Zalai Magyar Élet, 1943. október-november (4. évfolyam, 222-255. szám)
1943-10-07 / 227. szám
1943 október 9. MA^®R%.ET Két borzasztó esemény Közöff... Amikor BalatonfQreden fánksOíés alkalmával porráégeíí a lakodalmas ház és a íüzijáíékos balatoni esten kigyulladt a séíaíahajó Reszketős öreg betűkből ókumláljuk ki ennek a históriának nagy részét, szoros összefüggésben Balatonfüred kétszáz esztendős jubileumával. A lúdtollal írt aggos betűket Kovács Márk bencés pap vetette papírra. Füred kettős drámai korszakát írta le. Öt esztendőn belül olyan végzetes események történtek a fürdőtelepen, amelyekről érthető okokból nem sokat, vagy egyáltalában nem írdogáltak akkoriban a nyilvánosság számára. Az első esemény az volt, hogy óriási tűz pusztított Füreden. Szentgyörgyi Horváth földesúr, a nagy sárga Horváth-ház építtetője leányát adta férjhez és nagyszámú vendéget hívott százszobás házába. A szomszéd szálló konyhájában persze nagy sütés-főzés kezdődött és mikor a fánkra került a sor, a tűz pedig nem volt elég, a türelmetlen szakács zsírt öntött rá egy bödönből. Az egész tüzet fogott és az erős szélben kigyulladt a ház, a láng átcsapott a Horváth-házra, amelyből matracokat dobáltak le és úgy ugráltak rájuk a lakodat más vendégek. Áthajtotta a szélvész a többi •épületre is a tüzet. Horkantó lovak száguldottak ki az istállókból, tüzet fogtak az úfi fogatok is a kocsiszínekben, elpusztult maga a fürdőház is, ahol rövid idővel előbb József nádor és családja üdült. * Az esztergomi bazilika és a pannonhalmi könyvtár építője, Packh János készített tervet az »Uj fürdőház«-ra és ennek a megépítése több mint 65 ezer forintba került. Azidétt már elkezdte tevékenységét Kisfaludy Sándor a színház érdekében. 1831 nyarára készült el az őgörög oromzatú kedves kis teátrum, amelynek timpanonjára egy kém- jelentés szerint Kisfaludy »gyanús célzatú feliratot« vésetett. A bécsi titkos levéltárban két jelentést is találtam a színháznyításról. Ezekből kiderült, hogy »külső kellemetlenségek ravasz elkerülése végett« választottak bemutatóul német darabot, amely Kom lóssy Ferenc színigazgató »magyarításával« került színre. Az eredeti szerző Karl Fridrich Gustav Töpfer, a maga korának híres írója, aki nemcsak színműveket írt, hanem szépíró és drámabíráló is volt. A kémjelentés elárulta, hogy Töpfer, aki 1792-ben született Berlinben, 1815-ben a bécsi Hofburgtheater tagja volt <és onnan sértődve távozott. A kémjelentés célzást tesz arra, hogy Töpfer rokonszenvezett a magyarsággal. Különben a bölcselet doktora is lett. Darabjai megjelentek a »Jahrbuch Deutscher Bühnenspiele«, továbbá a »Kotzbue’s Almanach« című sorozatokban és külön is mint »Lustspiele« (7 kötet, Berlin, 1830—1852). Hét évig szerkesztette Hamburgban a »Thalia« című lapot és a kritikai »Der Recensent«-et. Mint novellista feltűnt »Zeichnungen aus meinem Wunderjahren« című könyvével (1823). Nagyszámú darabja közül igen kedveltté vált: »Der beste Ton« és »Rosenmüller«, valamint a »Schein und Sein«, ebből készült a »Magyar hölgy«. Töpfer művészeket is tanított, köztük néhány magyart és egyiküket szerződtette Komlóssy, a székes- fehérvári, illetve füredi színigazgató, de a nevét eddig nem sikerült megállapítani. Csak annyit, hogy spiclijelentés szerint Budapesten kalauzolta Töpfert és gyorskocsin Fehérvárra, Veszprémbe és Füredre is együtt utaztak, amikor éppen Vörösmarty Mihály Füreden járt. Töpfer egyébként 1871 augusztus 22-én halt meg 79 éves korában Hamburgban. A füredi színházavatás 1831 július 2-án és 3-án történt meg; az első nap ingyen mehetett a köznép a színházba, másnap pedig a fizető úrivendégek. Felsőbb helyen hibáztatták Kisfaludy prológusát is, amely kimondotta: »Úgy látszik valóban, mintha ezen magyay Hazának némely vidékeiből, a’ Dunának né- melly mellyékeiből kiszorított nemzeti lélek a’ Balatonnak körét szállotta volna meg.« Azután egyszerre lecsapott a vészhír: jön a kolera! »A vendégsereg szétszaladt, a színészeken kívül csak 25-en maradtak ott, akik egész nap együtt vannak, hogy egymást őrizzék a halál kaszájától. Jó alkalom ez Kovács Márknak, hogy a megrendült szívekre hasson miséi után, melyekről senki sem hiányzott.« Ezt így Bárdos Rémig néhai főapát mesélte el róla. * Újabb drámai napok zúdultak Füredre néhány éVvel később. Babay Kálmán jegyezte fel, hogy akkortájt számos császári tisztvendég érkezett Füredre és ezek az uralq »ahol és amikor csak tehették, szidták az országot, az érdemes szerzetet és a közönséget«. Különösen egy »nyegle kapitány«, báró Schenk adott kifejezést úton-útfélen a megbotránkozásának és — fennhangon gyalázta a magyarságot. — Egyébként róla, mint hírhedt vívóról szinte egész" Európa beszélt, a füredi üdülők között pedig általánossá vált az a hit, hogy »a szabadelvű Wesselényi báró lábaló! eltevéséért küldetett Füredre«;. Schenknek méltó társa volt N. gróf, akinek nevét Babay elhallgatja, »az itt megtelepedett utódok miatt«. Ez a gróíf rendezte az Anna-nap estélyén a tűzijátékot, künn a Balaton vízén. Az ifjú magyar arisztokraták megtudták a gyalázkodást, mire tanácskoztak s ennek az eredménye lett, hogy a hevesvérű Wesselényi báró kirontott a kávéházból és a sétányon sütkérező tiszt urakat »kutyakorbácsával végigverte«. Persze, gyorsan elterjedt ennek a híre és a nagyközönség — gyanítván a dolgok következéseit -* *■ »sajnálni kezdé a nemzet bálványát, Wesselényi Miklóst.« Maga a báró csak mosolygott az aggodalmakon. Viszont késznek nyilatkozott sorban megverekedni mindazokkal, akik magukat sértve érezték; ha ^ell, egyfolytában valamennyivel, legalább — saját szavai szerint — megtisztítja a levegőt a »német pestistől«. A legveszélyesebbet, báró Schenket legelső helyre tette. Épp a bál előtt, délután párbajoztak. Hogy mi történt a zárt helyiségben, azt a segédeken \ 5 kívül senki sem tudta. Csak azt látták, hogy negyedóra múlva Wesselényi fütyörészve ment la szállására, a rettegett osztrák vívót pedig összekaszabolva, szinte lepedőben szállították lakására. Onnan csak ősszel léphetett ki és nem látták többé Füreden. Utána következett volna N. gróf. De mivel adott szava kötelezte arra, hogy a névnapon rendezze a tűzijátékot, a párbaj esélyeit pedig előre nem tudhatták, elhalasztották a viadalt reggelre. Amikor bealkonyult, szép csillagos nyári est borult Füredre. A Horváth-házná! (ma Stefánia-udvar) összegyűlt vendégsereg levonult a Balaton partjára, hogy végignézze a tűzijátékot. A révészek elhelyezkedtek a nemzeti színűre festett sétahajón, amelynek kormányánál a szántódi révész izmos fia állt. Berakták a rakétákat egy nagy ládába és úgy, mentek ki a tóra. Amikor egy-egy röppentyű felszállt a magasba és sziporkázó csillagokat szórva hullott alá a isötét vízbe, sütű volt a 'tetszésnyilvánítás. De egy röppentyű megtagadta a szolgálatot. Ahelyett, hogy a magasba repült volna, visz- szaesett a csónakba, egyenesen a ládába, amelyikben a többi robbanószer volt. N. gróf nem vesztette el lélekjelenlétét, s lecsapta a láda födelét, hogy a levegőt elzárja a sistergő rakétától. Csakhogy már elkésett. A ládában meggyulladt a robbanóanyag, szétvetette a ládát és meggyújtotta a sétahajó kátránnyal és szarokkal fedett padozatát, majd egész belső részét. Iszonyat kiáltásai hangzottak fel. A nagy ijedelemben vízbe ugráltak a révészlegények s utánuk N. gróf. A kormányos pedig összeégett arccal lebukott a hajófenékre. Egytől- egyig vízbe fúltak a révészlegények, míg a gróf úszással megmenekült. A kormányos Ugyan felgyógyult, de arca eltorzult, daliás termetét is rút sebhelyek borították. Még harmadnap is fogtak ki egy-egy holttestet. * Kerek huszonöt éve írásban tett javaslatom végre megvalósult. Augusztus 28-án a Nemzeti Színház tagjai bemutatták Füreden a megnyitó-darabot s a régi faragott oszlopok is állnak már a Gyógyterem árkádjai alatt, minekutána majdnem 80 évig elfeledve, részben a föld alá temetve rejtőztek. Vitéz Kiss Tibor műépítész csinálta az oszlopelhelyezés, meg az emléktábla tervét. Felírása: Ez a hat oszlop díszítette itt az első magyar színházat, melyet Kisfaludy Sándor vezetésével Zala vármegye, a tihanyi apátság és a füredi vendégek áldozatkészségéből emelt a »HAZAF1- SÁG A NEMZETISÉGNEK 1831-ben. Most már a vizenjáró Madonna szép szobrát is felállították Balatonfüreden a kikötői virágos terület közepén. A négy méternél magasabb szobor Jálits Ernő alkotása. TÁBORY KORNÉL,
