Zalai Magyar Élet, 1943. október-november (4. évfolyam, 222-255. szám)
1943-10-01 / 222. szám
2 rmeftftRfaET 1943 október 1. Látogatás a zalaegerszegi aero-műheiyben, ahol repülésre készítik elő az ifjúságot a karcsú papirmadarak építésével — A korszellemnek tükörképe, sok esetben kialakítója az iskola. Ebből következik, hogy minden időnek más és más az iskolája, minden időben más és más embertípus kialakítása s az új embertípus érdeklődésének kielégítése volt a nevelés és az oktatás feladata. A rná iskolája kétségkívül kiveszi részét a reá háruló komoly, nemzetnevelő munkából s tanárai hivatásukat átérezve fogják kézen s vezetik a szebb jövő felé drága kincsünket, a magyar ifjúságot. A magyar tanár nem várja a köz-* vélemény vállveregetését, sokkal magasabb- rendű célkitűzései vannak s céljai sokkal tá- volabbiak a pillanatnyi érvényesülésnél. így felelt első kérdésemre a tanár úr. Szó ami szó, kissé váratlanul ért a határozottság, amellyel az öntudatos kijelentéseket tette. De hát új idők, új emberek s úgy látszik, ez a jmai tanár. A tanár urat egyébként reszelők, fogók, drótok s miegyebek között foglalatoskodva találtam, éppen valami vékony lécekből ragasztott félig hal, félig madárforma csodabogárról szedett le egy csomó ruhaszárító csipeszt. — Hát ez ugyan mi legyen? Csak nem valami távolabbi célkitűzés? A tanár úr elmosolyodott. — Jól mondod, kedves bátyám, ez aztán igazán az. Ez egy vitorlázó repülőmodell törzse. Ez pedig — mutat egy kis tyúklétraszerű alkalmatosságra — a szárnya lesz. A gyerekeimnek készítem. Négyszáz pár csillogó szem nézi majd vágyakozva ezt, négyszáz szív dobban s tapsol nyolcszáz fenyer, ha repülni látja s négyszáz fiatal koponyában merül föl a kérdés, hogyan készíthetnék én is ilyen repülő gyönyörűséget? Nézd, ez egy dobozsárkány. Ilyenfélét, de ennél sokkal kezdetlegesebbet röpítettünk mi is gyerekkorunkban. Mennyit bajlódtunk, míg helyesen tudtuk felkötni a nyerget, mennyi próbálkozással állapítottuk meg a farok legcélszerűbb hosszát, hány sárkányunk maradt a jegenyefák tetején s mekkora körültekintéssel mentettük ki a hetedik szomszéd kertjében földeiért zsineget, hogy a körtelopás gyanúját elkerüljük. Mellesleg a zsineget édesanyánk éléskamrájából »szereztük«, úgy rövid utón. Ugy-e, nem is hiszed, hogy a sárkányeresztéssel akaratlanul is szereztünk egész csomó aerodinamikai ismeretet? Megvannak ezek a mai gyereknél is s az új tanévben rendszerezzük őket, sőt fel- használásukkal repülőmodelleket építünk. Még pedig ilyeneket! Egymásután hozza a kecses, karcsú papírmadarakat. — Nézd, ez a Szellő. Ezzel kezdjük a munkát. Ez a Gyuri. Furcsa alakja van, viszont csűrő-, magassági- és oldalkormánya állítható. Harmadik a Vércse. Ennek már lapos törzse van. A Pinty gyönyörű alakú, zárttörzsű gép, végül az évi munka csúcsteljesítménye a Cinege. A két utolsó már komolyabb vitorlázó teljesítményekre is képes, építőjüknek megszerezhetik az ezüst, sőt az arany teljesítményjelvényt. Bizonyára emlékszel rá, a közelmúltban egy esztergomi levente vitorlázó modellje 2 óra 44 percet repült! Elgondolkozva nézem a formás jószágokat. Törékenynek látszó, de rugalmas, könnyű vázukkal, vékony papírbevonatukkal ezek hát a mai gyerek játékszerei. Barátom, úgy látszik, elleste gondolataimat, mert így folytatta: ' — A játék a fiatalság ösztönös készülődése az élet küzdelmeire. A serdülő fiú ezt már megérti s örömmel fogadja el a tudatos irányítást, ha azt megfelelő alakban kápjai Ugyancsak az életre való előkészítés az ifjúsági egyesületek céljá is. Ezek az egyesületek pedig az új iskolaévben új, nagyjelentőségű társat kapnak. Ugyanis több közép- és középfokú iskolában megalakulnak az ifjúsági aerokörök, nevelési és honvédelmi céllal. — Ki indította el ezt a mozgalmat? — Az ifjúsági aerokörök a Magyar Aero- szövetségen és a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalapon keresztül a honvédelmi és a vallás- és közoktatásügyi minisztérium kötelékébe tartoznak, innen kapják tehát az említett szerveken át a legfelső irányítást. A dolog kezd jobban érdekelni, mint ahogy gondoltam. Úgy látszik, egész komoly mozgalomról van szó. I — De hát vannak-e szakemberek az ifjúsági aerokörök vezetésére? — Vannak bizony! Tankerületünkből a,nyár folyamán 11 gimnáziumi, tanítóképző intézeti, kereskedelmi és polgári iskolai tanárt kért fel a M. Ae. Sz. az aerokörvezető tanári tanfolyam elvégzésére. Mind a tizenegyen el is végezték és a megfelelő vizsga letételével időimérőbiztosi igazolást is szereztek. Az ő feladatuk a körök megszervezése. — A tanárok nagy áldozatot vállaltak, hogy jogos szabadidejüket feláldozták a nyáron s újra iskolapadokba ültek, sőt vizsgáztak!. A modellezéshez azonban anyag szükséges s azf eszményiségből nem lehet előteremteni. — Kapnak-e a körök anyagi támogatást? — Kapnak. Az egyesületi tagok egész csekély tagdíjat fizetnek, amiért kedvezményes áron kaphatnak anyagot, ezenkívül okvetlenül számítunk a társadalom támogatására is. Ilyen ügy támogatásának szükségességét bizonyára átérzik a közületek is. — De vájjon föl lehet-e kelteni az egész ifjúság érdeklődését a tagadhatatlanul szép és érdekes játék iránt? A modellek építéséhez kézügyesség szükséges s ez a készség nem minden tanulónál található meg. — Tömegre nem is számítunk. Az aerokörök létszáma kisebb lesz egy-egy cserkész- csapaténál. Ezenkívül szigorúan válogatunk, Küldje be mindig legalább negyedévre előre a Zalai Magyar Élet-nek szóló díjat 9'8oP A lapnak is könnyebb, Önnek Is könnyebb: egy gonddal kölcsönösen kevesebb.Az újság nem bank, hogy hosszabb-rövidebb lejáratú hiteleket nyújthasson. érdemeket kell szerezni arra, hogy vá. három aeroköri évfolyamot elvégezhesse,' A modellezés olyan »játék«, amit más- képpejn kísérleti repülésnek is nevezhetünk s felnőttek is foglalkoznak vele. A kísérleti repülés az elméleti repülés tételeinek az igazolását is szolgálja s eredményeit a gyakorlati repülés hasznosítja. Az előbbiek megdöntik azt az aggodalmat, hogy a nagyobb kézügyességgel nem rendelkezők nem érvényesülhetnek. Az elmélet iránt fogékonyabbaknak bőséges érvényesülési teret biztosít a tervezés munkája. Tehát kitüntetés? számba megy, ha valamelyik tanuló a kör tagjává lehet. — Ilyenformán az aerokörök munkája nevelési tényezővé válhat? — Igen, nagy mértékben. Szereznek növendékeinknek egy csomó új ismeretet. így megismerkednek a repülés fizikájának alapelemeivel, valamint a légkörtannal. Szert tesznek anyagismeretre, szerszámismeretre, fokozottabban fejlődik kézügyességük, általában sokoldalú, mindenképpen használhatóbb emberré lesznek. A tulajdonképpeni nevelést a modellezés közvetlenül szolgálja, mert kitartásra, önfegyelmezésre, nagy szorgalomra kényszerít. A három tényező nélkül repülni nem lehet, de: az iskolában s a mindennapi életben sem boldogulhat nélkülük senki. — Repülésről szólsz. Hiszen az aerokörök tagjai csak modelleket építenek! — Ez bizonyos, de a modell is repül. Az aeroköri tagság semmiféle későbbi kötelezettséggel nem jár, de bizonyos, hogy lesznek olyan tagok, akik a három évi modellezés után tényleg repülni is óhajtanak. Efcek a 16—18 éves fiúk vitorlázó repülő, a 18 évesek motoros repülőkiképzést kaphatnak, ha arra jelentkeznek és az orvosi vizsgálaton alkalmasaknak bizonyultak. — Eszerint a magyar tanári karra újaobj alapvető nemzetvédelmi feladat hárul? — Úgy van, ezért kapcsolódtunk be a M.Ae.Sz. munkájába az első hívásra s csak arra kérjük az Istent, hogy a vállalt munkai- többletet győzzük fizikai erővel. A többi nehézséggel majd csak megbirkózunk! Azok legyőzéséhez elég erőt ad az a tudat, hogy a repülés népszerűsítése egyik legfontosabb honvédelmi érdek s hogy nevelői munkánkhoz új, szinte kimeríthetetlen támaszt nyertünk. A hirtelen feltámadt szeptemberi szél meg- meglibbenti a már kész modelleket s gondolataim messzire szállnak. Velük suhannak az apró gépek. Szárnyuk, törzsük óriásira nő. A zalaegerszegi H.M.N.R.A. repülőtere fölött keringőznek már, mint vitorlázó repülőgépek. Messziről a csörlőautó motorja zúg, lent Zalaegerszeg ifjúságának színe-virága kipirult arccal várja, hogy sorra kerüljön. Néhány kis Bücker is hányja a bukfencet, majd dugóhúzóba fordul, motorjuk mérgesen kerepel. Egyik-másik mutatványuk talán Valakinek szól, aki szívére szorított kézzel állapítja meg, hogy ilyen merészen csak Ő repülhet. Majd tágul a látóhatár, az égbolt óriásira rio s alatta félelmetes mSÖtordörgéssel hatalmas magyar katonai repülőgépek úsznak végeláthatatlan sokaságban. Védik a magyar családot, földet, munkát. Sasszemü, acélidegzetű, ke- ményizmú magyar fiúk vezetik őket, a lóról szállt magyar tüzetevő táltosparipákat nyergeit. Tér és idő összezsugorodik. Zalaegerszeg—Budapest 45 perc. Zalaegerszeg—Nagykanizsa, vagy Szombathely 10 pete. Tessék beszállni, indulunk! i ■ Talán messzire kalandoztam? Harminc esztendővel ezelőtt istenkísértés volt a repülés. Negyven éve hányán láttak autót? Százegy- nétíány esztendeje azon tanakodtak, hogy há tényleg lehet utazni azon a boszorkányszekéren, a gőzvasiítort, vájjon kibírja-e az ember a »szörnyű« sebességet s nem Volna-e célszerű deszkafalak között elhelyezni a síneket? Az ifjúság repülése már nem álom* honvéd légierőnk kemény csapásai sem ismeretlenek ellenségeink előtt. Csak népszerűsíteni kell a repülést s ebben igen nágy részt vállalnak az iskolák. Engem máris megnyertek. —.—*
