban. — Nem jelentette be idejében lóvásárlását Kámán Zsigmond 66 éves Zalaegerszegi vincellér. Ezért jogerősen 50 pengő pénzbírsággal sújtották a rendőrségen..

Piaci árak Zalaegerszegen

A mai zalaegerszegi hetipiacra gyenge volt ■a felhozatal. Paradicsom 100—110, káposzta 80, kelkáposzta 100, sóska 200, paraj 200, hagyma 80, cukorborsó 200 fillér kilónként. Paprika kilója 2 pengő, darabonként 10 fillér. Kávés csészealj nagyságú karfiolért elkérnek 150—250 fillért. Vargánya csomóját 1 pengőért árulták. Üítetnivaló salátapalánta csomója 20 fillér. Alma 220—300, barack 110—120, birs 150—200, gesztenye 200—240, szőlő 250—300 filléres árban kapható. Dióból 10 fillérért hármat adnak. Áttört csipkebogyó (hecsedli) literjét 280—300 fillérért árulták. A baromfipiacon összesen két darab házinyulat és 2 pár csirkét árultak. A nagyobbik nyálért 15, a kisebbért 4.50 pengőt kértek. A csirkéket pedig párban 23 pengőért kínálták. Burgonyának, tejfelnek, tojásnak, túrónak még hírmondója sem volt. Megdrágult a virág is. Valamirevaló csokrot pengőn alul nem adtak.

*

HÍREK

AZ ELSÖTÉTÍTÉS MA ESTE NYOLC ÓRÁTÓL REGGEL NÉGY ÓRÁIG TART.

i— Október 6-i ünnepély Alaólemdváin. A

római katolikus és evangélikus templomokban megtartott istentiszteletek után Alsólendva közönsége, a helybeli és környékbeli leventék, valamint a polgáristák felvonultak a mozihelyiségbe nemzeti ünnepélyre. Az ünnepély a Hiszekegy eléneklésével kezdődött, majd Jo- sovics Endre levente szavalta el mély érzéssel az »Október hatodika« című verset. Utána Gerencsér József plébánoshelyettes mondott beszédet, amelyben visszapillantást adott 1849 október 6-ára, amikor nemcsak azok álltak helyt mindhalálig, akik vérség szerint is magyarok voltak, hanem azok is, akiket nem magyar, hanem más nemzetiségű anya nevelt, de lelkileg magyarok voltak. Hét idegen csengésű név van a 13 aradi vértanú neve között. Ez figyelmeztetés és példa e haza nemzeti-! ségeinek. Ez a hét s velük sokan a nemzeíi- ségek közt azért harcoltak s haltak meg a magyar szabadságért, mert a magyar, mint vezető faj, nem nyomta el őket, de testvérként bánt velük, ereje és fennsőbbsége tudatában. A magyar ma se gátolja őket saját és nemzetiségi műveltségüknek kifejtésében, de azt az egyet elvárja tőlük, hogy ne csetnikek és partizánok legyenek, hanem ennek a ha-< zának hűséges polgárai. Egyetértésből, hűségből virágzik majd ki a szebb magyar jövő. A hazafias beszéd mély benyomást keltett. Ezután Illés Antal polgárisba szavalt, majd Fritz Endre levente intézett lelkesítő beszédet leventetársaihoz. Nem jajgatás, kishitűség kell, hanem áldozat. A leventék erős hite s hazafi- sága nem a tele tejfeles fazekaktól és zsíros1 bödönöktől függ, mint ma sokaké, hanem mélyen, tántoríthatatlanul gyökeredzik szívükben. Az ünnepség a Himnusz eléneklésével Végződött.

Cáfolat

A Zalamegyei Újság 1943 október 2-án megjelent 223. számában közölt »40 szál méznádból félliter kitűnő méz válik« című cikkre észrevételem a következő:

Cikkírónak fenti állítása téves, mert édescirokból (sumac) — és nem méznád — finom méz sohasem préselhető. Abból legfeljebb szeszfőzésre alkalmas lé sajtolható ki, ami a mézet nem helyettesítheti. Még nem termett — és alig is fog teremni — olyan édes* vagy keserű cirok, amelyből olyan levet lehessen kisajtolni, mint amilyent a méhek ezer és ezer virágból hordanak be. Tekintettel pedig arra, hogy a cikkben közölt ama kitétel, miszerint méznádból finom méz préselhető, a jóhiszemű fogyasztóközönség félrevezetésére alkalmas s emiatt a méztermelés érdekei is veszélyeztetve lehetnek, felhívjuk az olvasó- közönség figyelmét, hogy a földmívelésügyi miniszter 1943 július 13-án kelt 288.415—1943 II. 3. ü.o. számú rendelete értelmében büntetés tér he mellett tilos a méz szót a 70.000— 1936 F. M. sz. rendelet 3. szakaszában meghatározott »must-méz« kivételével más idegen termék, nevezetesen az édescirok termékére, vagy magára a növényre alkalmazni.

A Zalavármegyei Méhész Egyesület nevében:

PINTÉR SÁNDOR pénztáros.

Itt jegyezzük meg, hogy úgy látszik, a zalaegerszegi piacon ismeretlen fogalom a szemét elhordása. Akit útja például csütörtökön délután 5 óra tájban arra vezetett, meggyőződhetett róla, hogy az elárusító asztalok alja tele van eldobált dinnyehéjjal es barackmaggal. Nem is szólva arról, hogy az egyik mészáros, akinek a piacon van az üzlete, nagy halam csontot és birkalábakat söpört ki az üzlete elé. Mondani sem kell, hogy a véres hulladékokra, amelyek kellemetlen szagot terjesztettek, rengeteg légy gyűlt össze. A legyek szét- repülve aztán a világ négy tája felé, vígart terjesztették a bacillusokat. Ilyen a zalaegerszegi piac 1943 őszén.

Megszűnik a harisnyahiány

A néhány hónappal ezelőtt nagyobb mértékben jelentkezett harisnyahiány szűnőben van. A kormány megfelelő és hatályos intézkedésein kívül a helyzet javulásához az is hozzájárult, hogy a harisnyagyárak nyersanyagellátását az arányosabb elosztással megjavították. Különösen a műselyemharisnyagyártás emelkedett nagyobb mértékben. A magyar harisnyagyárak nemcsak a háborús termelés kérdéseivel foglalkoznak, hanem már felkészültek a háború utáni időkre is és több gyári üzem már előre kidolgozta nagyobb arányú üzemkorszerűsítő és fejlesztő tervét. (MVS)

— Befejezték a Csáktornyái házi betegápoló tanfolyamot. Csáktornyán Topler Anna vöröskeresztes oktatónővér vezetésével az ottani Mansz házi betegápoló tanfolyamot rendezett 23 résztvevővel. A záróvizsgán megjelent vitéz gróf Teleki Béláné vármegyei főápolónő is. A jelöltek sikeresen vizsgáztak az elméleti és a gyakorlati részből egyaránt. A fáradhatatlanul ügybuzgó vitéz gróf Teleki Bélánét Bajsz Márta üdvözölte.

— Október 29-éín kerül színre a Vígszínházban Fendrik Ferenc új dalrabja. Ma értesítést kaptunk Fendrik Ferenctől, az ismert zalaegerszegi írótól Budapestről. Közli velünk, hogy október 29-ére tűzték ki a »Két boldog hét« című új darabjának előadását a Vígszínházban. A fiatal és nagyon tehetséges zalai író újabb alkotásának sikere elé biza* lommal néz Zalaegerszeg közönsége is.

— Halált okozott a rozsdás szeg. Tóth Erzsébet hetyefői leány rozsdás szeggel meg- szúrta a kezét. Vérméfgezést kapott, a zalaegerszegi kórházban meghalt.

— Lakóházak és istállók égtek el Szőicöni,

A sümegi járásban levő Szőc községben éjt- szaka kigyulladt Kárer József földmíves lakóháza. A tűz tovább terjedt, átcsapott Kárer János és Dufner Rudolf földmíves épületeire is. A hirtelen riadózott tűzoltóság a "községben állomásozó munkaszolgálatosok és a lakosság segítségével azonnal hozzáfogott a lángok megfékezéséhez. A vízben szegény községben azonban nagyon nehezen ment a munka. A vízforrás kiapadt, a gyűjtőmedencék üresek voltak, úgy hogy csak a környékből hozott vízzel sikerült több órai megfeszített munka után a további pusztulást megakadályozni. Kárer Józsefnek lakóháza és gazdasági épülete égett el sok szárnyassal, gabonával együtt, Kárer Jánosnak a lakóháza, istállója, sok gabonája és takarmánya semmisült meg, Dufnernek pedig leégett a paj-f tája. A kár körülbelül 10 ezer pengő, amelyből biztosítás révén csak egy rész térül megi A nyomozás szerint a tüzet nagyfokú gondatlanság idézte elő.

— Anyakönyvi hírek. A zalaegerszegi állami anyakönyvi hivatalban a hét folyamán a következő bejegyzések történtek. Születés: Kolompár Erzsébet napszámos halvaszületett fia (Zalalövő), Kovács Erzsébet Erzsébet leánya rk. (Ságod), Borsos Imre cipészmester és Kovács Ilona Judit leánya rk., Nagy Vendel őrmester és Luttenberger Julianna Tibor fia rk., Tóth Jenő cipészsegéd és Barabás Margit Erzsébet leánya rk., Kocsis János napszámos és Ámon Mária Mária leánya rk., Héder Károly Máv kocsirendező és Varga Irén Teréz és Margit leányai rk., Pál Lajos kisbirtokos és Horváth Anna Lajos fia rk. (Egerszeg- hegy), Csiszár Mária Mária leánya rk. (Zala- szentlőrinc). Halálozás: Hernádi Istvánná szül. Hajdú Mária 48 éves rk., Kecskés Gyula volt lakatossegéd 70 éves rk., Bodó János kisbirtokos 55 éves ref. (Kustánsz,eg), özv. Paál Pálné szül. Bencze Rozália 59 éves rk. Házasságot kötött egy pár: Rémi Róbert tartalékos zászlós Halmosi Erzsébet tanítónővel rk.

— Kifosztották egy nagykanizsai tanítónő lakását. Nusy Stefánia nagykanizsai állami tanítónő az országos vásár alkalmával kiment a városba. Amikor hazatért, legnagyobb megdöbbenésére a lakásának ajtaját tárva-nyitva, szobáit feldúlva találta. A betörő kifeszítette a szekrényt és a benne levő ékszerdobozt és á pénzt kirabolta. Csupán a zongorán levő kézitáskát hagyta érintetlenül, amelyben a tanítónőnek havi fizetése volt. Nyilván ez kikerülte a figyelmét, vagy valami megzavarhatta, mert a jelek arra vallanak, hogy rohamosan távo- zptt. Azt hiszik, hogy a betörést a helyi körülményekkel ismerős személy követte el.

— A Nemzeti Könyvtár 102. számában Fol- czay Sándor ifjúsági író érdekes kis diákregényt írt »Bódy Bandi szégyene« címen.

Lakásának dísze a szép függöny. Valódi klöpli, grenadin és egyéb függönyök minden méretben azonnal szállíthatók a Schütz Árú« házbóL