Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)

1943-07-31 / 170. szám

ÄRA 10 FILLÉR 1943 JULIUS 30. PÉNTEK 1V. évfolyam # POLITIKAI NAPILAP # 170. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tittőssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2.50, 3 hónapra 7.20 P, Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Kedvezményes árú tűzifa szolgáltatásával támogatja Zalaegerszeg város a kisembereket Zalaegerszeg város képviselőtestülete teg­nap tisztújító, ezt követőleg pedig rendkívüli közgyűlést tartott. A tisztújító gyűlésen az alispán megbízásából dr. Telman Sándor kormányfőtanácsos, kir. közjegyző elnökölt. Betöltésre került a városi közkórházi ellenőri állás. A kijelölő bizottság mind a három pá­lyázót jelölte és pedig a következő sorrend­ben: Keszte Gyula, Rózsás János, Nagy László. A képviselőtestület közfelkiáltással Keszte Gyulát választotta meg az állásra. Az új tisztviselő nyomban le is tette a hiva-< tali esküt. Dr. Telman Sándor üdvözölte és kijelentette, hogy bajos lett volna érdemek szerint eldönteni a választást, mert mind a három jelölt személye rokonszenves. A közi gyűlés azonban különösen figyelembe vette Keszte Gyulának 13 hónapi harctéri szolgá­latát, amely alatt védte hazáját és a mi ottho­nunk békességét. Tetterejétől a polgári élet is sokat vár hivatásának betöltésével. Keszte Gyula köszönő szavainak elhangzása után dr. Mikula Szigfrid polgármesterhelyettes—fő­jegyző elnöklésével letárgyalták a napirenden levő és a pénz- és jogügyi bizottság által már megvitatott tárgypontokat a bizottság javas­latai szerint. A polgármesterhelyettes szíves szavakkal üdvözölte az állását el­foglalt és a közgyűlésen elsőízben meg­jelent dr. Arató Sándor volt zalaapáti körjegyző, Zalaegerszeg második osztályú aljegyzőjét. Örömmel állapította meg, hogy a város olyan tapasztalt közigazgatási tisztviselőt nyert dr. Aratóban, aki a polgárok érdekeit szemelőtt tartva, működésében a törvényt össze tudja egyeztetni az emberies 'érzéssel. Dr. Arató Sándor bemutatkozott a képviselőtestületnek és kijelentette, hogy 'mint római katolikus vallású ember, hitének 'erkölcsi parancsai sze­rint haladt eddigi pályáján. Bár kinevezését a belügyminisztertől kapta, állását úgy tekinti, mintha azt Zalaegerszeg közönségének bizal­mából nyerte volna el. Testestől-lelkestől zalai­nak érzi magát, mert atyja Zalában volt tiszt­viselő, szülei az alsólendvai temetőben pihen­nek. De nemcsak ez a kis domb köti ide, hanem a hivatali pálya is, amelyet Csabrende- ken kezdett meg és Zalaapátiban folytatott. Megköszönte a fő- és alispánnak, hogy neki, az ötgyermekes családapának előmozdították jobb boldogulását a városban való elhelyezés támogatásával. Szívesen és szeretettel jött ebbe a városba, amelynek javáért latba veti teljes munkakészségét. Ehhez kéri az Isten ál­dását és a város képviselőtestületének bizal­mát. Ehhez az ügyhöz kapcsolódik a közgyűlés­nek az a határozata, amely szerint dr. Arató Sándort megbízta a polgármester előterjesz­tésére a kihágási büntetőbíráskodással. (Hiva­tali helyisége ott van, ahol most a lakáshivatal működik.) Ugyancsak a közgyűlés Aratót 1940 július 1-étől visszamenő hatállyal a IX. fizetési osztály harmadik fokozatába léptette elő. A képviselőtestület megtoldotta a pénz- és jogügyi bizottság javaslatát és nemcsak 1.000 pengőt juttat évről-évre a Hadigondozó Szö­vetség zalai tagozatának útján a hadiárvák és hadirokkantak támogatására, hanem Kakas Ágoston indítványára vállalja >a város egy zalaegerszegi szárma­zású hadiárva neveltetését is. Az egyik tárgyponttal kapcsolatban Kakas Ágoston ráterelte a figyelmet a régi háztulaj­donosok nehéz helyzetére, akik a megkötött, alacsony lakbérek miatt rokkant házaikat nem képesek tataroztatni. így adódik ^lő az a helyzet, hogy Zalaegerszegen kétezer háznak 2—3 szá­zalékát egész nyugodtan lakhatatlanná le­hetne nyilvánítani. Módot kellene nyújtani arra, hogy amikor az új házak tulajdonosai a bérösszeg megállapí­tása mellett még különkikötéseket is tehetnek bérlőikkel szemben és amikor az újonnan épült házak a gazdáiknak jó jövedelmet biz­tosítanak, ugyanakkor legalább karba hozha­tók legyenek a megsemmisülés előtt álló régi házak is. A városi tisztviselőknek és alkalmazottak­nak kedvezményes áron való tűzifa eladás, a városi erdőgazdaságból válóban nagy jótéteményt jelent. Egy öl fa házhoz szállítva mindössze 92 pen­gőbe fog kerülni, holott ugyanannak a fának öle,a kereskedőnél 160 pengő. A kedvezmé­nyes áron szállítható famennyiség — mint említettük — egy-egy család számára legfel­jebb másfél öl lehet. A képviselőtestület azon­ban lehetővé teszi, hogy amennyiben máshol nem kapható fa, a Városi tisztviselőkön és alkalmazottakon kívül más családok is hozzá­juthassanak a kedvezményes fa beszerzéséhez. Azokra gondolnák elsősorban, akiknek hoz­zátartozóik hadiszolgálatot teljesítenek és a kedvezményre valóban rászorulnak. Egy öl ezek számára 100 pengőbe fog kerülni házhoz szállítással együtt. Ilyen célra 100 méter fát tartalékolt a városi gazdaság. Nemes, szociális küldetést teljesít a város, amikor a kisembereket így támogatja. Ez az elhatározás a város történetének leg­szebb emlékei közé fog tartozni. Ugyancsak nagy szükség van a villamos kapcsolóházi raktárépítésre is az anyagok tárolása szem­pontjából, ami egyúttal az alkalmazottak egészségvédelmét jelenti. Eddig ugyanis az anyagot férőhely hiányában a kapcsolóház­ban helyezték el, ami miatt egészséget rontó széngázas kigőzölgések származtak. A sza*&- zás során ketten Simon Lajos, hatan pedig Láng Nándor ajánlata mellett foglaltak állást s így a pénzügyi bizottság javaslata értelmé­ben döntöttek. A villanyüggyel kapcsolatban megtudtuk, hogy augusztus közepén várható araiak a ren­deletnek megjelenése, amely a villany­árakat országosan emeli július 1-től visz- szaménőleg. A rendelet megjelenéséig tehát a villanyárak számlázását függőben tartja a villanyüzem. A Kisfaludy-utca folytatását képező útnak kiépítése — mint említettük — a boltozott híd létesítésével kezdődik meg. Ez a munka most már semmi akadályba sem ütközik, mert megvan már az 50 mázsa cement is, a téglái anyag egyrészét dr. László Dezső téglájából foglalták le, amely az Erzsébet királyné-utcá­ban évek óta felhasználatlanul hevert, 40 ezei* darab téglára pedig kiutalást kapott a város. A költségek egyébként abból a 25 ezer pengő államsegélyből fedeződnek, amelyből már az Átlós-utón korábban megépült egy boltozott híd. Mindnyájan örülünk annak, hogy a régóta nélkülözött aszfaltjavítási munkák is folyamat­ban vannak. A város vezetőségének gondos és kitartó fáradozása révén sikerült annyi bi­tument szerezni az Anyaghivataltól, hogy „ immár az öreg aszfaltjárdák szépségfolt- jai és embert buktató gödrei eltűnhetnek. A napokban veszik munkába a Farkas Nán- dor-féle sarókháznál levő utcarészletnek ki­aszfaltozását is, hogy ezzel eltűnjék a fő­útvonal mentén levő elhanyagoltság. Az asz­faltjavítás fele költségét a város fedezi, másik felét a háztulajdonosoknak kell fizetni. Ha va­laki a számlát 30 napon belül nem fizeti,, annak a város ugyanazt a késedelmi kamatot fogja felszámítani, ami a közadótartozások után jár késedelmi kamatok címén. Végül ugyancsak örvendetesen hozzuk mini denkinek tudomására, hogy a közgyűlés W e j- siczky János hivatásos tűzoltó parancnok- nak beszámította a fokozatos előlépés szem­pontjából azt a három évet, amit 1940 június 1-étől behelyettesített tűzoltóparancsnoki mi­nőségben eltöltött. Wejsiczky működését any- nyira értékeli a város közönsége, hogy a kéi rését szívesen teljesítette. Nem ment bele azonban a képviselőtestület abba, hogy a jövedéki bírságpénzeket a tet- tenérő javadalmi hivatali tisztviselők részére átengedjék. Nem akarnak alkalmat adni tá­volról sem a spiclirendszer kifejlődésére, így az eddigi állapot fenntartása mellett foglaltak állást. INNEN IS — 15 métermázsa igazolatlan eredetű lisztet találtak Szalay István sárvári gabonakereskedő raktárában. Ä lisztet elkobozták és Szalayt 1.5Q0 pengő pénzbüntetésre ítélték. — Kapá­val agyonverte 62 éves feleségét Katymár (Bács in.) községben Cindriti István bunyevác gazda, aztán felakasztotta magát. — Bevágott a villám a vasmegyei Nemeskocs községben Török László igazgató-tanító lakásának háló­szobájába, ahol a tanító három leánya aludt. Mindent összerombolt a villám, csak az ágya­kat kímélte meg. A hatalmas csattanásra ijed­ten ébredtek fel a leányok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom