Zalai Magyar Élet, 1943. október-november (4. évfolyam, 222-255. szám)
1943-10-05 / 225. szám
2 ílA<^MlflET 1943 október 5. A világtörténelemnek aljas gonoszságát tárják fel az 1849. októberi gyásznapok legújabb történeti okmányai Őrült kéjeigők adták hóhérkézre a magyar igazság bajnokait Október 6. Ez az a sötét nap, a magyar nemzet történetének gyászfátyolos lapja, amikor 13 halálos ítéletet hajtatott végre az osztrák vésztörvényszék azért, mert becsületesen, híven, hűségesen és hősiesen Kiállt a magyar szabadság védelmére százezrek élére 11 tábornok, 1 ezredes és 1 altábornagy. Nem tudta ezeknek az egyenes jellemű katonáknak megbocsátani a bosszút lihegő rendszer, hogy a császári zászlót elhagyták akkor, amikor ahhoz a zászlóhoz szabadságfosztás, igazság- tiprás, a legnemesebb magyar vér szipolyozása, durva elnyomás, kopó módjára való üldözés, börtön és megkínoztatás fűződött. Kora reggel, ólmos borulatban, szitáló esőben tompa dobpergés és vezényszavak hangzanak él az aradi vár udvarán. A rettenetes bíró kimondja az utolsó szót, sortüzek ropognak és kifáradnak a hóhérok. Lázár Vilmos, Dessewffy Arisztid, Schweidel József, Kiss Ernő, Aulich Lajos, Lahner György, gróf Leiningen-Westerburg Károly, Knézich Károly, Nagy Sándor József, Pöltenberg Ernő, Török Ignác, gróf Vécsey Károly, Damjanich János vértanúhalállal, ki golyótól, ki a bitófán végezve dicső életét, megtér a nemzet emlékezetének és hálájának örökkévalóságába. De nemcsak ők, hanem nyomukban az ország legkiválóbb fiai. Gróf Batthyány Lajos, Csány László, báró Perényi Zsigmond, Szacs- vay Imre, Kazinczy Lajos, Hauck Lajos alezredes, Bem segédtisztje és mások. Két idegbeteg, őrült ember parancsol a hóhéroknak és fogdmegeknek: Haynau, a magyarországi császári seregek fővezére és herceg Schwarzenberg, a császári udvar legmeghittebb bizalmasa. Haynau vérben mosta meg már a kezét Olaszországban, mielőtt Magyarországba került, Schwarzenbergnek pedig az volt a legkedvesebb szórakozása, amikor holttestek boncolásánál résztvehetett. Hogy milyen ördögi gonoszsággal és kéjvággyal működött az önkény bosszúja, arra nézve jellemző az, hogy az összefogott »lázadó« honvédtisztek egy részét úgy helyezték el, hogy celláikból végighallgassák a halálos ítéletek kihirdetését és végigláthassák a végrehajtását. Ennek az eljárásnak nyilván az volt a célja1, hogy lelkileg megkínozzák őket, mielőtt rájuk is kimondják az ítéletet. Kazinczy Lajos ezredest megtette tábornoknak Haynau haditörvényszéke, csakhogy hóhérkézre adhassák. Idézzük a bécsi titkos levéltár okmánytárából előkerült azt az írásbeli beadványt, amelyet Kazinczy az aradi 13-nak kivégzését követő napon a hadbírónak küldött: »Tisztelt hadbíró úr! Mivel nincs szerencsém önnel személyesen beszélhetni, kénytelen vagyok közlendőmet írásban megtenni. Tekintettel arra, hogy engem sokkal szigorúbb őrizet alatt tartanak, mint társaimat, ez engem arról győz meg, hogy Önök engem valaminek tartanak, ami pedig sohasem voltam és pedig tábornok hadtestparancsnok. Kérem a hadbíróságot, e tekintetben szerezzenek pontos meggyőződést maguknak. Az igazságot, kérem, derítsék fel. Az itt hadifogságban levő vezérkari főnök, Bayer ezredes, mindenesetre fog tudni felvilágosítással szolgálni. Nem akarom, hogy más sorsban részesüljek, mint bajtársaim, de egy végzetes tévedésnek az Önök részéről áldozatul esni mégsem akarok ...« Kazinczy részletesen megokolja és tanúkkal igazolja, hogy felette nem lehet mint tábornok, hadtestparancsnok, hanem mint ezredes, hadosztályparancsnok felett ítélkezni. Ki is hallgatták azokat, akikre Kazinczy a védőiratában hivatkozott. De csak alakiság volt az egész, színészkedés. A vésztörvényszék parancsra dolgozott és szállította az áldozatokat a hóhéroknak. Haynaunak az volt ugyanis az utasítása, hogy az ítéletek föltétlenül halállal végződjenek. Hogy mennyire vad őrjöngésben tombolt ez az emberi érzésből kivetkőzött lény, újabb jellemző adat is bizonyítja. Még az aradi vésztörvényszék rettegett bírája, Ernst is megsokallta a kiontott vért és Kazinczy kivégzése után Haynaunak fölterjesztést tett, hogy ‘immár az osztrák hadsereg megcsorbult tekintélye helyre van állítva és a világtörténelem leg- elrettentőbb példája meghozva. Haynau nem is válaszolt a fölterjesztésre, hanem amikor Hauck Lajos alezredest elfogták, kijelentette, hogy ő maga fog ítélkezni felette. Hauck aljas följelentésnek esett áldozatul. Wesselényi Ferenc az osztrákok pártjára állott, ezért az erdélyi hadseregparancsnokság vagyonának elkobzását rendelte el. Bem ennek végrehajtásával Hauckot bízta meg. Hauck Szászváros környékén valami csekély dolgot foglalt le a Wesselényi-családtól s azt 197 pengő forintért elárvereztette, két lovat és kocsit pedig a hadsereg számára tartott meg, Wesselényi aztán, amikor Görgey letette a fegyvert, császári biztosnak jelentkezett és lopásért följelentette Hauck Lajost. így indult meg ellene az eljárás, amelyet aztán a Paskie- wics táborában működő gróf Zichy Ferenc főbiztos, akit a magyar köztudat muszkavezetőnek hívott, kiszélesítette az ügyet és Hauckot pártütőnek nyilvánítván, elfogatta. Hauck kivégzése volt az aradi golgota utolsó állomása. Az ő perügye azonban annál érdekesebb, mert megtudjuk belőle, hogy Kossuth Lajosnak legártatlanabb rokonságát is üldözőbe vették, fogságba vetették, köztük két-hároméves gyermekeket is. jósa Péternek, Bihar megye császári fő- komiszáriusának a budai császári és királyi katonai főparancsnokhoz való előterjesztése a következő: »Magyarország főparancsnokának, báró Haynau táborszernagy úr ő nagyméltóságának magas és szigorú rendelete alapján elfogattak a következő államellenes bűnösök: özv. Kossuth Lászlóné szül. Weber Karolina, a közismerten bűnös felségsértő, Kossuth Lajos édesanyja, Kossuth Emilia férjezett Zulawszkyné fiával és pedig László 14 éves, Kázmér 7 éves, Emil 13 éves és Zsigmond 3 éves, Kossuth Lujza Ruttkay Józsefné fiaival, Lajos 10, Gábor 7, Béla 2 éves, Kossuth Zsuzsánna, özv. Meszlényi Rudolfné Gizella és Heléna leányaival, összesen 13-an Jasszenberger császári vadászkapitány úrnak és zsandárainak átadattak. Átadtam Essenkron főhadnagy úrnak Csányi Lászlót, Pataki Sándort, Gyarmati Mózest, Hauck Lajost, Ruttkay Józsefet, Langer Antalt és jubal Károlyt. Azonkívül Gyarmati Mózes vádlott bűnjeleiként egy dobozt, amelyben vésnöki szerszámok voltak. A főhadnagy úr Aradra magával vitte.« Rettenetes október és rettenetes hónapok! A magyart sírba akarták tenni. »Herceg! — írta Haynau lelkiismeretlen gúnnyal Schwarzenberg hercegnek — a fejemmel kezeskedem, hogy száz esztendeig nem lesz többé Magyarországon forradalom!« Magyarország mégis kikelt a sírjából, ha sziklát hengerített is rá a gonoszság. A magyart sohasem lehet megsemmisíteni, mert az Isten akarja, hogy éljen. Haynaut azonban megbosszulta a saját égbekiáltó bűne. Mint tetszhalottat tem ítték el. Azt mondják, hogy a dühös bolond napokig dörömbölt a koporsójában, de mire észrevették, késő volt. Az emlékét is elátkozták a cselekedetei. HIRDETMÉNY Zalaegerszeg m. város képviselőtestülete 3380—1943 sz. véghatározata alapján házikezelésbe vett ingatlan 7 katasztrális holdat kitevő oltványszőlő termését tőkén, melynek 70 százaléka rizling fajból áll, október 12-én délelőtt 10 órakor a helyszínen — Zalaegerszeg, Gógánhegy — nyilvános szóbeli árverésen a legtöbbet ígérőnek eladom készpénz- fizetés ellenében. A kikiáltási ár 10 százaléka bánatpénzként a bizottság vezetője kezéhez leteendő. Egyéb föltételek Kazay Gyula városi főintézőnél, Zalaegerszeg, tudhatok meg, Zalaegerszeg, 1943 október 4. Polgármester. , a Magyar Waggon- és Gépgyár Rt. Repülőgép Osztálya, Győr Ezúton hívjuk fel az érdeklődők figyelmét, hogy felvételre jelentkezhetnek lakatosok, bádogosok, mótorszerelők, vasesztergályosok, marós, furós, gyalus munkások. Jelentkezni lehet folyó hó 8-án a Gosztonyi-féle vendéglő helyiségében, ahol a gyár megbízottja jelen lesz és minden felvilágosítást megad. Reggel 8-tól délután 4-ig. Keresünk felsőipariskolát végzett fémszakos tisztviselőket. Ingyen lakás, útiköltség megtérítés. Gyárvezetőség.
