Zalai Magyar Élet, 1943. október-november (4. évfolyam, 222-255. szám)

1943-10-22 / 239. szám

T ARA 14 FILLÉR 1943 OKTÓBER 22. PÉNTEK Maimmelet IV. évfolyam f politikai napilap # 239 .szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Tüttössy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. Válasz a román helyettes miniszterelnök esy nyilatkozatára A MTI jelenti: Mint ismeretes, K ál lay I Miklós miniszterelnök a közelmúltban fogadta I egyik külföldi lap munkatársát, akinek a magyar-román viszonyra vonatkozóan föltett kérdésére megállapította, hogy Magyarország és Románia között a viszony nem olyan, ahogy az kívánatos volna és hozzáfűzte, hogy magyar részről mindent megtesz annak javítása ér­dekében, bár sok nehézség származik Erdély kevert népességű viszonyaiból. Ugyanez az újságíró lapjának folyó hó 15-i számában beszámolt Antonescu román helyet­tes miniszterelnöknél tett látogatásáról, aki a cikkben foglaltak szerint a magyar-román kap­csolatról a többi között a következőket mon­dotta : — Én is mindig kerestem a módot, hogyan élhetünk jószomszédi viszonyban Magyaror­szággal és minden tőlem telhetőt megtettem, hogy egyetértésre jussunk anélkül, hogy az elvet feláldoznám a részletért. Ki kell jelen- telenem, hogy az egyetértésre irányuló erő­feszítések egy óriási akadály előtt torpantak meg. Északerdélyben másfél millió román ke­rült rettenetes elnyomás alá. Néhányszáz ro­mánt kiüldöztek, fiatalembereket ökrök helyett eke elé fogták, mint a középkorban, a kétéves gyermekeket szülőik eltávolították otthonuk­ból, nehogy éhezésnek legyenek kitéve. Nem elégséges jóviszonyról beszélni, arról van szó, hogy engedelmeskedni kell a civilizáció törvé­nyének. * Ahány szó, annyi valótlanság. A román he­lyettes miniszterelnök fent idézett nyilatko­A képviselőház mai ülésén a pénzügyminisz­ter által tartott beszámolóra való tekintettel a kormány valamennyi tagja megjelent. A kép­viselők zsúfolásig megtöltötték a padsorokat. Kállay Miklós miniszterelnök beterjesztette az 1941 évi zároszámadást. Radocsay László igaz­ságügyminiszter a nemzetgazdálkodás rendje't zavaró egyes cselekmények szigorúbb bün­tetéséről szóló törvényjavaslatot terjesztette be. Ezután Reményi-SchnelIer Lajos pénzügymi­niszter mondta el mindvégig feszült érdeklő­dést keltő beszámolóját. Rámutatott arra, hogy az első szempont a honvédelem igényeinek kielégítése. Mindent a honvédelem érdekei alá kell rendelni és a polgári személyeknek áldozatokat kell hozniok. Rámutatott továbbá arra, hogy a költségvetés hiánya 274 millió pengő. Bejelentette, hogy csak típusgyártásra lehet nyersanyagot rendelkezésre bocsátani. A Magyar Kurír jelenti: Több mint 800 római katolikus egyházközségből érkezett je­lentések szerint 243 helyen az egyházközsé­gek maguk látják el a hadbavonultak család­tagjainak gondozását. Igen sok helyen más szervekkel működnek munkaközösségben a katolikus szervezetek. Munkaközösség áll fenn zata minden érvelésnél ékesszólóbban igazolja a magyar részről Romániával megbékélést kereső fáradozások hiábavalóságát. A magyar iminiszterelnök tárgyilagos és jószán­déktól vezetett megnyilatkozásaira a román helyettes miniszterelnök a gyűlölet hangján vá­laszolt. Magyar részről nem kívánják a román helyettes miniszterelnököt ezen az utón lö­vetni, csak megállapítják, hogy az erdélyi ma­gyarság 22 esztendős sorsa és az erdélyi ma­gyarság nyomorúsága eléggé bizonyítják, ho­gyan értelmezik a határon tűi a polgáriasultság törvényeit. Boldogok lennénk, ha a délerdélyi ma­gyarságnak megközelítőleg olyan sorsa lenne, mint a nálunk levő románságnak. A helyettes miniszterelnök által említett vá­dak természetesen alaptalanok, vagy hamis be- állításúak. Ezek arra valók lehetnek, hogy jogcímet te­remtsenek la magyarság elnyomására. A mi nagy tanúbizonyságunk megdönthetet­len: a románság az évszázados magyar uralom alatt számban ,és anyagiakban egyaránt fejlő­dött. Például, jóval magasabb volt az analfa­béták száma Romániában, mint az erdélyi románoknál. Ezzel szemben a húsz évi román uralom alatt az erdélyi magyarság pusztu­lásra ítéltetett. Ez az igazság. 212 helyen a Bajtársi Szolgálattal, 52 hélyen a leventékkel, 176 helyen a községi elöljáró­sággal, 25 helyen szociális munkaközösség áll fenn, más helyeken a nőegyletekkel, egész­ségvédelmi szövetségekkel és szövetkezeti asszonycsoportokkal folyik igen örvendetes összhangban az együttműködés. A belügyminiszter a Budapesten megjelenő »Független Magyarország« című politikai heti­lap megjelenését *és terjesztését az országnak védett érdekeit veszélyeztető közleménye miatt 1943 november 3-áig bezárólag betiltotta. (MTI) A kultuszminiszter műemléknek nyilvánította az aranyosmeggyesi várkastélyt, amely jelen­leg II. Károly volt román király tulajdoná­ban van. (MTI) A Budapesti Közlöny október 21-i száma közellátásügyi miniszteri rendeleteket közöl a háziiparilag előállított kézifonású kenderfona­lak, valamint a belföldön előállított káli kenő­szappan legmagasabb árának megállapításáról!. A belügyminiszter rendeletét is közli a lap a községi közigazgatási tanfolyam tanulmányi idejébe való beszámítására a katonai szolgá­latnak. Legfeljebb egy félévet kell beszámítani, de nem lehet beszámítani azt a'katonai szol-* gálati időt, amelyet a tanfolyamra való fel­vételhez megkívánt egyévi gyakorlatba már beszámítottak. Ugyancsak a hivatalos lap a királyi Kúria jogegységi tanácsának polgári döntvényét is közli a balesetből a sértettre munkaképessé­gének elvesztése, vagy csökkenése miatt kö­vetelhető kártérítés mértékéről. A pápai hadbavonultak családjait példátadó módon részesítette segítségben a Pápai Hitel- szövetkezet. Az ország területén működő több mint ezer hitelszövetkezet között a pápai az egyetlen, amely gépszakosztályt állított fel és öt cséplőgép fölszerelésével a törpebirtokosok gabonájának elcséplésénél árirányító szerepet töltött be. A szövetkezet vezetősége elhatá­rozta, hogy a bércséplésből származó 100 métermázsa árpát a hadbavonultak családjai között osztja szét. Dr. Mesterházy Ferenc fő­ispán, közellátási kormánybiztos a nemes célra való tekintettel feloldotta a '"100 mázsa árpát a beszolgáltatási kötelezettség alól s így a szövetkezet rövidesen meg is kezdheti a híz- lalási takarmány szétosztását. Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíj- intézet vezetősége lépéseket tett annak érdeké­ben, hogy az intézet számára 70 ezer pengőre emeljék fel az államsegély régi összegét. A kérés teljesítésére az igazságügyminisztertől ígéretet is kaptak. Az intézet a meghatalma- zási bélyegek jövedelméből való' részesedés ügyében is eljárt az illetékes kormányténye­zőknél. A meghatalmazási bélyegilletéket hír szerint már december 1-étől 50 százalékkal fölemelik, a nyugdíjintézeti hozzájárulás pe­dig előreláthatólag ennél is magasabban fog emelkedni. Remélhetőleg ennek következtében a meghatalmazási bélyegekből is olyan összeg fölött rendelkezik majd az intézet, hogy a változott körülmények között is biztosítja za­vartalan működését. A hivatalos lap október 20-iki száma közli a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter ren­deletét, amelynek értelmében a géperejű bér­kocsivállalatok üzemének korlátozásáról szóló rendeletben meghatározott korlátozások októ­ber 31. és november 1. napjaira nem terjed­nek ki. Négyhónapos leánynépfőiskola nyílik a du­nántúli evangélikus egyházkerület rendezésé­ben D. Kapi Béla^püspök indítására a sopron- megyei Farád községben. November első felé­ben kezdődik és márciusig tart. Érdekes módon gondoskodott a szatmár­németi papnevelő intézetről dr. Scheffler János megyéspüspök. Az egyházmegye papjainak ne­vére életbiztosítást kötött úgy, hogy a bizto­sított összeg elhalálozás esetén a szemináriu­mot illeti meg. A megyéspüspök az egyház­megye különféle javait is biztosította. Ezek­nek a becsértéke meghaladja a 17 millió pengőt. (MTI) A Vasvármegyei Elektromos Művek Rész­vénytársasága beadvánnyal fordult a városhoz, hogy engedje meg a dohányzás megszünte­tését a villamoskocsi járatokon. Azzal okolja meg kérését a VEMR, hogy az utóbbi időben A mai nap országos és világ vonatkozású eseményei

Next

/
Oldalképek
Tartalom