Zalai Magyar Élet, 1943. október-november (4. évfolyam, 222-255. szám)
1943-10-28 / 244. szám
2 MA^iffelXT 1943 október 28. Gyapot Magyarországon 1 Látogatás a chersoni gyapotkutatóintézetben, amely Magyarországon is termelhető gyapotot akar kitenyészteni áramdíj emelkedése miatt fölfelé eltérés van az idei 14 ezer pengővel szemben. A város belterületének feltalaja fertőzött. A talajvíz szintje magas. A mindössze pár méteres ásott kutak vize élvezhetetlen, sőt ártalmas is, azért a szükséghez mérten évenként egy-egy új fúrt közkútnak létesítését tervezik. A gyümölcsösök terméshozama évek óta alig számottevő. Ez a körülmény arra késztette a hatóságot, hogy a gyümölcsösök megszüntetését megfontolás tárgyává tegye. A végleges döntés meghozatala előtt azonban célszerűnek látta szakértők meghallgatását. A szakértői vélemény a gyümölcsösök megszüntetését nem javasolta, mert szerinte a szokásos türelmi idő bevárása után a jövedelmezőség a kellő talajjavítási és fokozottabb védekező munkák elvégzése esetén nem maradhat el. Érdekes a táblázat a tényleges alkalmazottak illetményéről is. Legmagasabb illetménye van természetesen a polgármesternek: 9.720 pengő, a képviseleti átalány 3.162 pengő, a polgármester összes járandósága, a lakáspénzt, családi pótlékot is beszámítva 16.630 pengő. A főjegyző összes illetménye 11.013, a főmérnöké 11.575, a tiszti főügyészé 9.535 pengő, egy-egy kisegítő munkaerő évi illetménye 2.376 pengő. A tűzoltóparancsnok járandósága 6.268 pengő. Az adóhivatali főnök illetménye 9.472 pengő. A szolgálati éveiben legidősebb végrehajtó illetménye 8.618, a javadalmi hivatali főnöké 10.582, a városi állatorvosé 5.908, a kertészeti főintézőé 6.748 pengő. A nyugdíjasok között legtöbb illetményt kap Czobor Mátyás nyug. polgármester, összesen 10.156 pengőt, utána következik a nyugdíj magasságában dr. Fülöp László nyug. tanácsnok 7.209 pengővel. Az özvegyek közül legtöbb nyugdíjellátmányban részesül Lendvay Jánosné, 3.560 pengővel. A nyugdíjilletmények évi összege 120.019 pengő. Legmagasabb kegydíjat kap özv. Rózsa Ferencné: 2.198 pengőt. A kegydíjak évi összege 5.830 pengő. Apró zalai hírek Jóváhagyta a belügyminiszter a zalaegerszegi Iparos Temetkezési Biztosító Egyesület (volt Iparos Temetkezési Egyesület) alapszabályait. — Megengedte a belügyminiszter a Kővágóörshöz tartozó Révfülöp lakott helynek kisközséggé alakulását. — Belügyminiszteri engedéllyel Teperics Lajos tótszentmártoni cí- pészsegéd Tóvölgyi-re, Éder Gyula pacsai ácsmester pedig Érdesi-re változtatta meg a családi nevét. Nagy István sümegcsehi körjegyzőt a körtefája már másodszor is megajándékozta szép és bő terméssel. 4.200 pengőt adott a Maort tisztviselőkara és alkalmazottai a Vöröskereszt céljaira. — Leesett a motorkerékpárról és eltörött a karja Tóth Zoltán söjtöri tanulónak. — Rádőlt a forró tej Zsiga Sándor zalaszentmihályfai kisgyermekre. A gyermek súlyos égési sebeket szenvedett. Cherson, a Dnyeper torkolatvidékén, a Fekete-tenger partvidékének egyik legrégibb múltú kereskedővárosa, valamikor görög telep, — ennek a kornak öröksége mai neve is’ — később a népvándorlás, á keresztes hadjáratok és a török-orosz hatalmi versengés viharos századainak elmúltával a nagyhatalommá lett orosz birodalom egyik legjelentősebb kikötővárosa, most pedig... Nos, Cherson a német megszállás alatt sem vesztette el jelentőségét. Lakossága a szovjet hatóságok elmenekülésével és a javakorabeli férfilakosság elhurcolásával jócskán megapadt ugyan, termékeny, lankás környéke azonban csak annál többet termel kivitelre, gyárai — köztük, legalább is az itteni ukrán lakosság büszke állítása szerint, a világ legnagyobb konzervgyára — már régóta újra dolgoznak, végül pedig, de nem utolsó sorban, itt van Ukrajna egyetlen tudományos gyapotkutatóintézete. Tudományos kutatóintézet, mint egy város jelentőségének legfontosabb tényezője? Pedig csakugyan így van: ennek az intézetnek kezdettől fogva az a főfeladata, hogy olyan koraérő gyapotfajtákat tenyésszen ki, ame’lyek Dél- ukrajnában, vagyis az eddigi termelési területeknél északabbra fekvő vidékeken is alkalmasak a gazdaságos termelésre. Ha tehát a kérdést valóban sikerül megoldania, Európát olyan gyapottal ajándékozza meg, amelyet nemcsak a délorosz mezőkön, hanem a velük körülbelül ugyanazon a szélességi fokon fekvő Balkánon és minden valószínűség szerint a Magyar Alföldön is erédményesen lehet termelni. Arra, hogy ez mit jelentene az érdekelt államoknak és velük együtt a kötő-szövő nyers- anyaghiány állandó szorításában vergődő Európának, fölösleges lenne szavakat fecsérelni. A chersoni gyapotkutatóintézet, amely már bíztató közelségbe jutott célja eléréséhez, még sokat fog beszéltetni magáról és ez az idő már nincs is messze. Ernst Morgenroth tanár, az intézet tudós igazgatója és Európa első gyapotszakértője lekötelező szívességgel nyújt bepillantást az intézet történetébe, munkájába, szervezetébe és célkitűzéseibe. Ritka vendégszeretete mellett egyéniségének legvonzóbb tulajdonsága az a páratlan igazságszeretet és tárgyilagosság, amellyel minden köntörfalazás nélkül, természetességgel felel meg a kényesebbeknek látszó kérdésekre is, sőt orosz elődeinek és munkatársainak érdemeit is leplezetlenül elismeri. A kutatóintézet Az intézet orosz állami tulajdonból került német kézre. Amikor Morgenroth a német minisztérium megbízásából átvette vezetését, már teljesen kiépített kutatóintézetet talált. Alapjában véve célszerű beosztása, kezdetleges, de a korszerű követelményeknek általában riíegfelelő berendezése, tudományos színvonala lehetővé tette, hogy teljesen zökkenésmentesen, német vezetés alatt is ugyanazokkal az orosz és ukrán tudományos szakemberekkel és ugyanazzal a jól begyakorolt segédszemélyzettel folytathassa munkáját. Ha valamit kifogásolni lehetett ebben, ez inkább csak a. kivitelezés pontosságának némely hiányossága volt. Maga a munkarendszer azonban elég jól átgondolt volt áhhoz, hogy Morgenroth úgyszólván változtatás nélkül átvehesse. A régi szakosztályvezetők és a 360 hektáros kísérleti birtoknak orosz intézői önálló hatáskörben intézkedhetnek, munkatervük összeállításában teljes szabadsággal járhatnak el, szabadon előterjeszthetik javaslataikat is, úgy hogy a német igazgató befolyása inkább csak az ellenőrzésben, a jelentések felülbírálásában, továbbá természetesen a legfőbb irányelvek megállapítására szorítkozik. Morgenroth igazgató tudatos szándékossággal igyekszik orosz munkatársaiban a szovjet uralom alatt teljesen elnyomott kezdeményezési kedvet nevelni, egyi- küket-másikukat már németországi tanulmányútra is elküldte és ebben a nagyszabású politikában nem is csalódott. A tudomány munkásai íme, így nyilatkozik a német igazgató orosz munkatársairól. De milyennek találják az orosz alkalmazottak új helyzetüket? Az orosz (van közöttük természetesen ukrán, kaukázusi is) tudományos, személyzetből nem egy tud németül, nem nehéz tehát álláspontjukat kipuhatolni. A két évtizedes szovjet uralom tapasztalatai óvatossá tette őket és a politikai természetű színvallástól mindegyikük húzódozik. Azt azonban egyöntetűen vallják, hogy helyzetük lényegesen jobb, mint a szovjet időben. Különösen jellemző az a megokolás, amely ismét csak Morgenroth igazgató ügyviteli elveit igazolja: akkoriban életüket a szovjet irodaszerűséggel való állandó hadakozás keserítette, minden lépéshez külön ki kellett kérniök az illetékes minisztérium jóváhagyását és ezenkívül a tudományos igazgató mellett egy minden lében kanál politikai biztos is a nyakukon ült. A német igazgató nagyvonalúságát, amellyel legalább munkaterületükön belül szabadabb lélegzethez juttatta őket, nem győzik elég elismeréssel méltányolni. A munka nyugodtsága és zavartalansága: ez a legnagyobb érték, amelyet ezek az emberek ismernek. A kívülállónak az első hallásra természetesen szokatlannak tetszik ez a hangsúlyozott munkaszeretet — éppen egykori szovjet polgárok szájából! — azonban mégis teljesen érthető. Ezek az emberek, bár külsőben és öltözködésben mit sem különböznek akármely ukrán paraszttól, mégis csak a tudomány munkásai, sőt nyugodtan mondhatjuk: tudósok (a gyapot kártevőivel foglalkozó osztály mezítlábas vezetőnője például a maga nemében a világ legelső szaktekintélyei közé tartozik), akik a sorstól csak egyetlen ajándékot kaptak, olyan munka- területet, amelyben kiélhetik magukat, amely el tudja feledtetni velük anyagi nyomorúságukat. Az élet célja a munka, a munka célja a munka öröme — vallják valamennyien a chersoni gyapotkutatóintézet orosz tudósai és ez az átélés mélységéből fakadó hitvallás nemcsak az intézetnek alapjában véve meglepő tudományos színvonalára ad magyarázatot, hanem egyúttal igazolja a nagyvonalú német vezetés megbecsülésének őszinteségét is. Egyszerűen nem lehet bizonyos megindulás nélkül hallgatni ezeknek a lerongyolódott és nem is egészen tiszta ruhákba öltözött tudósoknak magyarázatait, amint kezdetleges, a csín minden nyoma nélkül összeácsolt bútorokkal berendezett egyszerű munkaszobáikban akár vég nélkül is mesélnének tudományos kérdésekről. Azonban bármily őszinteség izzik is lelkesedésükben, mégsem tudja az ember elnyomni magában a gyanút, mintha egy kis ravaszkodás is színezné buzgólkodásukat, MÁVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendle Érvényes 1943. május 17-től Zalaegerszeg—Bak—Keszthely MÁVAUT Menetdíj — — 14 45 17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 1000 1705 T40 — 15T7 17 57 é. Bak Hangya szövetkezet í, 9-28 16-33 — 8-30 15-20 — i. Bak Hangya szövetkezet é. 9 26 16 31 2-50 8 55 15-45 é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 9 00 16 05 640 10-30 17 25 é. Hévizfürdő —14-20 640 10-45 17-40 — é. Keszthely Hungária szálló i. 7-25 1405 6 40 1055 17 50 é. Keszthely pályaudvar 1. —•— —■— Bak—Nova Menetdíj — 8-35 15-40 i. Bak pályaudvar é. 6-55 1315 — 9-30 15-45 i. Bak Hangya szövetkezet é. 650 1310 2-40 10-10 16-25 é. Nova i. 6T0 12 30 Menetdij Zalaegerszeg-Bak—Llspe—Szentadorján — —17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. —• — —•— T40 14-20 18-05 i. Bak Hangya szövetkezet é. 700 15-20 2-40 14 58 18-19 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6-42 1513 6-40 —19-50 é. Szentadorján i. 510 —*—
