Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)

1943-08-06 / 176. szám

’ ÄRA 14 FILLÉR 1943 AUGUSZTUS 6. PÉNTEK Erős magyarság, erős, független állam Pataky Tibor államtitkár a debreceni nyári egyetem megnyitásakor a kisebbségi kérdésről igen megszívlelendő beszédet mondott, amely­ből kiragadjuk a következő részleteket: — A mi különleges viszonyaink közepette nemzetiségi politikánk alapja: az erős magyar­ság, erős független magyar állam. Ez az a cél, amelyet állandóan munkálnunk kell. De ennek a célnak munkálásából ki kell venniük a ma­guk részét nem magyarajku honfitársainknak is. Az erős magyarság és az erős független magyar állam nekik épp olyan érdekük, mint nekünk, magyaroknak. Az ő boldogulásuknak, fennmaradásuknak, virágzásuknak ép úgy felté­tele, mint a miénknek. Ennek a gondolatnak jegyében kell kezet fognunk. Ezt kell közösen munkálnunk, ebben a gondolatban kell össze­forrnunk. — Ezen az utón haladva, erről soha le nem térve könnyen kiküszöbölhető minden súrlódás. Mert ez az ut a suum suique (mindenkinek a magáét) útja, a kölcsöriös megbecsülésé, Tisz­teleté s a szereteté. A szereteti, amelynek je­lentőségére, mint nemzetiségi politikánk egyik legfontosabb lelki tényezőjére a miniszterelnök ungvári beszédében rámutatott, amidőn hangoz­tatta, hogy „a magyar fajtának sok minden hibája között van egy nagy gyengesége, amely azonban legszebb tulajdonsága is : szereti em­bertársát“. És ugyanakkor kiemelte, hogy mi mir dig szerettük azokat a népeket, amelyeket itt találtunk, ide behoztunk, ide beengedtünk. Ez a gyöngénk, a mi erőnk. Mert igazán szeretni csak az erős tud. A gyű­lölködés, az elnyomás, a leigázás, azok fegyvere, akik nem bíznak a maguk ere­jében. Az erő önbizalmat ad, megadja a biztonságot a vezetésre, az egyéni életben éppen úgy, mint a népek életében, mint a népek vezetésében. Nekünk nincsen szükségünk a magunk igazá­nak bizonyítására, a történelmi hamisítás, az ócsárlás, a sokszor piaci hangú gyűlölködés eszközével élni. Elég szárazon kijelenteni: ha mi úgy elnyomtuk, leigáztuk volna ezer éven át az itt élő és ide beköltöző nem magyar honfitársainkat, amint azt rólunk ellenfeleink hirdetik, hírmondója nem lenne nemzetisége­inknek. — A magyarság lelkében mindig élő volt és élő ma is a testvéri szeretet a nemzetisé­gek, ama népek felé, amelyekkel együtt élt és együtt él, élő volt és élő ma is a megértő készség a nemzetiségi jogok elismerésére és gyakorlati biztosítására. Viszont nemzetisé­geinkben is élő valóság volt és az ma is la magyar állameszme. Ha e részben a törté­nelem folyamán voltak zavaró körülmények, s ilyenekről itt-ott talán ma is szó eshetik, azok csak egyes nemzetiségi személyekben, a nemzetiségi tömegek piciny, vékony rétegében jelentkeznek, de nem tudták áthatni, mint ahogyan ma sem hatják át a nemzetiségeknek valamelyes jelentékenyebb tömegét. Ezt hang­súlyozottan ki kell emelnünk, mint ahogy nyo­matékkai kell rámutatni arra is, hogy még , e szórványos zavaró eseteket is sohasem a m|agyar állam, vagy a magyarság maga­tartása termelte ki. Nem, azok nem itt születtek, azokat mindig kívülről mesterségesen szították, békezavaró szándékokból. Szították olyanok, akik túlzott elfogultságból és vak gyűlölettől fütve elvesz­tették a józan valóság politikai látását és elvakultságukbán nem ismerték föl, hogy a Duna-völgyében középponti elhelyezke­désű magyarság és a vele együttélő nem­zetiségek sorsszerűén, természeti és gaz­dasági adottságok miatt egymásra, egy állam; keretébe vannak utalva. De szították és szítják olyanok is, akik örök­érvényű emberi igazságokkal ajkukon való­jában mérget csöpögtetnek az egymás felé kinyílt lelkekbe, szétválasztani akarják azokat, A Kormányzó Ur a kultuszminiszter elő­terjesztésére Álgyay Pál kereskedelmi állam­titkárt a József nádor műszaki és gazdaság- tudományi egyetem mérnöki és építészmérnöki karán az első számú hídépítéstani tanszékre egyetemi nyilvános rendes tanárrá nevezte ki. A kereskedelem- és közlekedésügyi minisz­ter 30 —)— 20 filléres bélyeget bocsát forga­lomba a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap Dr. vitéz Thuránszky László, a miniszterelnökség új államtitkára. éket akarnak verni azok közé, akik sorsszerűén egymásra vannak utalva? Magunk és mások is, akik a dunavölgyi nemzetiségi kérdés feladatait vizsgálják, nem zárkózhatnak el a m,ost említett természetig gazdasági erők elhatározó szerepének felisme­rése elől. De nem. zárkózhatnak el egy másik rendkívüli fontosságú körülmény meglátása elől sem. S ez minden hamis dobverés, hazúg propaganda állításával szemben az, hogy ej területen az itt élő népek között időtálló békét, összhangot csak a magyar állam és csak a magyarság tudott és tud teremteni és fenni tartani. A magyarságnak, a magyar népnek keletről hozott türelmessége és ösztönösen érvénye­sülő magas politikai látóköre, e tulajdonok­nak a nemzetiségekre gyakorolt hatása, a nemzetiségek nagy tömegeinek államhüsége és ragaszkodása a magyar államhoz, azok a lelki pillérek, amelyeken ez az összhang kialakult és amelyeken az nyugszik. Sziklaszilárdan hisszük, hogy ezek a szá­zados próbát kiállott lelkierők változatlanul fognak érvényesülni a legnagyobb viharok és veszélyek között is. támogatására. Az új bélyeg augusztus 16-án kerül forgalomba. Az eladási ára 50 fillér. Bal­oldalán a hősi halált halt kormányzóhelyettes úr repülőfőhadnagyi egyenruhás mellképe lát­ható, fölötte jobbra fehér árnyalatban a Ha­dak útja, ez alatt sötét árnyalatban egymás mögött a repülőgépek sora. A bélyeget a postahivatalok csak szeptember végéig árusít­hatják. A Kormányzó Ur búcsúkihallgatáson fo­gadta a távozó budapesti török követet. Ez alkalomból a Magyar Szentkorona nagyke­resztjét adományozta számára. Szicíliában a csata rendkívüli hevességgel folyik tovább. A cataniai síkságon az ellen­ség előretörését gátolja a tengely ellenállása. A kiürített Catania városát megszállták Mont­gomery csapatai. A keleti arcvonalon Orel vidékén azok a súlyos’harcok, amelyekbe a szovjet rengeteg egységet vetett be, az eddig tartott vonalak feladásával végződtek. A néme­tek az előre elkészített állásokba vonultak vissza. Őreinél most csak gyengébb erőkkel folyik a harc. Bjelgorodnál azonban erősödik a csata hevessége. Mint a jelentések mondják, Orel kiürítése nem jelenti azt, hogy meg­gyöngült a keleti arcvonal. A brit jelentések­ből kitűnik, hogy a szovjet űjabb Sztálingrá­dot remélt elérni Őreinél. Ez azonban nem járt sikerrel, mert nem sikerült bekeríteni a német csapatokat. A német hadvezetőség nem tart mindenáron egy vonalat, amikor a rugal­mas védekezési és támadási elgondolás más megoldásokat is lehetővé tesz. A német köz­véleményt különben is előkészítették Orel és Catania kiürítésére. (MTI) A Stefani-iroda jelentést közöl a Nápolyt A mai nap országos és világ­vonatkozású

Next

/
Oldalképek
Tartalom