Zalai Magyar Élet, 1943. október-november (4. évfolyam, 222-255. szám)
1943-10-18 / 235. szám
í ÄRA 14 FILLÉR 1943 OKTÓBER 18. HÉTFŐ IV. évfolyam # POLITIKAI NAPILAP & 235. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttössy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P, Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. A magyar kereskedő ió hírnevének biztosítása A Kereskedők Országos Egyesületének, a magyar kereskedők új országos szabad érdek- képviseletének küldöttsége tisztelgett a napokban Szász Lajos közellátási miniszternél s üdvözölte abból az alkalomból, hogy elsőnek emelt szót a törvényes magyar keresztény kereskedelem igaza mellett, majd emlékiratot nyújtott át, amelyben a kereskedőket érdeklő közellátási kérdések rendezését s azt kérte, hogy a kereskedőkre döntő jelentőségű közellátási feladatok megoldásánál folytasson a miniszter megbeszélést az érdekeltekkel is. Szász miniszter válaszában kijelentette, hogy mindig meg fogja hallgatni a szakképzett kereskedők véleményét. Elítélően nyilatkozott azokról, akik kétségbe vonták a kereskedelem létjogosultságát, ezeknek üzeni, hogy 'a gazdasági élet nem tűr meg olyan intézményeket és szerveket, amelyek a gyakorlatnak nem felelnek meg. Már pedig a kereskedői hivatás évezredes múltra tekint vissza, egészen bizonyos tehát, hogy bármilyen gazdasági rend jöjjön, kereskedelemre mindig szükség lesz. Beszéde további során rámutatott a miniszter arra, hogy az egyéni célkitűzéseknek háttérbe kell szorulni az országos érdekek előtt. Ha az állam a mezőgazdaság, az ipar és egyéb vállalatok termelését állandó ellenőrzés alatt tartja, ebből önként következik, hogy mindenre kiterjedő befolyását a kereskedelemben is érvényesítenie kell az ország érdekében. Magyarországon a kormány egyik legfontosabb törekvése a gazdasági élet rendjének fenntartása. Ehhez azonban szükséges az is, hogy a közvetítő kereskedelem olyan utón mozogjon, ami a rendet biztosítja. A kormány azt is célul tűzte ki, hogy az ország gazdasági berendezéseit és szervezeteit megőrizze és fenntartsa. Kétségtelen, hogy az egyes gazdasági ágazatok között talán a kereskedelem fenntartása a legnehezebb. A kereskedelem legfontosabb mozgatója az egyéni kezdeményezés — mondotta a továbbiakban a miniszter. Ez azonban a háborús időkben nincs mindig összhangban az országos célokkal. Ezért szükséges a kereskedelem megszervezése és a kereskedők kijelölése is. A kijelölések egyik fontos célja az igazi kereskedők munkájának megkönnyítése és működésének megvédése volt. A korlátozott árúkészlet igazságos szétosztása ugyanis országos érdekű feladattá válik s a kormányzat szempontjából nem mindegy az, hogy kiknek az útján kerül az a fogyasztóhoz. Azoknak, akik a kijelölésnél számbajöhetnek, egyre súlyosabb követelményeknek kell eleget tenniök. Megfelelő tőke, szakképzettség, üzleti berendezések, kereskedői szellem azok a követelmények, amelyek birtokában a kijelölést lehet kérni. A kijelölést végző bizottság mindezeken felül még az egyéni rátermettséget és az erkölcsi alapokat is megvizsgálja. Amikor a kormányzat a kijelöléseknél ilyen súlyos követelményeket állított fel, tulajdonképpen a kereskedői érdekeket vette figyelembe. Háborús időkben ugyanis a kereskedelmi pályákra sok olyan egyén is törekszik, akik a kereskedői hivatásban csak vagyonszerzési alkalmat látnak. Elítélte azokat, akik azt hiszik, hogy a kereskedői pályához nem kell hivatás és nem kell szakképzettség. Csodálkozott azokon az ifjú embereken is, akik iskolai tanulmányaik elvégzése után már azt hiszik, hogy kész kereskedők. Elismeréssel nyilatkozott azokról a kereskedőcsaládokról, akiknél a vagyonszerzést megelőzte az örökös hagyomány: az üzleti tisztesség és becsület. Ezek megvalósítáSzombaton ült össze Zalaegerszegen a rögtönítélő bíróság Hajdinyák Lajos alsólendvahegyi földmíves-napszámos gyújtogatási bűnügyében. Elsőnek írta meg a Zalai Magyar Élet, hogy Hajdinyák kedden éjfélkor bosszúból felgyújtotta apósának, Spilák Istvánnak a lakóházát, amelynek egy része az övé volt. A lángok átterjedtek a szomszédos házra is, amely szintén leégett. A tárgyalást a törvényszék kistermében tartották meg, amelyet teljesen megtöltött Hajdinyák rokonsága és ismerősei, köztük többen mint megidézett tanúk, azonkívül a szenzáció iránt érdeklődő közönség. Röviddel 3 óra után szuronyos börtönőr állította elő a vádlottak padjára a bűnöst. Hajdinyák jó megjelenésű ember, bár elmúlt 40 éves, mégis úgyszólván a legényember képét mutatja. Erős és magas termetű. Csakhamar belépett a bíróság is, élén dr. Kiss Dezső törvényszéki elnökkel. A rögtönítélő bíróság tagjai dr. Deseő Árpád, dr. Pénzes László és dr. Rhédey Antal törvényszéki tanácselnökök, azonkívül dr. Moj- zer Ferenc és dr. Demény András kir. törvénysára kell törekednie ma minden magyar kereskedőnek. Fontos szerepet kell adni a kereskedői szervezeteknek abban a munkában is, amelyet a hatóságok folytatnak a kereskedők kijelölésénél. Az első időkben a kijelölések során olyanok is jogosítványt kaptak, akik a mai szjgorú követelményeknek nem felelnek meg teljes mértékben. Ezért észszerű felülvizsgálatokkal arra törekszik a miniszter, hogy megtisztítsa a kereskedői pályát az oda nem való elemektől. Rámutatott arra is, hogy a terménybeszolgáltatásban résztvevő közel tízezernyi feljogosított személy azelőtt is kereskedő volt s éppen az e téren végzett munka bizonyítja, hogy a körültekintő kijelölés kellő összhangba hozza az országos, a kereskedői és a fogyasztói érdekeket. Nem feledkezett meg a miniszter a mai időkben előforduló sajnálatos jelenségekről sem. Voltak kereskedők, akik egyéni érdekeiket a közösség célkitűzései elé helyezték. A feketepiac banditái között is akadnak kereskedők, akikkel szemben a törvény állal kiszabott büntetés szigorát másképpen is biztosítani kell. Ez pedig az, hogy a kereskedők közössége zárja ki magából a magukról megfeledkezett tagjait. Helyesnek találná, ha az ipartestületi székhez hasonló intézményt létesítenének a kereskedői szervezetek is. így már csírájában elfojtanák azokat a kísérleteket, amelyek alkalmasak arra, hogy tápot adjanak a keres- kedőeiienes hangulatnak. Beszéde végén a miniszter annak a reményének adott kifejezést, hogy ha minden kereskedő összefog és szakmánként tömörülve harcot indít a magyar kereskedő hírnevének biztosításáért, a kereskedői tisztesség és becsület megvédéséért s könyörtelenül kipusztítja az oda nem való elemeket, akkor a magyar kereskedői társadalom a közellátásnak s rajta keresztül az ország gazdasági rendjének egyik legfontosabb és legbiztosabb- pillére lesz a jövőben is. Leszállította hatáskörét a rögtönítélő bíróság és rendes bíróság elé utalta az alsólendvahegyi gyújtogató napszámos bűnügyét
