Zalai Magyar Élet, 1943. október-november (4. évfolyam, 222-255. szám)
1943-11-02 / 248. szám
1943 november 2. M/Äta hogy a vész szabadon garázdálkodhatik, mérhetetlen kárt okozva a közgazdaságnak. Abban nem lehet nézeteltérés, hogy valamit tenni kell, ha nem is a ma, de legalább a jövő érdekében. Szomorú, hogy a baromfi- pestis még ma is gyógyíthatatlan betegség és az orvosok tanácstalanul állanak eddig vele szemben. Ennek pedig oka az, hogy a barom fi pest is csak hosszú időközökbeh jelentkezik nálunk. A legutóbbi vész óta három évtized telt el1, így a magyar orvosi karnak nem is volt alkalma a betegség mibenlétének megismerésére és nem forgott fenn az ellene való védekezés szükségessége sem, továbbá a baromfitenyésztésnek akkor még nem volt olyan jelentősége, mint amilyen jelentősége van ma mind közgazdasági, mind közellátási, mind szociális szempontból. Olyan termelési ágról van szó, amely a nemzeti vagyon tekintélyes részét szolgáltatja s amely az ország legnagyobb társadalmi rétegét, a kisgazdát, kistisztviselőt, kisiparost, szóval a kisembert érinti elsősorban. Magyarország gazdasági életében a baromfitenyésztésre fontos szerep vár. A háború után a mi hivatásunk lesz, hogy Európa ipari központjait tojással, baromfival és tenyészállattal lássuk el. E feladatot csak akkor oldhatjuk meg, ha mindent elkövetünk baromfi- állományunknak a háború utáni időkre való megmentése érdekében. E cél vezette a Baromfitenyésztők Szövetkezete vezetőségét, amikor legutóbbi ülésén elhatározta, hogy az állategészségügyi intézeteket 10.000 pengővel segíti a kísérletekhez szükséges anyagok beszerzésében. Ezenfelül 10.000 pengő jutalmat tűzött ki annak, aki egy minden tekintetben kifogástalan, hatásos és bárki által olcsón, könnyen beszerezhető gyógyítószert feltalál. Apró zalai hitek Kigyulladt Rezi községben Szabó Károly szalmatetős háza. Az oltási munkáknál köny- nyebben megsebesült dr. Kiss Aladár községi jegyző és Czinderi Gábor tűzoltóparancsnok, valamint a ház tulajdonosa és egy tűzoltó is. Elégett sok széna és szalma is. — Fedezet hiányában elutasította a minisztérium Keszthely kérelmét, hogy államosítsák a községi iskolákat és hogy államköltségen építsék meg az állami polgári fiúiskolát. — Vasárnap tartották meg a nagykanizsai téli mezőgazdasági iskolában a községi gazdasági elöljárók vizsgáját. A hallgatók a gazdasági iskolák eredménnyel végzett növendékei sorából kerülték ki. — Szabadlábra helyezték a nagykanizsai fekete cukorüzlet 12 internáltja közül 11 személyt. Az internálási határozatot csak Németh János, a cukorügy főszereplőjével szemben nem oldották fel. — Egységszervezetre lépett a keszthelyi gazdasági akadémián a Turul és az Eme- ricana szervezet. A tanárelnöki tisztet dr. Hauser János, az akadémia igazgatója tölti be. — Szentségtartót adományoztak a Keszthelyen élő lengyel menekültek az ottani zárdái kápolnának. Ünnepélyes keretek között vasárnap szentelték meg. — Szüreti délutánt rendeztek ti keszthelyi leventék a katolikus, diákotthon mozgalom javára. — Összeégette a forrasztólámpából kicsapódó benzin Baranyai István keszthelyi vízvezetékszerelő segéd kezét. — Ellopták az üzletükből Holczer Ferenc keszthelyi divatárúkereskedő feleségének bundáját. — Lemondott állásáról Puska Károly keszthelyi szociális kisegítő. Helyébe Kozinszky Zoltán eddigi jegyző gyakornok kerül, míg jegyzőgyakornok Virágh Lajos lesz. — Leesett a kerékpárról és könyökét törte Rónai János 12 éves zalaegerszegi tanuló. — A sümegi járás területén a leventék által a hadigyámoltak részére végzett gyűjtés 2.833 pengő 18 fillért eredményezett. — Sümegcsehiben és Döbrő- cén a Vöröskereszt javára végzett gyűjtés 147.60, Kisgörbőn 117.50, Nagygörbőn 104.70, Nyirádon 242, Szőcön 65.50, Káptalanfán 147.92, Nemeshanyon '147.20, Gyepükajánban 95.18, Bodorfán 50.70, Zalagalsán 69.90, Hosz- tóton 34, Szentimrefaiván 117.72, Zalaszeg- váron pedig 66.50 pengőt eredményezett. A mezőgazdasági bakancsjuttatás megszervezése A kormány a népruházati juttatással párhuzamosan a rendelkezésre álló készletek keretei között mezőgazdasági bakancsjuttatást szervezett, amelynek során a mezőgazdasági munkások részére jóminőségű, zsíros felsőbőrű, bőrtalpas bakancsot bocsátanak rendelkezésre. A közellátásügyi miniszter a juttatással kapcsolatosan körlevelet intézett a közellátási kormánybiztosokhoz. Közölte, hogy a juttatásra igényjogosultak — mindenkor a megadott keretek között — a mező-, kert- és erdőgazdaságban alkalmazott éves gazdasági cselédek, az erdőgazdaságok idénymunkásai és a sommás idénymunkások. Az igényjogosultság megállapítását a inépruházati juttatáshoz hasonlóan a megyei, városi, illetve a községi közellátási bizottságok intézik. A szétosztásra kerülő bakancsok fogyasztói árát minden bakancs talpába maradandóan bepréselték. A közellátásügyi miniszter felhívta a közellátási kormánybiztosokat, “hogy az igényjogosultság megállapítására tegyék meg a szükséges intézkedéseket és a szétosztási műveletnek keresztülvitelét állandóan személyesen ellenőrizzék. Hirdessen a hasábjain. KÖNYVEK Szenczei László: A halál és tanítványa. A fiatal író, akinek egy Erdélyben megjelent regénye már méltó feltűnést keltett, ezúttal a tragikus sorsú magyar tudósnak, Apáczai Csere Jánosnak életregényét írta meg. Apáczai, amikor ösztöndíjas szegény diákként Nyugatra ment, nem »ugarról« távozott, hanem egy tiszteletreméltó, de avulni és elmaradozni kezdő erdélyi műveltségből. Az új eszmék, amelyeknek megvalósításáért a nyugalmas németalföldi életről lemondott, nem idegen levegőt akartak Erdélybe behozni: ellenkezőleg, magyarrá akarták tenni a latin- nyelvű tudományt, hozzáférhetővé tenni mindenki számára. Jórészt idegenek voltak azok, akik tekintélyükkel, befolyásukkal elgáncsolták. Gyönge teste nem bírta sokáig a küzdelmet, az izgalmakat, a nyomorúságot. Reménytelenül, legyőzötten kellett meghalnia. »Nem értették meg kortársai, — mondja könyvének utolsó soraiban Szenczei — elbuktak az eszmék, amelyekért küzdött s a mostoha sors néhány esztendő alatt a semmivé tette egyenlővé azt, amit elért. Hazája és egyháza vaksötét századok küszöbére lépett s gondolatai, vívmányai még nevénél is hamarább mentek feledésbe. Mily szerencse, hogy abban az égi körben, ahová jótékony halála juttatta, a Gondviselés nagy tervei elvonták annak a nagyobb és gyászosabb halálnak a látványától, amelynek egész életműve áldozatul esett.« Szenczei könyve színesen kíséri végig Apáczai életét a híven megrajzolt külföldi egyetemeken, szerelme és házassága megható történetén s azon a kettős küzdelmen, amelyet a tudományok megszólaltatására még alkalmatlan magyar nyelvvel és eszméinek konok ellenségeivel folytatott; de megmutatja azt a mélységes szeretetet is, amelyet nyomába szegődő tanítványaiban keltett — a szenvedésnek azt a szent jutalmát, amely az Apáczai-utódo- kat évszázadok múltán újra meg "újra elindítja az ő ösvényén ... A regény az Uj Idők Irodalmi Intézet Rt. (Singer és Wolfner) kiadásában jelent meg. Ára fűzve 10 pengő. HÍREK AZ ELSÖTÉTÍTÉS MA ESTE NYOLC ÖRÄTÖL REGGEL NÉGY ÓRÁIG TART. — Ezüstmisét mondott dr. Szalay Albin. Dr. Szalay Albin; a keszthelyi premontrei gimnázium igazgatója Budapesten mondotta el az angolkisasszonyok templomában ezüstmíséjét. Az ezüstmisén résztvettek a fővárosban élő keszthelyi öregdiákok is. — Veszprémegyházmegyei hír. A veszprémi egyházmegye apostoli kormányzója Metzger Antal balatoncsicsói lelkésznek adományozta a gannai plébániajavadalmat, a balatoncsicsói plébániának ideiglenes vezetésével pedig Kerper Miklóst bízta meg. — Halálozás. Az alsólendvai születésű Ti- vádar Ferenc Dénes székesfehérváregyházme- gyei áldozópap, nadapi plébános 43 éves korában, áldozópapságának 19. esztendejében Székesfehérvárott váratlanul elhúnyt. Hívein kívül1 az alsólendvai Tivadar-család gyászolja. — Katonai kitüntetések. Az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartásáért nagy ezüst vitézségi éremmel tüntették ki a keszthelyi származású Fehér Sándor hadapród- őrmestert, aki az orosz harctéren hősi halált halt. A kitüntetést a hős katonának szülei vették át. Az ugyancsak keszthelyi származású Bubics Ferenc tartalékos tizedes, aki az orosz harctéren eltűnt, vitéz magatartásáért a magyar bronz vitézségi érem kitüntetésben részesült. — Pedagógiai szeminárium Nagykanizsán. A nagykanizsai járás tanítósága most tartotta meg a szemináriumi napot dr. Medve István tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelő elnökletével. A tanfelügyelő megnyitójában arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyermek a nemzet vagyona, amely a tanítóság kezébe van elsősorban letéve a nevelés szempontjából. A magasztos feladattal súlyos felelősség van egybekötve. Ezt a feladatot csak úgy tudja a tanítóság méltóképpen betölteni, ha elsősorban önmagát is műveli. Ez az önnevelés a tanítói hivatásnak a gerince. Bakos Péter újudvari községi tanító a honvédelmi ismeretek kapcsolatairól és módszeréről, Fónay Andor galamboki róm. kát. népiskolai tanító pedig mintatanítást tartott az orosz hadszíntérrel kapcsolatos dolgokról. Tanítása közben kiemelte a nagykanizsai 20-as honvédek teljesítményeit. Vajay József nagykanizsai esperesplébános gyakorlati szempontokat figyelemmel tartó ismertetésben beszélt a faluvezetők közös munkájáról a leventeegyesületben. Stádinger Ferenc keszthelyi körzeti iskolafelügyelő a fogalmazás tanításának új útjait ismertette. Kocsis Vilma nagybakónaki községi tanítónő gyakorlati tanítást mutatott be a légitámadás alatti teendőkről. Huhn Gyula bazitai igazgatótanító a népművelés fontosságáról beszélt, vitéz Filó Ferenc nagykanizsai igazgató pedig gyakorlati tanácsokat adott az iskolai pénzkezelések és elszámolások tekintetében. Mindegyik tanításhoz értékes hozzászólások hangzottak el, majd a kir. tanfelügyelő elismerő szavak kíséretében adta át Erőss Pál pölöske- fői igazgatótanítónak azt az ezüstérmet, amelyet a Vöröskereszttől kapott értékes munkájáért. KIRAKATDÍSZÍTÉSHEZ égj szinü és min tázott PAPÍROK nagy választékban Kakas Ágoston könyv-, papír- és írőtzerkereskedésében. Zalaegerszeg, Komith-u. 8.
