Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)

1943-08-02 / 172. szám

ÄRA 14 FILLÉR 1943 AUGUSZTUS 2. HÉTFŐ ÍV. évfolyam f POLITIKAI NAPILAP # 172. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttössy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Gyermek a viharban A szörnyű világháború iegigazibb, legártat­lanabb áldozata a gyermek. Mint letépett kis falevelet a szél űzi, kergeti a háború vihara. Ki tartja őket számon ? Ki gondol a jelenükkel ? Ki a jövőjükkel ? A végtelen orosz térségeken százezer számra csavarognak, bujdokolnak. Szü­léiket a háború szele elsodorta tőlük, vagy ha élnek is, nincs módjuk vigyázni rájuk. Lopnak, rabolnak, gyilkolnak. A hivatalos hatalom csak olyankor gondol rájuk, ha már túlon túl veszé­lyeztetik a közegészséget és a közbiztonságot. Német, olasz és francia földön az ellenséges bomba pusztítja a gyermekeket iskolákban, óvódákban, kórházakban, árvaházakban, vagy a puha, meleg otthonok rejtekhelyén. Angliából már évekkel ezelőtt amerikai földre költöztették át a gyerekek százezreit. A vihar sodorja ma­gával a gyermeket. Megdöbbentő vádirat lenne az a statisztika — ha volna —, amely kimu­tatná, hány gyermek maradt árván és otthon­talan ; hány gyermek halt vértanúhalált ellen­séges fegyvertől és hány gyermeket kényszerit a háború, hogy távol az. otthontól, a szülői becéző szeretettől, idegenben élje ártatlan életét. A háború démonai nem kímélik a gyermeket sehol a világon. A pusztító szél utoléri őket mindenütt. És ha kicsiny testüket nem is éri el a határokat nem ismerő háborús orkán, lelkivilágukban, gondolkozásukban mételyezi őket. A háború haláltáncát járó felnőtt világnak micsoda lelkiismeretvizsgálatot kell tartani majd egyszer, amikor elül a vihar és ráérnek körül­nézni maguk körül, mi történt a gyermekkel, amig egymás között viaskodtak? Lehetetlen, hogy rá ne eszméljenek a szörnyű valóságra: inig ők a jövőt alakítgatták, saját elgondolásuk szerint, addig a jövőt jelentő gyermek a vérzi­vataros idők szörnyű emlékeivel, testben és lélekben megtörve áll és gyógyulásra vár. Lesz-e elég jóság és szeretet, lesz-e elég erős lélek, lesz-e a jövőnek annyi csodaszere, hogy meg­gyógyítsa a gyermekek szivét, lelkét és elfelej­tessen velük mindent, de mindent, amit átéltek ? Ezek a kérdések merednek elő most. amikor a gyermek a világtörténelem legszörnyűbb viha­rába került. Ez az évtized az anya- és a gyer­mekvédelem korának indult. Törvények és ren­deletek, intézmények kergették egymást szerte a világon, hogy megvédjék egészségét, a testét, a lelkét és úgy készítsék elő a jövőre, hogy növekedése, testi és szellemi fejlődése az anya- és a gyermekvédelem ragyogó diadala legyen. Hová tűntek ezek a szivárványosan szép ál­mok ? Jött a háború forgószele és elsodort minden akaratot, tervet és azokkal együtt az anyát és a gyermeket is. Mert a háborúnak most már kegyetlenebb törvényei vannak, mint régen. Ma már nemcsak a harctér katonája pusztul, hanem az arcvonal mögött is meg­semmisül az otthon és abban minden élet a — gyermekkel együtt. A mai háború nem is­mer irgalmat, kegyelmet. Mint ahogy a köz­mondás tanítja : Mars mord dühe, amit ér, vág, bont, dönt, tör, ront, dúl, sújt, öl. Ki veheti el a gyermek feje felől ezt a sistergő, kavargó, pusztító vihart ? Ki adja vissza a gyermek édes gügyögését, angyali mosolygását, játszi pillangó kergetését? Ki irányíthatja a légibombák és ágyúlövedékek útját, hogy ne érje a gyermeket, annak bölcsős otthonát? A világháború tom­bol Az egész világ érzi. Az előmeredő kérdé­sekre nem érkezheiik megnyugtató válasz. De a hivő lélek porbahulló alázattal borul térdre a mindeneket tudó és látó Isten előtt. Szemét Őhozzá emeli és onnét kér menedéket a gyer­mek számára' a szörnyű viharban. Adjon érző szivet, hittel teli lelket a felnőtteknek, irgalmat, könyörületet a számukra, vegyék észre a gyer­mek haláltáncát a világégésben, hallják meg gyötrő sírásukat, szivettépő zokogásukat. Lás­sák be, mi lesz a jövővel, ha ez a vihartól űzött, kergetett gyermek nő fel jövőül ? Ezt a megkínzott gyermeket emeljük magunkhoz és mutatjuk az Ég félé: Mentsd meg őt Isten, hogy érdemes legyen élni és küzdeni a jövő­ért I József kir. herceg, tábornagy, az Akadémia elnöke a tudományterjesztésnek fontos szerepét hangoztatta a nemzet lelki egységének erősítésében A keszthelyi nyári egyetem ünnepélyes megnyitása Tegnap az ősrégi műveltségre visszatekintő Keszthelynek újabb szép ünnepsége volt. Meg­nyílt a pécsi Erzsébet egyetem nyári egyete­mének nyolcadik évfolyama. Az ünnepség je­lentőségét fokozta, hogy azon megjelent és felszólalt vitéz József királyi herceg tábor­nagy, a Magyar Tudományos Akadémia el­nöke is. A templomokban istentisztelet előzte meg a megnyitást. A plébániatemplomban dr. S z e r e c z Imre apátplébános mondta a Veni Sanctes szentmisét, amelyen résztvett az egye­temi tanács, a vármegye vezetősége és az egyetem hallgatói is. Az apátplébános szent­beszédében az evangéliumnak abból a mon­datából kiindulva, hogy »óvakodjatok a hamis prófétáktól«, kifejtette, hogy nem abban van a veszély, ha valaki hamis elvet vall, hanem abban, hogy a hamis tant hirdetik is és ezzel másokat is megtévesztenek. Ez már rombolás. A magyarságnak van egy igazsága és ez az,; hogy • Istentől rendelt küldetése van a Duna- medencében. Mert ha nem volna, az Isten nem tartott volna meg bennünket itt ezer éven át. Az igaz­ság hirdetésére jött Keszthelyre a pécsi egye­tem, kísérje Isten áldása működésében. Déli félegy óra után nyílt meg a nyári egye­tem, a mezőgazdasági főiskola dísztermében, amelyet zsúfolásig megtöltöttek a vezető em­berek, a hallgatóság és a vendégek. József királyi herceg gépkocsiján egyenesen Tihany- ból érkezett a főiskola épületéhez. A megnyi­táson résztvett a pécsi tudományegyetem ta­nári karának számos tagja, a' belügy- és a. kultuszminiszter képviselője, vitéz gróf Te­leki Béla főispán, a premontrei rend élén dr. Qótzy Mihály csornai, Berkes Ottó türjei perjel, a megjelent előkelőségek között láttuk dr. vitéz Tomka János-közigazgatási bírót, dr. Berzsenyi Zoltánt, a székesfehérvári orvosi ka­mara és az országos sebészeti társaság elnö­két, a mezőgazdasági főiskola tanári karát. A Hiszekegy eléneklése után dr. Hauser János főiskolai igazgató a házigazda* jogán hódolattal üdvözölte a királyi fenséget, majd a rector magnificust, az egyetem tanácsát, a! vendégeket és a hallgatóságot. Azután hivat­kozott arra, hogy József királyi herceg csa­ládjának és Keszthelynek kapcsolata másfél századra tekint vissza. József nádor 142 évvel ezelőtt, augusztus 23-án meglátogatta Keszthelyt és tevékeny részt vett a világhírű Georgikon ünnepségén. Ezzel aranybetükkel írta be ne­vét az akadémia történetébe. Dr. Schaurek Rafael egyetemi rektor megnyitó beszédet mondott. Kiemelte, hogy Keszthelyen, amely ha nem is közigazgatási­lag, de a szónak legőszintébb értelmében vá­ros, nem újdonság az ilyen gyülekezés. Egy és negyedszázad előtt a helikoni ünnepség és a Georgikon ala­pítása tették e hely nevét országos hírűvé. A nagy művelődési megmozdulások emlékei élénken élnek. Szerény kezdetekből nagy való­ságok lettek. Keszthely múltja és jelen műve­lődési helyzete iránt való megbecsülés az, hogy a nyári egyetem meghonosodott ebben a nem egyetemi városban. Az elkövetkező néhány héten a művelődési kisugárzások kö­zéppontja lesz ez a hely. Dr. Gr os eh Károly belügyminiszteri osz­tályfőnök a belügyminiszter képviseletében szólalt fel és bensőséges érzéssel köszöntötte a rendezőséget, amely lehetővé tette, hogy a háborúnak forró levegőjében is számot lehet adni a magasabb műveltség terjesztése és átvétele iránti készségünkről. Örömét fejezte ki, hogy a nyári egyetem programjába be­iktatták az egészségügyet is, amely az 1876- ban hozott kerettörvénybe le van fektetve, de azt az önkormányzatnak kell. tartalommal ki­töltenie. Igen fontos az egészségügyi ismere­teknek minél szélesebb körben való ismerte­tése, mert az egészségügyi ismeretek nélkül nem érti meg a nép a rendészeti intézkedéseket. A szellemet gépekkel nem lehet elpusztítani^ ha a szellemet ápoljuk a háborúban, a ro-

Next

/
Oldalképek
Tartalom