Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-08-06 / 176. szám
1943 augusztus 6. nflgBKto Zalai honvéd első fapaszíalaíai Oroszország ban Már napok óta gördül szerelvényünk a végtelennek tetsző síkságon. Szemünk már kezdi megszokni az idegen vidéket s a különbségeket már határozottan felismerjük. Először ugyanolyannak láttuk ezt a földet is, mint a hazait. Később feltűnt, hogy a búzakévéket itt csúcsos boglyákba rakják, a tarka teheneink helyett is fekete-fehér foltos tehenek legelnek, a távírópóznák más alakúak és más színűek azok szigetelő csigái is. Az utakat fűzfák szegélyezik és szomorúan bólogatnak. Van is miért szomorkodniok. Akácot és jegenyét nem látni. Gondosan müveit földek között visz bennünket a vonat. Elérjük a Búgot is, ezzel az 1941-es orosz határt. Pompás új vashíd vezet át rajta. Innentől kezdve már feltűnnek az első háborús jelek. A sínpárok mellett jobbról-balról kilőtt és kiégett orosz tankok, agyonbombázott orosz szerelvények tanúskodnak a nagy német rohamról, amely a szovjetet innen ezer kilométerre vissza-j vetette. A tankokat tehenek és libák legelik körül. Furcsa időszerűtlenség! A vonat mellett leírhatatlanul piszkos gyerekek kenyeret és cigarettát koldulnak. Kapnak is bőven, hiszen a magyar honvéd mindig jószívű volt. Feltűnik az első helység. Hát azon van mit nézni! Fából épült mindenegyes kalyiba. 1 ■ I i ! ! í l [ Kidőlt-bedőlt oldalú«, lyukas szalmiatetejük élénken tanúskodik a szovjet paradicsom jóléti viszonyairól. Egy mintára készült valamennyi. Micsoda jólétet jelentene ez a kincseit bőkezűen ontó föld, ha Zalában, vagy Somogybán lenne! Állomásra futunk be. Feltűnnek az első orosz nők. Férfiak alig láthatók. Ki tudja, hová sodorta őket a háború vihara? Borzalom a nőkre tekinteni. Piszkosak, lomposak, »ruhájuk« eredeti színe és alakja fölismerhetetlen. Szemük bárgyún bámul bennünket, de kezüket egyformán nyújtják felénk, kenyeret kérve. Ezt már tudják magyarul. Lassan tovább indulunk. Feltűnik, hogy az eddigi gyorsvonati sebesség helyett most lassan döcögünk. Rövidesen megtudjuk az okot: aknaveszély. A mozdony elé homokkal töltött teherkocsikat kapcsolnak s így haladunk tovább. A partizánok állandóan kísérleteznek, hogy a közlekedést megzavarják, de nem sok eredménnyel. Szinte kilométerenként követik egymást a kis német erődítmények a pályatest mellett. Az erődök a helyszínen termelt fából épültek. Oly szépek, tiszták, csinosak, hogy némelyike nyaralónak is beillenék a Balaton partjára. A vasútmenti hatalmas őserdőket bölcs előrelátással többszáz méter mélységben kiirtották. Nehéz lesz a partizánoknak a vasutat megközelíteni! Nem is ért bennünket baj, .pedig számoltunk vele, sőt sokan egyenesen remélték is, hogy valami kis »kaland« fogja útunk egyhangúságát megszakítani. Hiába remélték. Nagyobb várost érintünk. Itt már látszik, hogy kemény csata zajlott le valamikor. Orosz bombázó roncsai hevernek a legelőn, mellette libák gágognak. Libák a sas hulláján. Mesz- sziről olyan a város, mint egy színpadi díszlet. A nagy, sokemeletes épületeknek csak oldáluk van. A nagy épületek mind gyárak voltak. Az oroszok maguk robbantották fel őket a visz- szavonuláskor. A lakónegyedekben seholsem látszik kártétel. A német támadás tényleg csak a hadifontosságú célokat semmisítette meg. Ez a város is eltűnik s most az erdők között nagy tábor tűnik fel. Hatalmas* irtás, többszörös drótakadályok, őrtornyok, harckocsik. Ismét fasorok és feltűnnek a szép, tiszta, nagy barakkok. Távolabb jól fölszerelt sportpálya látszik. Villanyvilágítás és kedves parkozás ad ennek a fogolytábornak üdülőtelep jelleget. A foglyok arcát is jól láthatjuk. Jóltápláltak, de kinézésük után ítélve, aligha tudják táboruk komfortját értékelni. Nini, egy gémeskút, gólya, lovak és egy végtelen síkság, a látóhatáron lassan forgó szélmalommal hortobágyivá varázsolja a nyugvó nap aranysugarainak fényében az orosz síkot. Velünk pedig tovább robog és még napokig fog robogni vonatunk, amíg célhoz érünk. FARKASFALVI OTTÓ tartalékos repülő őrmester. KÖNYVEK LÁRMAFA. (Vitéz Csikós Jenő ezredes verseskönyve) Minden háborúnknak megvan a maga Tyrte- usa. A törökvész vigasztalan éjtszakájának dermedt sötétjébe Tinódi kobzának hangja csap bele, dacos „csakazértissel“, Balassy Bálint katonaszive még csordultig leli a szép lengyel ciieráslány iránt való méla emlékekkel, de lud- tollának nyomán már futva kergetik a ma is — annyi emberöltő után — magyar vérünk* ! valami delejes áramlásba hozó sorok betűi: „Vitézek, mi lehet, széles e föld felett szebb dolog a végeknél...“ Petőfi őrnagy, a székely honvéd Bem katonája dicsőségéről énekel, Gyóni hadapród pedig összeroppanó lélekkel írja a krasznojarszki Golgota sirámait. Ezeknek a nagy elődöknek a lábnyomába lépett vitéz Csikós Jenő, a most folyó harc énekmondó magyar katonája. A lármafát vészek idején verték, kopogtatták, kalapálták elődeink, egymásnak adva át ez ősmagyar távirón a rádiójelet, amikor még a Szarmata síkságról velünk jött Öregisten felé fohászkodtak veszedelem idején, de sorompóba hívták a saját erőnket is ... Vitéz Csikós Jenő is ilyen őríálló, élő lelkiismeret ... Magányos éj szakáinak vívódása, tépe- lődése, szinte a gátját veszitet erő hatalma zudul felénk verseiből, hogy olykor halk, gyengéd hangra váltson át pillanatra, de csupán azért, hogy utana még jobban tombolva, harsogva ébreszígesse a lelkeket. Mert magyarul, magyarnak Íródtak ezek a versszakok Nincs meg bennük az a heiyke, sőt olykor már tür- hetetlenségig kihívó, nyegle hang, az ököl kegyetlen erejét nyújtogató, áiiandó handaban- dázásávai, mint ahogy más nemzetek katona- költőinél olvashatjuk. Van ezekben a versekben valami csendes mélabuval, annak minden haík dacával teli beletörődés is európai, emberi hivatásunkba, fajtánk örök rendeltetésébe. Jó katonának s a hazáját valóban jelszavak nélkül szerető embernek kell lennie annak, aki a forrnák egyszerűségének döbbentő erejével meg tudta így iini ezeket az írásokat. A könyv a háborúban álló Magyarország hangja, a hűségé, a hősiességé, odaadásé, lemondó kötelesságtel- jesitésé. Benne van a falujától búcsúzó magyar földműves szava éppen úgy, mint aki a gyaiu- padot hagyja árván, hogy puskával cserélje fel a szerszámot, vagy hogy ugyanazért más meg a hivatali íróasztalt hagyja ott. Éppen t-zért úgy érezzük, hogy ez a hang valameny- nyiünké, akik vállaltuk az á dozatot s magunkra öltöttük a tábori zöld honvédruhát, hogy az idegen földeken is Horlny Miklós Magyarországáért verekedünk. A hazának, a nemzeti ügynek nagy nagy szerefetére tanít meg ez a verseskötet, amely a Stádium R T. kiadásában jelent meg és amelyet Pataky Mihály művészi rajzai díszítenek. Irodakisasszonyt aki a gépírásban és egyszerű könyvelésben j jártas, felvesz a Zalai Magyar Élet kiadó- j hivatala. Apró zalai hirmk A perlaki járás jegyzői részére dr. Forintos Géza járási főszolgabíró Kotor nagyközségben tisztiértekezletet tartott, amelyen az időszerű közellátási és egyéb hivatalos ügyeket tárgyalták le. Bevezetett szokás a járásban, hogy a nyári időben a nagyobb községekben tartják meg a tiszti értekezleteket. — A múlt hónap folyamán a sümegi járás területén 6 üzemi (ipari) és 4 mezőgazdasági baleset, 2 öngyilkosság, 2 tűzeset és 2 orvosrendőri hullaszemle fordult elő. — A perlaki jegyzői hivatal emeletes épületének tatarozási munkálatai most fejeződtek be. A község főterén levő számottevő és immár megcsinosított épület hivatali helyiséget nyújt még a járási katonai parancsnokságnak, a községi rendőrségnek és a levente-otthonnak is. Félmillióval több adó folyt be eddig a nagykanizsai adóhivatalban a tavalyinál. — Rendőrkézre került Nagykanizsán egy fiatalkorú betörő, aki behatolt a Babka és Fogarasi féie hentesüzletbe és onnan zsírt, margarint és pénzt lopott. — A hadiárvákért indult nagy- kanizsai gyűjtés első napjának eredménye 2.145 pengő. — Leesett a létráról és kezét törte Steiner Pál kerkarampcsai cséplőgépmunkás. — Elesett és kezét törte Kulcsár Ká- rolyné 63 éves reszneki lakos. — Az égő ágyból immár másodszor mentettek ki Nagykanizsán egy szállodai vendéget. A vendég — mint az előbbi is — lefekvés után cigarettára gyújtott, közben olyan m,élyen elaludt, hogfj még azt se vette észre, amikor az ágynemű égni kezdett. Rendet keSI teremteni a piacon lerakott kerékpárokkal A m,ai zalaegerszegi hetipiacra gyenge volt a felhozatal. Cukorborsó 50—80, zöldbab 100, uborka 60—80, káposzta 80, kel 80, paradicsom, 190 fillér kilónként. Kukorica csövenként 20, paprika darabonként 10—30 fillér. Alm,a 80—150, körte 140—200, sárgabarack 120—200, mogyoró 160—200 filléres áron kapható. Tavalyi dióból 3 darabot adnak 10 fillérért. A baromfipiacon egyetlen árusító volt, aki néhány pár csirkét kínált 20—22pen- gos egységáron. Mondanunk sem kell, hogy vágyakozó néző több akadt, m,int sokpénzű vevő. Természetesen a derék néni hallani sem akart a hivatalos árról, mert — mint mondotta — neki is vannak »kőccségei« a csirkékre . Szóvá kell tennünk azonban azt a-visszássá-, got, ami a kerékpárok lerakásánál tapasztalható a piactéren. A^cerékpáron közlekedő közönség olyan helyen állítja fel ezeket a gépeket, am.eiy föltétien útjában van a zavartalan forgalomnak és csak a legnagyobb elővigyázatosság m,ellett kerülhető el, hogy a piacon járó-kelő emberek ruháiban kárt ne tegyenek. Ideje annak végre, hogy a kerékpárok számára a város megfelelőbb helyet jelöljön ki. INNEN IS — ONNAN IS Fölemelte Budapesten a BSzKRT a villamos- és autóbusz viteldíjakat. Újfajta átszálló jegyeket, úgynevezett váltójegyeket is létesítettek, amelyek 40: fillérért kaphatók a dohánytőzsdékben s ezek ellenében adják a kalauzok az átszállójegyet. — Korcsmából hazatérve féltékenységből agyonlőtte a feleségét Szőnyi Rudolf m,ohácsi fuvarozó. Revolverlövésekkel megsebesítette két kisleányát, majd borotvával a saját nyakába vágott. — Hősi halált haltakét fiúk emlékére minden vagyonát református diákinternátus felállítására hagyta Lakatos Károly komáromi iskolaigazgató és a felesége. — Négy késszúrással meggyilkolták, aztán kirabolták Schrank Béla 70 éves likőrgyárost Budapesten. — Sertésdrágítás mjatt 120 napi fogházra változtatható 6 ezer pengő pénzbüntetésre ítélték Hanzsér Pál alsósági gazdát. — Szigorú intézkedések korlátozzák Portugáliában a kommunizmus izgató tevékenységét.
