Zalai Magyar Élet, 1943. október-november (4. évfolyam, 222-255. szám)
1943-10-29 / 245. szám
1943 október 30. Mag^JrIiet A Magyar Elet Pártia hírei Dr. HUSZOVSZKY LAJOS kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő október 22-én, 23-án és 24-én látogató körutat tett a zala- szentgrót—pacsai választókerületben. A népszerű képviselő látogatása alkalmával tájékoztatta választópolgárait a bel- és külpolitikai kérdésekről és panasznapokat is tartott. Mindenütt szeretettel vették körül, hiszen köztudomású, hogy Huszovszkyhoz mindenki bizalommal fordulhat, a pártfogásban fáradhatatlan. A képviselő kíséretében volt Benedek István központi vármegyei titkár és Póvics István kerületi szervező titkár. * Dr. ORSZÄGH PÁL országgyűlési képviselő látogató körutat tett választókerületében. Bagonyán, Kebeleszentmártonban és Szé- csiszentlászlón elmondott beszámolóját és felvilágosító beszédét mindenütt nagy érdeklődéssel és nagy számban hallgatták végig. Meglátogatta .továbbá Belatincot, ahol a helybelieken kívül sokan megjelentek Murabaráti, Murasziget, Hársliget, Lendvarózsavölgy, Murahely, Adorjánfalva, Kislippa községekből is. A képviselő nagy felkészültségről tanúskodó beszédét lelkes éljenzés követte, majd Szűcs János körjegyző mondott beszédet. Hangoztatta, hogy ki kell zárni minden olyan megmozdulást, ami az egységet és a nemzetet veszélyeztetné. A körjegyző beszédét is nagy tetszéssel fogadta a hallgatóság. * ILOVSZKY JÁNOS, a nagykanizsai kerület országgyűlési képviselője vasárnap Korpaváron és Magyarszerdahelyen végzett látogatást. A lakosság mindenütt meleg érzésekkel, virágcsokrokkal és üdvözlő beszédekkel köszöntötte. Ilovszky mindenelőtt elismeréssel szólt a községek elöljáróságáról, amely derekas tevékenységével és szociális ügyszeretettel a magyar lelkeket a nemzeti egységbe kovácsolja. Ezekkel szembeállította azoknak hazafiatlan- ságát, akik a mai sorsdöntő időket a nemzeti orők bomlasztására használják fel önző céljaik érdekében. Magyarszerdahelyen, amelynek Ilovszky díszpolgára és ahol már forr a templomépítés tervének ügye, a képviselő az államvezetés és irányítás föltételeit vázolta és a)Z állami költségvetés adataival igazolta, hogy milyen nagy összegeket fordít a kultuszkor-« mány arra, hogy kellőleg művelt magyar fiatalság kerüljön ki a nemzetek nagy küzdelmeiből.Rámutatott a leventeeszmének nagy nemzeti fontosságára. Végül foglalkozott a tervezett búzakötvénnyel, amely az egyik legKüldje be mindig legalább negyedévre előre a Zalai Magyar Élet-nek szóló díjat 980P A lapnak is könnyebb, önnek is könnyebb: egy gonddal kölcsönösen kevesebb.Az újság nem bank, hogy hosszabb-rövidebb lejáratú hiteleket nyújthasson. jobb takarékossági eszköz lesz. A magyar nemcsak a földmívelésre, hanem az iparra és a kereskedelemre is hivatott, ezeket kell most fölemelnünk. A képviselő kíséretében volt Mester Kálmán budapesti nagykereskedő a beszédében ostorozta azokat, akik rémhírek terjesztésével akarják megingatni a belső arcvonal szilárdságát. Ezek belülről viselik az ellenség egyenruháját. ★ MURACSÁNY, Murakirály és Csehlaka községek MÉP szervezetei értekezletet tartottak. Ezeken megjelent Sohár Bertalan kerületi szervező titkár is. jfc A MÉP ORSZÁGOS VEZÉRE, Kállay Miklós miniszterelnök és vitéz Lukács Béla tárca- nélküli miniszter, országos pártelnök díszes oklevélben részesítették Pálfy József zala- csányi, Szabó Sándor orbányosfai, Farkas János bókaházai és Fülöp János kisradai községi pártvezetőket, illetve titkárokat egy évtizeden át igaz hazaszeretettel végzett munkásságukért a nemzeti egység megteremtése érdekében. Az elismerő oklevelet a Magyar Élet Pártja zászlóbontásának tízéves fordulója alkalmából kapták a kitüntetettek. (A kitüntettek névjegyzékének közlését folytatjuk.) Eltűnő mngynr árnyak nyomában.. Egy magyar fiú úfja Af g aniszf ánban György József az első világháború előtti időkben az államvasutak szolgálatában állott. Fiatal ember volt. A felsőipariskola gépészeti szakosztályát végezte el és a MÁV-gépgyárban kapott hivatalt. Itt a műszaki és kereskedelmi szakban képezte ki magát. A háború kitörése után kiment a harctérre és a 17-es honvéd gyalogezredben szolgált. Az ügyes fiatalember rövidesen elérte a tartalékos hadnagyi rangot. Azonban szerencsétlenségére, vagy talán szerencséjére, nemsokára orosz hadifogságba esett. Talán szerencséjére, — mondom — mert így került sor afganisztáni pályafutására. A hadifogságban is megállta helyét György hadnagy. Áttették az oroszok az egyik turkesz- táni hadifogolytáborba. Itt mindjárt fölfigyeltek műszaki ismereteire. Rövidesen híre ment: van itt egy magyar hadnagy, aki többet tud mérnöki és vasúti kérdésekben, mint az gész orosz helyőrség együttvéve! György József a középázsiai orosz vasutak taskendi főműhelyében dolgozott. Aránylag rövid idő múlva a szerkesztési osztály helyettes vezetője lett. Végül, látván, hogy úgysem szökik meg, az oroszok rábízták az egész osztály vezetését. Ekkor jött az orosz forradalom. György Józsefnek és társainak most egyelőre semmi reményük sem volt, hogy hazakerülhessenek. Az első izgalmak elcsitultával már a hazajövetelen törte fejét György, amikor váratlanul — afganisztáni küldöttség jelent meg Tas- kendben, hogy Amanullah, az afgán reformátor-király számára orosz mérnököket kérjen »kölcsön«. Jó fizetést és úri bánásmódot ígértek. György József, bár nem volt orosz állampolgár, kötélnek állt és elindult úttalan utakon a társasággal Herta, a batárváros felé. Az afgánok nem bánták, hogy György József nem orosz ember. Fő az, hogy jó mérnök legyen. I. Amanullah király, a fiatal uralkodó, éppen akkoriban foglalta el trónját. Apját, Habibullah királyt az év februárjában titokzatos körülmények között találták holtan. György József símán megérkezett Kabulba. Hertába már afgán állampolgárként érkezett meg. Afgán kísérői lehetővé tették ez’t. György József Kabulban udvari kihallgatáson vett részt. Először a külügyminiszternél kellett jelentkeznie. Ekkor már jó hírük volt a magyaroknak: a volt hadifoglyok közül dr. Hibján, a király állatorvosa, Faragó Árpád, a király szobrásza, Dobó Pál pedig ekkor a trónörökös bizalmasa volt. Valamennyien volt orosz hadifoglyok. Amanullah király a bemutatkozás után először légvédelmi ágyúkat készíttetett György Józseffel. Jóllehet a próbalövésnél ötvenből csak öt sikerült, a király mégis igen meg volt elégedve Györggyel és újabb megbízásokkal is ellátta, így lett a magyar műszaki ember rövidesen a királyi udvar mérnöke és az afganisztáni fegyvergyár egyik első szakértője. A király minden tüzérségi kérdésben meghallgatta véleményét. Sőt, mezőgazdasági gépeket is gyártatott vele. Az afgán gyáraknak órák alatt rendelkezésére kellett bocsátaniok mindent, amit György csak kívánt. György, maga jegyezte így fel. György József igazi szerephez az afgánok életében azonban csak akkor jutott, amikor kabuli barátja, Mohamed Számi pasa, egy volt török katonatiszt bizalmas beszélgetés közben egyszer feltárta előtte az előző kabuli királygyilkosság részleteit és hátterét. A volt magyar hadifogoly hitelesített naplójában olvashatók a Habibullah elleni összeesküvés részletei: Mohamed Számi eleinte bizalmas híve volt a királynak, de az afgán kényúr túlságos szolga-szellemet kívánt meg híveitől, az összeütközés lassan elkerülhetetlenné vált közte és az önérzetes európai pasa között. Egy éles szóváltás következményeképpen aztán borzasztó eset történt: a keleti kényúr az idős katonatisztet egyszerűen megbotoztatta. Mohamed bosszút fogadott. A palotaforradalom élére állott és Habibullah rövidesen életével fizetett. Az utód, I. Amanullah sokáig nem ismerte a pasa szerepét apja meggyilkolásában, csak jóval később derült ki Mohamed Számi pasa bűne. Életével lakolt ezután a török tiszt tettéért. A magyar mérnök — jóllehet már előzőleg tudott mindent — nem szólt senkinek sem a pasa vallomásáról, sőt nemsokára maga is elutazott Kabulból. A fiatal király barátságosan elbúcsúztatta és megköszönte fáradozásait. És csak amikor India biztos földjét érezte maga alatt György hadnagy, érte el a gyászos hír: barátját, Mohamed Számi pasát Kabul főutcáján a fiatal király felakasztatta. Ha György József beszélt volna, talán megmaradhatott volna afgán királyi mérnöknek — de el kellett volna árulnia európai barátját, ha csak nem akart volna a bűnpalástolás vádja alá esni. György József nem akart áruló lenni. Inkább otthagyta a ragyogó pályafutást, — de Számi pasát nem árulta el. KEREKESHÁZY JÓZSEF.
