Zalai Magyar Élet, 1943. október-november (4. évfolyam, 222-255. szám)
1943-10-19 / 236. szám
H/jóraífkíT Lesz-e Zalaegerszegen Donászy-szobor ? A Donászy Ferenc szoborbizottság zalaegerszegi tagozata nemrég értekezletet tartott a városházán és a polgármester elnöklésével az országos bizottság főtitkárának jelenlétében több határozatot hozott. Ezek közé tartozott az is, hogy külön kis bizottságot küldött ki dr. Nagy Károly kir. járásbíró elnöklésével ősszel a szűkebbkörű Donászy-emlékünnepély megrendezésére, amelyet tavasszal országos jellegű ünnepély követne a rádió közvetítés» bevonásával és fővárosi művészek szereplésével. A szűkebbkörű bizottság tegnap ült össze tanácskozásra a gimnáziumban. Az a javaslat hangzott el, hogy az ünnepélyt november 9-én tartsák meg, Donászy halálának huszadik évfordulója alkalmából. Ennek az ünnepélynek programja keretében a Budapesten élő ifjú Donászy Ferenc, a zalaegerszegi születésű írónak unokaöccse, mint a vérség kapcsolatánál és személyes élmények alapján is arra leghivatottabb személy ismertetné Donászy Ferencnek pályafutását, az egyik zalaegerszegi gimnáziumi tanár méltatná írói működését, helyi költők pedig ódákat zengenének a város nagy fiáról, aki országos hírre emelkedett ifjúsági regényeivel. A bizottság azonban alapos megfontolás és hosszabb, értékes eszmecsere után arra a megállapodásra jutott, hogy nem érzi magát hivatottnak az ünnepélyt megrendezni és azon tevékenyen közreműködni. A bizottság beható előtanulmányokat végzett Donászy írói működésének értékelését illetőleg és tisztán tárgyilagosan nézve az igazságot, kikapcsolva minden elfogultságot, amire a szülőföld szeretetének túlzásai ragadják az embert, arra a meggyőződésre jutott, hogy ennek az ünnepélynek megrendezését teljesen át kell engedni a budapesti országos bizottságnak. Egyedül ennek a bizottságnak van módjában az, hogy tovább folytassa ázt a mozgalmat, amelyet a Hungária könyvkiadó részvénytársasággal együtt megindított, amikor Ne vegye tőlünk senki se rossz néven, hogy igényesek vagyunk a 20. században és hogy kezdünk ráébredni arra, mennyi elemi fogyatékosság van ebben a megyeszékhelyben, amely pedig az utolsó másfél évtized alatt külsőben tagadhatatlanul sokat, óriásit fejlődött. Virágos Zalaegerszeg lettünk a régi porfészekből, amely nyáron beködösített bennünket, a régi sárfészekből, amelyben bokáig sű- lyedeztünk. Pompásan kiépített új városrészek, gyönyörű terek, számottevő új középületek létesültek itt, a városrendezés terén határozottan kialakulna egy figyelemre érdemes stílus, ha közben-közben baklövések nem történnének. A városi fejlődésnek kimondhatatlan hiányossága az, hogy évek hosszú kísérletezései és törekvései után még mindig nem értük el például azt a színvonalat, ahol Tapolca község áll, amelynek vízvezetéke van. Mi a vízvezeték és csatornázás hiányában a városias élet egészségügyének legelemibb feladatait sem tudjuk megoldani. Vasút tekintetében hátrább vagyunk, mint a szomszéd falu, Zalaszent- iván, holott legalább két évtized óta állandóan programon van a vasútvonalunk elsőrangúsítá- sának kérdése. Itt is elmondhatjuk az újabban szállóigévé vált mondást: ha csak egy nappal is megrövidülne a mindent megemésztő háború, annak a megtakarított pénznek egy mil- tiomodrészén minő fejlődést lehetne eszközölni, mennyire kiküszöbölődnék egyszerre az a vissza-visszatérő szólam, hogy — nincs rá Zalaegerszeg számára fölfedezte Donászyt, szerinte az egyik legkiválóbb ifjúsági írót és nagylelkű ajánlatot tett szobrának felállítására. A szűkebbkörű zalaegerszegi ünnepségrendező bizottságban igen tanulságosan került elemzés alá Donászy munkái eredetiségének kérdése és a magyar ifjúsági irodalom képe: Pósa Lajostól Gaá! Mózesig, Benedek Elektől Sebők Zsigmondig, a Mackó-történetek írójáig és Rákosi Viktorig, valamint a külföldi ifjúsági irodalom képe May Károllyal és Verne Gyulával. Az összehasonlítások szenzációs igazságokra vezettek, amelyeket eltitkolni, letagadni nem lehet. Donászynak könnyen futó tolla és jó magyar érzése volt, látszik, hogy állásánál fogva is sokat kellett olvasnia és képzeletét sokat foglalkoztatták az olvasmányai, a kaland és a történelem azonban szabálytalanul kerültek egy síkra. írásainak célja feltétlenül erkölcsnevelő, ha szembeötlő botlásaival a történettanítást nem is szolgálja. így áll előttünk Donászy — az irodalomban. Az országos bizottságra vár a feladat, hogy Donászynak értékelését más megvilágításba helyezze. Az országos bizottságnak erre a más értékmegvilágítására pedig annál nagyobb és égetőbb szükség van, mivel Donászy müveinek most kiadott gyűjteményét fedezet. A vasút a város kenyere. Vasút nélkül gazdasági forgalomról, népességnövekedésről ne is álmodozzunk. Szállodánk hovatovább megépül, a szerződés szerint jövő júniusra készen kell állnia. Akkor tán »kultúremberhez« illő mozihelyiségünk is lesz, ami most szégyenletes. Egészségügyi intézményeink is gyarapodnak: most jön a tüdő- és nemibeteggondozó. Szomorú, hogy éppen nemibeteggondozó intézet van a soron, holott — erkölcsös élet mellett — inkább szülőotthonra volna szükség. Régi igazság, hogy a bűn kerül legtöbb pénzébe minden államnak, keserves adópengőinknek jó részét ezért adózzuk. Most novemberben megnyílik egyelőre ideiglenes otthonában a m. kir. téli mezőgazdasági iskola és szaktanácsadó állomás és ennek az intézménynek birtokában immár az iskolavárosok sorába emelkedünk. De azért ne gondoljuk, hogy már a művelődésnek minden követelményei megvannak. Városhelyen, megye- székhelyen nyilvános könyvtár is kellene. Erre nézve is voltak már elgondolások, hej, de sok mindenre volt már elgondolás! Hogy ne is menjünk messzebb, itt van a fürdőügy. Zalaegerszegnek van két sporttelepe. Az egyik igen szép, a másik igen szép lesz. Folyik a testedzés különféle módokon, dicséretes buzgalommal és egészséges versengéssel. De hol van alkalom az úszósportra, amely a sportok nélkülözhetetlenje. Vagy ne is beszéljünk a sportról, maradjunk csak az 1943 október 19. egyszerű egészségápolásnál. Szomorú igazság, hogy Zalaegerszegen se nyáron, se télen nem lehet egészségesen fürödni a lakáson kívül. A Zala? A Zala folyó elvesztette 'fürdő- romantikáját, 'ha egyáltalában volt néki. A Zalába minden piszkot beengednek, annak hűsítő vízébe csak félelemmel megy bele az ember, jogos félelemmel a fertőzés veszélyétől. Pedig az iszapja áldásos gyógyszer, ha a szenny meg nem keveri. Ameddig a Zala fürdővizét egészségügyi felügyelet alá nem veszik, addig ne álltassa- nak bennünket, hogy benne keressünk üdülést. Hanem csináljanak különállóan medencefürdőt, körülötte strandot. Ezekre éppen olyan szükség van, mint az egészségügyi kutakra. Emlékszünk arra a lelkesülésre, ami polgár- mesterünket elfogta akkor, amikor a visszakerült Csáktornyán először tett látogatást. Megtekintette a medencefürdőt, amelynek vizét ötletesen egyszerű megoldással melegítik. A polgármester nem győzte magasztalni a csáktornyaiak ügyességét és akkor nem volt más vágya, mint hogy Zalaegerszeg számára is valami olyasmi létesüljön. Hát, kérjük szépen, nem lehetne ilyen dologban kissé mozgolódni? Nem hisszük, hogy ilyen elsőrendű és kifizetődő egészségügyi vállalkozásnak »nem volnának magasrangú pártfogói és pénzes támogatói. És téli fürdő, hol késel az éji hof mályban? Vannak már kisebb községek, ahol az ^gészségházzal kapcsolatban megoldották az iskolafürdő intézményt is. Az iskolafürdőt nagyon mérsékelt díj mellett a felnőttek is használják és számos esetet tudunk, hogy Zalaegerszegről, a városból kijárnak emberek fürdőt venni Zalabérbe, a faluba! y Ez aztán a városi elmaradottságnak a netovábbja. Nálunk számosabbnál számosaob gyermeknek föl kell nőni anélkül, hogy a fürdővízzel megismerkednék. Csak akkor fü- rösztötték meg, amikor megszületett. Aki pedig nem nevelődhetett rá a fürdőzés egészséget edző és szépítő hatására, annak felnőtt korában sem lesz vágya a tisztálkodás, így kallódik el nemzedékek egészségügye. 'Akarjuk-e ezt az állapotot továbbra is? Ha nem, akkor sürgősen lássunk hozzá a teendőkhöz. Fürdőt, fürdőt, fürdőt a városnak, hogy városnak legyen nevezhető. * Egyébként éppen tegnap arról értesültünk, hogy a főispán is szívvel-lélekkel támogatja a zalaegerszegi medencefürdő létesítésének gondolatát. Kertbérletet kapnak a kisemberek A földmívelésügyi miniszter leiratot intézett a közületek vezetőihez és felhívta a figyelmet az ország lakossága fokozottabb zöldségellátásának biztosítására. A rendelet az arra rászoruló családok önellátását akarja megköny- nyíteni és ezért kívánatosnak tartja, hogy a közületek saját földbirtokukból közös kertészeteket létesítsenek. Az így kijelölt területeket azután 400—800 négyszögöles parcellákra felosztva, földbirtokkal, illetve kerti területtel nem rendelkező kisembereknek kellene haszonbérletbe átengedni. A földmívelésügyi minisztérium ezt az ügyet kerti vetőmag, vagy palánták kedvezményes áron való juttatásával támogatja. A miniszter leirata alapján remélhető, hogy a jövő évtől kezdve nagyobb közületi területek kerülnek kerthaszonbérletre az arra rászoruló családokhoz. HIRDETMÉNY Zalaegerszeg megyei város polgármestere közhírré teszi, hogy azok a mezőgazdasági munkások, akik saját hibájukon kívül, elsősorban katonai, vagy közérdekű munkaszolgálat miatt háztartásuk kenyérgabona szükségletét mezőgazdasági munka révén megszerezni nem tudták, kenyérgabona kiutalást kérhetnek. Az igényléseket október 23-án déli 12 óráig a városházán I. emelet 8. ajtószám alatt kell bejelenteni. Zalaegerszeg, 1943 október 18. Polgármester. szinte hihetetlen közönnyel fogadta a szülőváros közönsége. Úgy halljuk, hogy a fővárosból ide lefáradt Ügynök mindössze két rendelést tudott csak magával vinni, de örvendezve állapította meg, hogy tojásból, finomlisztből, füstölt szalonnából nagyobb üzletet lehetne lebonyolítani. Tény, hogy ha a Hungária könyvkiadó abból a pénzből akar Zalaegerszegen Donászy- szobrot állítani, amit itt a könyvekből elad, akkor sohasem lesz Donászy-szobrunk. Pedig Zalaegerszeg szépítésére úgy elkelne egy szobor, például a rózsaligéti gyermek- játszótérre a mesélő bácsinak szobra, ahogyan azt Vörös János agyagba megmintázta. Becsületes fövenydfürdőt és egészséges fürdőmedencét Zalaegerszegnek
