Zalai Magyar Élet, 1943. október-november (4. évfolyam, 222-255. szám)
1943-10-29 / 245. szám
Hogyan védekezzünk a gyujtóhasábés a foszforos gyuitóbombák elleni (Az alábbi cikket a hadtest légoltalmi parancsnoknak felkérésére közöljük. Olvasóközönségünk a benne foglaltakat ismertesse a lakosságnak széles rétegeivel.) Az angolszászok újabban egyéb fajta gyújtó bombák mellett különösen az elektron termit- ből készült gyújtóhasábokat és a foszforos folyadékot tartalmazó gyújtóbombákat és kannákát alkalmazzák. A gyújtóhasáb hatszögletű, körülbelül 57 cm hosszú, ceruzához hasonló rúd, amelynek acélból készült feje nemcsak a háztetőt, hanem a födémeket is átüti és a lakások belsejében robban. Súlya körülbelül 2 kg. Burkolata köny- nyen gyulladó és hevesen égő elektron fém. Magában a hasábon belül termitpogácsák vannak, amelyek vakító fehér színnel égnek és a hasáb burkolatával együtt fehéren izzó lepényt képeznek. Újabban ezeket a gyújtóhasábokat robbanótöltettel ellátva is alkalmazzák, hogy az oltásban résztvevők testi épségét veszélyeztessék. Bár nem minden gyújtóhasábban van ilyen robbanótöltet,, amely a kézigránát repesz- hatásához hasonlóan működik, mégis, mivel sohasem tudni, hogy melyik gyújtóhasáb robbanótöltetű, minden gyújtóhasáb oltásánál igen óvatosan úgy kell elbánni, mintha robbanótöltete volna, azaz fal mögül kell a tüzet oltani. A foszforos gyújtóbomba különösen a lakásokra nézve igen veszedelmes, mert a robbanásnál szétfröccsend tartalmát.' Gyúlékony tárgyat, vagy anyagot érve azonnal égni kezd És a lakást perceken belül lángba borítja. Maga a bomba körülbelül 14 kg, vagy súlyosabb. Nagy magasságból dobva nemcsak a tetőszerkezetet, hanem a mennyezetet, sőt több emeletet átütve, a felrobbant bomba szétfröccsenő anyaga útjában több helyiségben is kifejtheti hatását. A bomba maga hengeres alakú, mintegy 80 cm hosszú, alul fémgömb kiképzésű. Itt van elhelyezve az érzékeny gyújtó, amely becsapódáskor fekete lőport gyújt meg a henger belsejében levő foszforos folyadék kivezetésére. Az ily módon felrobbantott bomba a benzol, foszfor és egyéb anyagokból kevert, tapadós gyújtó folyadékot erős füstképződés között szétfröccsend. (Célszerű a lakásokból a háború tartamára a könnyen gyúlékony tárgyakat, mint függönyöket, szőnyegeket, díszterítőket, stb. leszedni és tűzbiztosán tárolni.) Síma és kemény faanyagot a foszforos anyag csak lassan éget át s így ezek a tárgyak menthetők. A keletkezett füst mérgező hatású és a légzőszerveket erősen ingerli. Tűzoltás és védekezés Betűszerinti értelemben véve a foszforos gyújtóbomba rendkívül veszedelmes lehet, ha a keletkezett tűzfészkek oltása azonnal meg nem indul. Lakóházakat, sőt egész utcasorokat rövid időn belül elhamvaszthat. Hogy ez elő ne fordulhasson, a lakosság minden egyes tagjának föl kell készülni a tűzfészkek leküzdésére, illetve mindenkinek értenie kell az egyszerű tűzoltáshoz, mert nincs olyan város, amelynek oly bőséges tűzoltósága lenne, hogy a többszáz helyen fellángoló tüzeket oltani tudná. Az oltásban tehát nemre való tekintet nélkül minden felnőtt, egészséges embernek segíteni kell, még akkor is, ha a tűz nem á saját, hanem a szomszéd házban keletkezett. Egy légitámadás lezajlása után a lakóház légoltalmi őrségének az óvóhelyről azonnal föl kell szaladni a padlásra, a lakók többi felnőtt tagjainak pedig a lakásukra (ezért nem szabad a lakások ajtóit kulccsal bezárni). Fölérve a padlásra, illetve a lakásba, az ott észlelt füst azonnal el fogja árulni, hogy gyújtó- bomba érte a házat. Ha füstöt nem észlelünk, több mint valószínű, hogy gyújtóbomba nem hullott a házra, vagy ha hullott, az valamely oknál fogva nem robbant. A padlás tetőzetét, illetve a lakások mennyezetét minden szobában át kell vizsgálnunk, hogy nincs-e rajtuk rés, amelyet föl nem robbant gyújtóbomba ütött. Ha föl nem robbant gyüjtóbombát találunk a lakásban, ahhoz ne nyúljunk, hanem értesítsük a tűzoltóságot, amelynek megérkeztéig vízzel és homokkal fölszerelve tartunk a mellette levő helyiségben őrséget. Lehetséges ugyanis, hogy a bomba késleltető gyújtóval van fölszerelve és egy bizonyos idő eltelte után mégis felrobban. 0 Hogy a gyujtóbombák okozta tüzet késedelem nélkül olthassuk, igen fontos, hogy a a padlástereken (télen a padlásfeljáró előtti melegebb helyiségben) és a lakásokban állandóan tároljunk kádakban, vagy edényekben vizet és homokot. Mivel a keletkezett füstben azonnal nem tudjuk megállapítani, hogy gyújtóhasáb, vagy foszforos bomba érte-e a házat, vizet csak akkor szabad azonnal használni, ha felcsapódó lángot észlelünk és ha nem vakítóan fehér, sziporkázó. Ha vakítóan fehér lángot, vagy izzó anyagot látunk, gyújtóhasábbal van dolgunk és ez esetben az oltáshoz homokot kell használni, mert ha vizet öntünk a szétolvadt termit lepényekre, durranógáz keletkezik és még nagyobb tüzet okozunk. Vizet csak a homokkal való befedés után szabad használni, de ez esetben bőségesen. A foszforos gyújtóbomba okozta erős füst egyben fokhagymához hasonló szagot is terjeszt. Ennek érzetében biztosak lehetünk, hogy foszforos gyújtóbomba érte a házat. A tüzet vízzel, a fröccseléket pedig homokkal, vagy mindkettővel olthatjuk. Mivel a foszfor a sza1943 október 30. bad levegővel érintkezve ismét magától meggyullad, a tűz eloltása Után a fröccseléket a tárgyakról, falakról, padlóról le kell kaparni, vízzel töltött vederbe, vagy dézsába dobni és a földbe el kell ásni. Az oltás maga egyszerű és minden felnőtt könnyen végrehajthatja. Ahol vizipuska, veder, vagy puttonyfecskendő van, ott az oltás természetesen gyorsabban eszközölhető, de a kellőszámú veder, vagy dézsa, avagy kerti locsoló kanna szintén eredményesen használható. (A vízvezeték vízével légitámadás esetében nem mindig lehet számolni, mert a vízvezetéket bombatalálat érheti és ez esetben vízhez jutni nem tudunk. Ezért kell kádban, vagy dézsákban vizet tárolni.) A foszforos és egyéb gyújíóbombák égő anyajga az emberi testen igen súlyos égési sebeket okozhatnak. A foszforos gázak a tüdőre és a nyálkahártyákra igen veszedelmesek és hatásukban mint súlyos foszformérgezés jelentkezhetnek. Ezekből önként következik, hogy akik légitámadáskor a lakásban, vagy az utcán, udvaron tartózkodnak, nemcsak testi épségüket kockáztatják, hanem az életükkel is játszanak, mert vagy a robbanóbomba okozta légnyomás, házösszeomlás, vagy pedig a szerte hulló gyújtóbombák áldozataivá válhatnak. Tapasztalat szerint az áldozatok 60—70 százaléka az utcákról és lakásokból kerül ki. (Minden házban kell óvóhelyről gondoskodni és azt állandóan használható állapotban tartani. Ahol pinceóvóhely nincsen, ott árokóvóhelyet kell kiásatni. Adatai: 60—80 cm széles és 180—200 cm mély.) Lakásokban csak a magával tehetetlen, óvóhelyre nem szállítható beteg maradhat az őt ápoló személlyel. A beteg szobája előtti helyiségbe azonban készítsünk elő bőségesen vizet, homokot, vedreket, lapátokat, hogy gyújtóbomba behullása esetén a tüzet azonnal leküzdhessük. A kezünkre, vagy a bőrünkre cseppent foszfort előzetes vízzel való ledörzsölés után gázsebcsomag tartalmával, klórmészpéppel, hidrogénszuper- oxid, vagy nátriumkarbonát oldattal ártalmatlanná kell tenni és az égési sebek további kei zelése végett orvoshoz kell fordulni. Amíg orvoshoz jutunk, vizeskötést kell alkalmazni. A beteg és az ápolója részére ezeknek a szereknek egyikéről szintén gondoskodni kell. Óvóhelyeken az ott elhelyezett légó. mentőláda tartalmazza a szükséges szereket. A foszforos bomba tartalma az élelmiszereket és a vizet is megfertőzi. Ezeket sem emberi, sem állati táplálékul felhasználni nem szabad, hanem meg kell semmisíteni. Eljárás az oltásnál Mivel a foszforos gyújtóbomba nagy füstöt fejleszt és az égő foszfor és termékei mérgezők, az oltást gázálarccal kell eszközölni. Ha gázálarcunk nincsen, arcunkat, fejünket és kezünket vizes törülközővel, vagy egyéb vizes ruhával födjük be. Ezeket mindenki készítse elő, illetve tartsa állandóan készen az óvóhelyen. Ahol árokóvóhely van, ott ezeket a vizesedénnyel együtt a ház bejárata előtt levő helyiségben kell állandóan tárolni és a házba- lépés előtt fölvenni. Magát az égő helyiséget óvatosan, a fal mellett guggolva kell megközelíteni, nehogy utólag robbanó gyújtó- bombarepesz, vagy esetleg még szétfröccsenő termit, vagy foszfor-részecskék érjék a tüzet oltó személyt. A zacskókban levő homokot nem szabad egyszerre a tűzre rádobni, mert a nagytömegű homok a tüzet szétszórja és ezzel még jobban terjesztjük a tüzet. Oltás közben ért égési sebeket a leírt módon kell kezelni. A foszforos bombák ma a városok és községek rémei, de amint látjuk, bátor és erélyes föllépéssel ezekkel is el lehet bánni. Ha a keletkezett tűzfészkek leküzdésére fel vagyunk készülve és a veszély pillanatában idejében védekezünk, nemcsak családunk, gyermekeink testi épségét, de vagyonúnkat is megmenthetjük a biztos pusztulástól. MÁVAUT MÁVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1943. november 1-től A forgalom vasár- és Za 1 aege rszeg—Bak—Keszthely. ünnepnap szünetel. Menetdíj — — 1445 17-25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 10 00 17 05 1-40 — 15*17 17 57 é. Bak Hangya szövetkezet i. 9-28 16-33 — 8-15 15 20 — i. Bak Hangya szövetkezet é. 926 1631 250 852 15-45 — é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 9 00 1605 ' 640 10T7 17 19 é. Hévizszentandrás posta i. —14-33 640 10-30 17-35 — é. Keszthely Hungária szálló i. 7-25 1415 6 40 10-40 17 45 — — é. Keszthely pályaudvar i. —14 00 Bak—Nova Menetdíj — 8-30 15 25 i. Bak pályaudvar é. 6-55 13*15 — 9-30 15*30 i. Bak Hangya szövetkezet é. 6-50 13*10 240 10*10 1610 é. Nova i. 6T0 1230 Menetdíj Zalaegerszeg-Bak—Lispe—Szentadorján — —*— 17-25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-íér é.--*-----•--- | 140 14-30 18-05 i. Bak Hangya szövetkezet é. 7-00 1515 I 2-40 1453 1819 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 642 1503 6-40 —*— 1910 é. Bánokszentgyörgy i. 5-50 —-—
