Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-08-04 / 174. szám
2T/AL.AI 1943 augusztus 4. I'J/YOYAR KLt'T 3 Mezőgazdasági és Kertészeti főiskolai képesítésű jelentkezőket képeznek át gazdasági tanárnőkké A gazdasági tanárnők kiképzésének alapjául I eddig a kecskeméti gazdasági szaktanítóképző intézet által nyújtott képesítés szolgált. Az innen kikerült »gazdasági szaktanítónők« átlagosan egyévi állami szolgálat után jelentkezhettek tanárnői vizsgálatra és ennek alapján teljesíthettek gazdasági tanárnői szolgálatot a gazdasági felső leánynevelő intézetben, a háziasszonyképző iskolákban és hasonló fokú intézményekben, valamint a háztartási vándortanfolyamokon. Ez a rendszer azonban nem bizonyult megfelelőnek, mert a gazdasági szaktanítóképző intézet, amelynek tulajdonképpeni rendeltetése az volt, hogy a mezőgazdasági népiskolák számára képezzen tanerőket, nem elégíthette ki a gazdasági szakoktatási intézmények részéről támasztott fokozottabb igényeket. De ettől eltekintve, a gazdasági szaktanítóképző intézet által évről-évre kiképzett szaktanítónők száma sem volt elegendő a népiskolák, valamint a mezőgazdaságfejlesztő törvény értelmében egyre szaporított gazdasági szakoktatási intézmények tanerőszükségletének a fedezésére. Ezért báró Bánffy Dániel földmívelésügyi miniszter elhatározta, hogy a gazdasági tanárnők kiképzését új, a gazdasági szakoktatás fejlődésének megfelelően korszerűbb alapokra helyezi és azt a gazdasági szaktan! tó.nők kiképzésétől elválasztja. A most kiadott földmívelésügyi miniszteri rendelkezés értelmében a gazdasági tanárnők kiképzésének alapjául a szaktanítói képesítés helyett gazdasági, vagy kertészeti főiskolai (akadémiai) oklevél szolgál. Az ilyen képesítéssel rendelkező (tehát okleveles gazda, okleveles mezőgazda, okleveles kertész) nőket a Kecskeméten létesített másféléves (három féléves) átképző tanfolyamon készítik elő a gazdasági tanárnői élethivatásra. Az elméleti és gyakorlati kiképzés a háztartási (éleimezés, szabás-varrás, otthonismeret és otthongondozás), továbbá pedagógiai ismeretekre terjed ki. Ezenfelül a gazdasági képesítéssel rendelkező jelöltek a kertészet, a kertészeti oklevéllel bírók viszont a mező- gazdaság terén részesülnek megfelelő oktatásban, hogy a gazdasági tanárnők sokoldalú feladatait megfelelően elláthassák. Gondoskodás történt több, egymást követő háromhónapos háziasszonyiskola megszervezése révén olyan gyakorlóiskoláról 4s, amelyben a jelöltek tanítási gyakorlatot szerezhetnek. Az első átképző tanfolyam a folyó év szeptemberében nyílik meg Kecskeméten, a gazdasági szaktanítóképző intézet telepén. A gazdasági tanárnői életpályára készülő nők felvétel iránti kérelmeiket augusztus 7-éig a földmívelésügyi miniszterhez nyújtsák be. Az alkalmasnak talált pályázókat a földmívelésügyi miniszter gazdasági helyettes tanárokká nevezi ki és az illetők már kinevezett tisztviselőkként vesznek részt a másféléves tanfolyamon, amelynek sikeres elvégzése után a közép- és alsófokú gazdasági szakoktatási tanszemélyzet létszámában végleges szolgálati beosztást nyernek. Az érdeklődők bővebb felvilágosításokat a Budapesti Közlöny július 21-én megjelent számában közzétett pályázati hirdetményből, vagy pedig a kecskeméti gazdasági szaktanítóképző intézet igazgatóságától nyerhetnek. Kárának csak egy töredékrészét kapja meg az, aki értéken alul van biztosítva utánbiztosítást, úgyszintén az újabb keletű biztosításoknál is nyilván kisebb lesz az a százalékos értékemelés, amely szükséges ahhoz, hogy a .fél a jelenlegi áraknak megfelelően teljes értékben legyen biztosítva. Figyelemmel kell lenni az értékemelés százalékának megállapításánál arra is, vájjon a biztosítás már annak idején, amikor azt megkötötték, fedezte-e az akkori valóságos értékeket. Önként értetődik, hogy ha a fél már biztosításának megkötésekor sem biztosította vagyontárgyait az akkori teljes értékben, most magasabb százalékban kell a többértéket megállapítania, ha azt akarja, hogy teljes értékben legyen biztosítva. Bár az árak emelkedése a különböző biztosított tárgyaknál nem egyenlő, mégis egyszerűbb biztosításoknál a felek megelégedhetnek azzal, ha az Összes biztosított tárgyakra vonatkozólag egyöntetűen, azonos százalékkal jelölik meg az értékemelést. Amennyiben azonban a fél külön-külön kívánja megállapítani a kötvény egyes tételeire nézve az áremelkedés százalékát, ennek természetesen nincs akadálya. A biztosított tárgyak értékének megállapításánál hatóságilag megállapított árak esetében az értékemelkedés százalékának megállapításánál csakis a hatóságilag megállapított árak vehetők figyelembe. Ezzel a széleskörű utánbiztosítási mozgalommal a BlOSz kétségkívül az egyéni érdekeken túlmenően, fontos közgazdasági hivatást teljesít: megteremtve a teljes kártérítésnek alapját. Nagy sportesemény Zalaegerszegen A BlOSz széleskörű mozgalma az értéktöbblet-utánbiztositásokért Az új árszínvonal megállapításával kapcsolatos áremelkedések következtében a biztosított felek túlnyomó része ezidőszerint értéken alul van biztosítva. Ennek az a következménye, hogy kár esetében á kereskedelmi törvény 478. szakasza értelmében a kárnak csak egy töredékrésze térül ‘meg. A K. T. 478. szakasza szerint ugyanis »a kártérítés azon érték szerint állapíttatik megi, amely- lyei a biztosított tárgyaknak a megsemmisülés vagy megsérülés idejében bírtak; ha az érték a biztosított összeget meghaladja, a tárgyak teljes megsemmisülése esetében kártérítés fejében egyedül a biztosított összeg fizetendő, ha pedig a tárgyak részben semmisültek meg, kártérítésnek azon arányban van helye, melyben a biztosított összeg a tárgyak Összértékéhez áll.« A törvény fenti rendelkezéséből folyik, hogy a biztosított fél csak akkor számíthat kárának teljes megtérítésére, ha vagyontárgyait azok valóságos értékében biztosította és amennyiben az árak az idők folyamán a biztosított összeget túlhaladták, a több ^értékre nézve megfelelő utánbiztosítást kötött. Ellenkező esetben a biztosított 'fél kár esetében — a biztosítás ellenére — súlyos veszteséget pzenved. A teljes értékű biztosítás, illetve a biztosításnak a tényleges árviszonyoknak megfelelő felemelése elsőrendű érdeke ‘tehát minden biztosított félnek. De fontos érdeke ez magának a biztosítási intézménynek 'is. H,a a felek biztosításuk összegét nem emelik fel és emiatt kár esetén káruknak csak egy töredékrészét kapják meg, a biztosítás — nyilván a biztosító társaság hibáján kívül — a káresemény — tűz, jégverés, 'betörés, stb. — bekövetkeztekor, vagyis akkor, amikor ki kellett volna állnia próbáját, nem 'teljesítette hivatását. Mindezeknél fogva a BlOSz elhatározta, hogy a helyes és kellő értékben Való biztosítás érdekében széleskörű mozgalmat indít meg az egész országban. A biztosító vállalatok helyi képviselői személyesen keresik fel a biztosított feleket és megmagyarázzák szóban és írásban, hogy mily súlyos hátrányok fűződnek ahhoz, ha a felek az aránylag csekély díjtöbblet miatt nem törődnek biztosításaikkal és nem tartanak lépést a biztosított értékek megállapításánál a fokozódott értékemelkedésekkel. A társaságok helyi képviseleteitől minden fél változásbejelentési űrlapot kap, amelyben a félnek csupán azt a százalékot ‘kell kitöltenie, amellyel biztosításának összegét fölemelni óhajtja. E változásbejelentés ellenében a biztosító társaság a félnek az értéktöbbletről utánbiztosítási függeléket állít ki, amelynek alapján a biztosítás a fölemelt értékben érvényes. A díjtöbblet az alapbiztosítás díjával együtt fizetendő. Hogy milyen százalékkal emelje fel a 'fél biztosítását, ezt minden esetben a félnek magának kell eldöntenie, mert a biztosítási ösz- szegnek a megállapítása mindenkor a biztosított félnek a feladata. Mindenesetre figyelembe kell venni ennél a megállapításnál la (következő szempontokat: Régebbi keletű biztosításnál, amelynél a fél mindeddig nem kötött utánbiztosítást, mindenesetre magasabb, — viszont olyan biztosításnál, amelynél már ~ kötöttek értéktöbblet-^ A zalaegerszegi Move SE mint az elmúlt években, az idén is megrendezi országos teniszversenyét augusztus 5— 8. között. A versenyek eddig is mind a játékosok, mind pedig a nézők széles rétegében országos hírű elismerést váltottak ki. A rendezőség lelkes munkájával elérte azt, hogy a múlt hagyományaihoz híven, a legkiválóbb fővárosi és vidéki játékosok nagy számmal jelentették be már eddig is részvételüket. A versenyek délelőtt 8—1-ig és délután fél 4-től szürkületig tartanak. A belépőjegy ára a verseny egész tartamára 5.—, napijegy 2.— pengő, diákok a jegyárak felét fizetik. — Megbüntették az árdrágítókat. A zalaegerszegi uzsorabíróság sümegi egyesbírája Kovács Lajosné nemeshanyi földmívesasszonyt 8 napi fogházra változtatható 80, Gecő István nemeshanyi földmívest és Imre Andrásné nemeshanyi földmívesasszonyt pedig fejenként 20—20 napi fogházra változtatható 200—200 pengő pénzbüntetésre ítélte, mivel a kukoricát a hatóságilag megállapított árnál másfél- szeressel magasabb áron adták el. Egyben elkobozták a bűnjelként lefoglalt 8 mázsa csöveskukoricát is. — Somogyi Lőrincné sümeg- csehi földmívesasszonyt jogerősen 5 napi fogházra változtatható 25 pengő pénzbüntetésre ítélték, mivel a sümegi piacon a tojásért, tejfölért és túróért a megállapított árnál magasabb árat kért. — Csizmadia Józsefné dab- ronci földmívesasszonyt 20 napi fogházra változtatható 200 pengő pénzbüntetésre ítélték, mivel sertését a hatóságilag megállapítottnál kilónként 1 pengővel magasabb árért adta el,
