Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-07-03 / 146. szám
2 1943 július 2. ■ Vadászok figyelmébe! Szarvasét, Őzét, pézsmáét, nyári rókáét, borzét, házi macskáét stb. ! Radu Dezső tímár Zalaegerszeg, Berzsenyi Dániel-utca 55—57. tűkben olyanok voltak, mintha a mesék világából elevenedtek volna meg. A mileji Kalász Leányegyesület hat tagja Ugyancsak magyár ruhában régi népénekeket adott elő, majd énekes táncokat mutatott be. Németh József róm. kát. iskolai tanító irányította őket. A miniszter meg is dicsérte a tanítót sokoldalúságáért, hogy nemcsak énekeket, de táncokat is tud betanítani. Ezek a táncok afféle vasárnapi falujátékok. N é - meth Rózsi az iskolásgyermekek nevében mondott kedves köszöntőt. — Téged is megcsókolnálak, — mondotta a miniszter — de te már nagy lány vagy, copfod is van! Taliga Margit iskolásleány szavalt, majd a mileji iskolásgyermekek énekszámokat adtak elő, a híres kustánszegi bokrétának 6 tagja pedig őseredeti göcseji nótákat és táncokat mutatott be. Sajnos, a göcseji népviselet ruhadarabjai erősen kifogyóban vannak, mert a leányok férjhezmenetelük alkalmával szétbontják a sok méter anyagot magában foglaló öltözéket és kelengyét csinálnak belőle. Szabó Sándor, Kustán Sándor, Néméth Kálmán, Ge- ráth Irma, Vass Irén és Kovács Irén (Piros) alakította a három bokréta párt, érdemes a nevüket följegyezni. De érdemes megörökíteni azt is, hogy eredeti parasztmuzsikusok hegedűszavára r járták a dalos táncot. Az ősi parasztmuzsikusok utódai Kovács Kálmán (Piros) és Kustán István. Büszke is volt a bemutatójukra Geráth Mihály, a kustánszegi bíró. Méltán. Hiszen maga a miniszter gyönyörködött el a legjobban és a végén még a dalok kottáját is elkérte. G a t s Elemér mileji plébános a göcseji papok és tanítók nevében köszöntötte a minisztert és arra kérte, hogy nyújtson segítséget a terhek alatt roskadozó iskolafenntartóknak,, hogy még jobban dolgozhassanak az elmaradott falvak lakosságának kiművelésén. A göcseji tanítóság mindig hivatása magaslatán állott. Szinyei-Merse kultuszminiszter az elhangzott üdvözlésekre adott válaszában elmondotta, hogy utoljára 1927-ben járt Göcsejben egy választás alkalmával. A polgáriasultságnak vannak áldásai, de vannak hátrányai is. Hátrány az, hogy pusztítja a hagyományokat, amelyek pedig a nép erőforrásai. Hogy Göcsejben még fennmaradtak az ősi hagyományok, azt annak köszönhetjük, hogy erre a területre a maga elzártságánál fogva későbben érkezett meg a civilizáció. Az elmúlt tizenhat év alatt sok minden változás történt itt a korszerű haladás érdekében. Azóta épült az út ■is, amely ma összeköti a világgal. A református iskola kérelmére vonatkozó adatokat előkeresteti és ha a szükségesség meg van állapítva, akkor a hitelkereten belül gondoskodni fog a legrövidebb idő alatt az államsegély kiutalásáról, jóindulat az^ő részéről mindig megvan az iskolakérdésekben és a tanítóság küzdelmei iránt is. Elismeri, hogy sok segítségre valn még Itt szükség, rde kéri, hogy ne túlságosan hangoztassuk a mulasztásokat, mert önmagunkról állítunk ki vele a külföld felé szegénységi bizonyítványt. Még utóbb félreértenének bennünket és az ellenségeink alá adnánk lovat, hogy hirdessék, mintha a magyar nép nem volna alkalmas a vezetésre. Hiányos történeti ismeretek is közrejátszanak abban, ha évszázados mulasztások jóvátételét emlegetjük. Az időnek mindenre meg kell érnie és nevetséges lenne, ha valaki például bűnnek róná fel azt, hogy miért nem csinálta meg már Mátyás király az OTI-t. Mindenki tudja, hogy Göcsej sem volt mindig olyan, amilyen ma és a mostani állapot a lassú, de fokozatos fejlődés eredménye. Valamikor az arisztokrata lakása is olyan volt, hogy jobban pusztított benne a tuberkulózis, mint ma a szegény nép között. Legyünk megértéssel a múltak iránt is, a magyar hagyományokból pedig ne engedjünk, hiszen most minden nép igyekszik a saját nemzeti értékeit fejleszteni és magasra fellángoltatm. Megköszönte a kedves délutánt, a felejthetetlen és utánozhatatlan magyar dalokat és táncokat. Azt az óhajtását fejezte ki, hogy ezt a kincset adja a nép tovább apáról- fiúra, mert ilyen kincsekkel nem tud egyetlen nép sem versenyezni. Ács Imre körjegyző megköszönte a miniszter látogatását, amelynek folyamán meggyőződhetett a népiélek komoly szelleméről. Isten áldását kívánta - a magyar művelődés legfőbb őrének nemzetépítő munkájára. Teljesen igaza volt a miniszternek akkor, Az ui árak Zalában Az új árszabályozó rendeletek értelmében a só ára mától kezdve így alakul: közönséges étkezésre használt só kilója 54 fillér, csomagolt asztali só 84, poralakú marhasó 28, az öt kilós darabokban forgalombahozott marhasó darabonként 1.80 pengő. A likőrök és rumok különlegességi rögzített, vagy 1939 augusztus 26-ika óta külön engedélyezett eladási árához likőröknél legfeljebb 30, rumnál és egyéb égetett szeszes italoknál legfeljebb 22 százalékos felár számítható. A finom szesz hektoliterfokonkénti ára 23.70 pengőtől 23.80-ig terjed. Szabályozták a köksönüvegek díját is. A közönséges szeszesitalok árát szintén újra megállapították. Az ecet legmagasabb fogyasztói ára literenként 86 fillér, a palackozott denaturált szesz legmagasabb fogyasztói ára egyliteres palackokban 4, félliteres palackokban 2.06 pengő. Az élesztő legmagasabb fogyasztói ára dekánként 4 fillér. A cigarettapapír ára 3, a cigaretta hüvelyé 8 fillérrel emelkedik. Külön rendelet állapítja meg a búza- és rozsőrlemények nagymalmi, nagy- kereskedői, kiskereskedői árát, amelyekhez fogyasztói felár számítható. A tojás friss, vagy hűtőházi meszes tojás fogyasztói ára kilónként a termelőknél 4.20; kereskedőknél 4.50 pengő kilónként. A kenyér legmagasabb fogyasztói ára 58 fillér. A zsemlye és kifli legmagasabb fogyasztói ára az ország egész területén 10 fillér, a perecé nyilvános tanintézetekben, fűszerüzletekben, péknél 11, vendéglőkben, kávéházakban, parkokban, sporttelepen stb. 14, mozi, színház és egyéb szórakozó üzemben 16 fillér. A teljes tej ára literenként Zalaegerszegen és Nagykanizsán a termelőtől 50, községekben 45 fillér a ifiogyasztóknak. A vaj legmagasabb fogyasztói ára: pasztőrözött teavaj kilónként 10.20, ha adagolva adják, tömbben 10.10 pengő, pasztőrözetlen adagolva 9.80, tömbben 9.70, főzővaj 9.50, piaci írósvaj 9.20 pengő. A sajtok közül az ország területén krémsajt kimérve 5.50, adagolva 6.20, elsőrendű ementhali 7.20, másodrendű 6.50, par- mezán 7.30, a félkemény sajt (trapista, óvári, eidami és olasz módra készült) 6.10, márványsajt 6.35, füstölt sajt 5.70, a pálpusztai, pusztádon és egyéb puhasajtok ára 4.20—7.68-ig. A félkövér sajtok közül trapistá 5.10, a sovány sajtoknál trapista 4.60, pogácsasajt 4.—, az ömlesztett kövér sajtok közül az ementhali, tömbcsomagolásban 6.40, dobozonként 1.44 pengő. A kövér sajtoknál a trapista jellegű sajtok kilója 5.80, márványsajt 9.40, füstölt 7.20 pengő. A juhtúró fogyasztói ára az egész ország területén kimérve 10 dekánként, csomagolva celofánba, vagy másként 60, kevert túró 48 fillér. A hüvelyesek ára így alakul: fehér bab kilónként 118, tarka 108, kisszemű lencse 130, középszemű 140, pagyszemű 160^fillér. A mák 2.80 pengő, köménymag 4.40 pengő. Külön rendeletben szabályozták a burgonya, a vöröshagyma, a fokhagyma termelői árait, ezekhez az árakhoz a rendelet részletezése szerint nagykereskedői, kiskereskedői felárak számíthatók. A baromfi és tojás forgalmának szabályozásáról szóló rendelet kimondja, hogy baromfit és tojást házalás útján forgalomba hozni tilos és gazdálkodó fogyasztók részére közvetlenül hízott libát, vagy kacsát nem adhat el. A villanylámpák kincstári árrészesedését is újra szabályozták, a fölemelt kincstári illetékek kifejezésre jutnak a fogyasztói árakban is. A mesterséges édesítőszereknél ugyanez a helyzet. A gyufa új árai így alakulnak: fálemezdobozban dobozonként 8 fillér, a Turul gyufa szintén 8 fillér, az úgynevezett »rózsaszalongyufa« to- kónkértt 14 fillér, a faháncs-könyvecskékben forgalomba hozott gyufa 3 fillér. A cukor ára métermázsánként 207 pengőtől 210 penamikor figyelmeztetett arra, hogy ne beszéljünk Göcsejben százados mulasztásokról. Ha visszagondolunk a múltakra, ha régi följegyzéseket olvasunk é^öreg emberekkel beszélgetünk, megtudjuk; hogy valaha a göcseji patakok környéke olyan ingoványos terület vo'lt, hogy csak fagyban lehetett rajtuk átjárni. Jól jegyezte meg a miniszter azt is, hogy az emberek csak úgy tudtak egymással érintkezni, hogy kürtszóval adtak egymásnak távoli helyekre jelzést. Nagy égerfákat döntöttek ki, hogy a feneketlen sár fölött így csináljanak átjárót. Ahol most szép kaszálók Varrnak, ott hajdan kiterjedt mocsarak terültek el. Mielőtt a Válickát nem szabályozták, vízállások voltak mindenfelé Kustánszegtől Győrfi- szegig a Kislengyel patak mentén 15 kilométer hosszúságban és azokon csak Kustán- szeg alatt lehetett nyáron száraz lábbal átjutni. 1 Bocfölde és Csatár között a völgy a múlt század harmincas éveiben még víz alatt állt és ezt a vizet az országút készítése alkalmával csapolták le. A boba—Csáktornyái vasútvonal építése alkalmával még megtalálták a földbe süllyedve azokat a ledöntött fákat, amelyek hajdan hidak gyanánt szolgáltak. Ma a régi mocsaras területek már mind művelés alatt vannak és számos embernek nyújtanak kenyeret. P.P.
