Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-08-03 / 173. szám
1943 augusztus 3. I A félremagyarázott polgármesteri hirdetményre egyes zalaegerszegi és falusi háztartások mázsaszámra akarták a sót tartalékolni A zalaegerszegi lapok szombati számában polgármesteri hirdetmény jelent meg, amely felhívta a város fogyasztó közönségének és a kereskedőknek figyelmét arra, hogy a mai kedvező szállítási lehetőségek kihasználásával sószükségleteiket minél hosszabb időre már most szerezzék meg, nehogy a szállítási viszonyokban később beállható netáni fennakadás esetén ebben a nélkülözhetetlen közszükségleti cikkben hiányt szenvedjenek. A legjobb szándékkal kiadott figyelmeztetés példátlan hatást váltott ki. Persze a hirdetményt a mai viszonyok mellett ideges és különleges elképzelésekre hajlandó közönség félremagyarázta, a rémhírterjesztők tápot nyertek és így történt, hogy hétfőn korán reggel az üzletnyitáskor valósággal megrohamozták a boltokat sóért. A hír Elterjedt a környező falvakban is, tegnap és ma szekerekkel jöttek be, hogy mázsaszámra vigyék el ezt az "arúcikket. Érdekes, hogy ámely háztartásban félévre elég volt eddig öt kiló só, ott mindjárt 50 kilót rendeltek, a falusiak mindegyike pedig két-három métermázsát kért. A kereskedők jelenleg nem rendelkeznek megfelelő készlettel, úgy hogy kínos helyzet elé állította őket a közönség kívánsága, amely polgármesteri hirdetményre hivatkozva, szinte követelőén lépett föl. Ahol mostanában sok pénz van heverőben, amelynek gyümölcsöztetését nehezen tudják megoldani, kapva-kaptak az alkalmon, hogy végre van valami árúcikk, amelyet nagy mennyiségben lehet tartalékolni é's abba a pénzt befektetni. A nagykereskedelemtől nyert értesülésünk szerint a helyzet az, hogy a kapzsian túlzó igényeket annál kevésbbé lehet kielégíteni azonnal, mert ma csak egy vagon só érkezett, további két vagon megérkezését csak két- három hét múlva lehet remélni. Ahhoz, hogy a mostani hirtelen támadt sóigénynek eleget lehessen tenni, 20 vagon sókészletre lenne szükség, amely egyébként hat hónapra szóló fogyasztásnak felel meg. Megkérdeztük az ügyben dr. M i k u 1 a Szigfrid polgármesterhelyettes-főjegyzöt, aki a következőket mondta: 9 — A felhívást azért kellett kibocsátani, . mert előreláthatólag a téli hónapokban fűtőanyaggal való takarékosság, vagy esetleges hóviharok folytán beálló szükségszerű vasúti korlátozások következtében kevesebb mennyiségű só érkezhetik, mint amennyire a fogyasztó közönségnek szüksége van. Tudvalévőén éppen a sertésvágási időszakban keresik legjobban a sót, ilyenkor a tapasztalai szerint mindig fennakadás történt eddig. Mos1: az illetékes körök éppen előrelátásból igyekeztek arra, hogy a téli szükséglet biztosításá minden család számára már előre lehetővé tegyék. A fogyasztó közönségnek érdekében tehát szükségesnek látta a város vezetősége hogy minden háztartásban fél-, illetve egy havi sószükségletet tartalékoljanak. A hirdetménynek az a kifejezése, hogy »minél hosz- szabb időre«, nem jelenti azt, hogy a fogyasztás eddigi mértékét felülhaladó meny- nyiséget követeljen valaki és hogy ijedten, izgalommal szaladgáljon üzletről-üzletre a minél nagyobb tartalékolásra. Fölösleges egyhavi szükségleten túlmenő mennyiséget tárolni, Felhívjuk tagjainkat, hogy gyümölcsfáikhoz Péti-só műtrágyára való igénybejelentéseiket személyesen tegyék meg augusztus 10-éig az egyesület irodájában. Felhívjuk továbbá zalaegerszegi tagjainkat, hogy egyesületi intézőnk augusztus 15-éig naponta díjtalanul kiszáll gyümölcsöseikbe helyszíni szaktanácsadás céljából, ha azt előzetesen kérik irodánkban, Kossuth Lajos- utca 42. sz., vagy telefonon a 159 számon délelőtt 9 órától déli 1 óráig. A Zalavármegyei Gyümölcstermelők Tagegyesületének igazgatósága. mert legfeljebb az egyhavi szükségletnek biztosítása mellett minden háztartás akadálytalanul ki lesz elégítve. Egyébként a kereskedők is utasítást kaptak, hogy a náluk vásárló fogyasztóknak csak annyi tartaléksót szolgáltassanak ki, amennyi a korábban vásárolt egyhavi mennyiségnek megfelel. Gazdanap az ősi Perlakon A magyar szervező erő és az ősi föld szere- tete újra munkára, egy kis országépítésre hozta egybe Perlak nagyközség érdemes gazdaközönségét, hogy hitet tegyen ebben a válságokkal tele világban arról, hogy bármi jöhet, kitart a szentistváni Magyarország melletti.. Gazdanapot hirdettek a nagy falragaszok szerte a községben, a perlaki Gazdakör ünnepélyes megnyitását. Ez a Gazdakör az első az egész Alsómuraközben, az első iránymutató a többi község részére. Nagy nehézség, áldozatvállalás és munka előzte meg ennek a Gazdakörnek a megszervezését, mert még —f- sajnos — mindig a régi divat járja, még mindig a régi bizalmatlanság megszállottja sok gazda és az ő kis otthonából nem akar kilépni, mert veszélyt lát mindenütt és mindenkiben. A szervezés oroszlánrészét Angyal János községbíró és Baranyay Lajos állami népiskolai tanító végezték s hogy vasárnap ünnepet ülhetett a Gazdakör, azt elsősorban nekik lehet köszönni. Az ünnepség istentisztelettel kezdődött. Azután a községháza tanácstermében folyt le a közgyűlés, amelyen jelen volt Jamrich Imre kamarai főtitkár, a községből dr. Sebestyén Mátyás kir. közjegyző, Virágh Pál főjegyző és azok, akik nagy barátai a vérrel és verejtékkel öntözött barázdák örök őrének, a magyar parasztságnak. A közgyűlést Angyal János gazdaköri elnök nyitotta meg. Kérte a megjelenteket, hogy egyesült erővel segítsék Alsómuraköz gazdasági föllendülését és mutassák meg az utat, amelyen a szebb magyar jövő felé kell haladni]. A legelső beszédet Rousz Mátyás gazdasági tanár mondotta. A földmívelésügyi miniszter képviseletében ismertette a gazdaszervezkedés, a takarmánytermesztés és a szakszerű gazdálkodás alapföltételeit. Majd felavatta a Gazdakör tagjait. Kupka Gyula perlaki m. kir. gazdasági népiskolai igazgató ismertette a gazdakönyvet, a pontrendszert (beszolgáltatást), valamint az egyéb időszerű gazdasági kérdéseket. Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara képviseletében Jamrich Imre főtitkár tartott érdeklődést lekötő előadást. A magyar kormány — mondotta — fontosnak tartja, hogy itt a határszélen erősítse meg a törpebirtokos társadalmat, hogy biztos és gerinces gazdatársadalomra támaszkodhassék. A magyar haza most nem nyújthatja mindazt, amit szeretne nyújtani Muraköz népének, mert háború idején került vissza ez az ezeréves országrész, de most is a juttatások nagyrésze erre a vidékre kerül. Pafféri Géza m. kir. járási gazdasági felügyelő irányelveket adott a Gazdakör munkájához s egyben ünnepélyesen átadta a Gazdakör helyiségeit. Programon kívül dr. Forintos Géza járási főszolgabíró szólt pár szót az egybegyűlt gazdákhoz és kérte őket, hogy együttes erővel dolgozzanak a szebb jövőért. ígéretet tett, hogy a Gazdakört, de az egyes gazdákat is mindenben segíti, mint a járás közigazgatási vezetője. Azonban a Gazdakör s mindenegyes gazda is támogassa a hatóság munkáját, mert erre is nagy szükség van, hogy eredményesén dolgozhassunk. A jól sikerült közgyűlést a Himnusz elének- lése után rekesztette be az elnök. A gyűlést szórakoztató délután követte az ovoda kerthelyiségében, ahova a község minden számottevő gazdája és az értelmiség is eljött. Ősrégi szokás volt, hogy ezen a helyen tartották a perlaki gazdák mindig összejöveteleiket és a híres mulatságaikat is. A közgyűléssel kapcsolatban azt az észrevételt kell tennünk, hogy a nagy hírverés ellenére is bizony kevesen jelentek meg az érdekeltek, sőt a községvezetők közül is. Sajnálatos jelenség ez, amely nemcsak helyi, hanem országos tapasztalat. Sokan csak önös céljaikért tudnak lótni« futni, de ha önzetlenül a közért, a közösség érdekében kell akárcsak egy gyűlésre is elmenni, akkor azt már tehernek tekintik. Nem látják, hogy országmentésről, a boldogabb, szebb jövőről van szó, ennek a drága muraközi földnek, a végvárnak megszilárdításáról. Épp ezért kétszeres munka hárul itt azokra* akik vállalják a munkát, a gáncsoskodók elkedvetlenítő okvetetlenkedését. De azok számára, akik ma önzetlenül dolgoznak Perlakon, legyen jutalom és elégtétel az, "hogy az örök magyarságért, a szebb magyar jövőért harcolnak. MAVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1943. május 17-től Zalaegerszeg—Bak-^Keszthely MAVAUT Menetdíj — — 14 45 17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 10 00 17 05 L40 — 15-17 17 57 é. Bak Hangya szövetkezet i. 9 28 16-33 — 810 1520 —• — i. Bak Hangya szövetkezet é. 9 26 16 31 2-50 8 55 1545 —■ — é. Zalaszentmihály—Pacsa p. 1 u. i. 9 00 16 05 6 40 11 40 17 25 — é. Hévi2fürdő í. —1420 6'40 11 55 17-40 —t — é. Keszthely Hungária szálló i. 7-25 1405 6 40 12 05 17 50 —' — é. Keszthely pályaudvar i. ——•— Bak—Nova a Menetdíj — 835 15 40 i. Bak pályaudvar é. 6-55 1315 — 930 15-45 i. Bak Hangya szövetkezet é. 650 1310 2 40 10T0 16 25 é. Nova i. 6T0 12 30 Menetdíj Zalaegerszeg—Bak—Llspe—Szentadorján — —•— 17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. —• — —•— P40 1420 18-05 i Bak Hangya szövetkezet é. 700 1520 240 14 58 18 19 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6-42 15 13 640 19-50 é. Szentadorján i. 5-10 I VASS JÁNOS.
