Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-07-15 / 157. szám
2 1943 július 15. Göcseji kapcsolatok a keleti székehrséggel tességek a város középpontjában vannak, ipartelepek aton a részen nincsenek. A támadás tehát ezúttal is hadifontosságú célpontok helyett az emberiség műkincseit semmisítette meg. (NTI) Szerdán, a franciák nemzeti ünnepén az angolszászok támadást intéztek Páris ellen. A halálos áldozatok száma 63. Az elpusztított házakról fényképfölvételeket készítettek. A jelentések szerint a megfélemlítést célzó légitámadásnak katonai célpontok nem estek áldozatul. (NTI) Donald Nelson amerikai termelésügyi miniszter kijelentette, hogy nem kielégítő Amerika hadiipari termelése. Már májusban is gyenge volt ■ a termelés és júniusban sem kielégítő. (MTI) Szigorú légvédelmi intézkedéseket tettek az Egyesült Államokban. (Stefani) Mihov bolgár hadügyminiszter kijelentette egy munkásgyűlésen, hogy a bolgár hadsereg megvédi a saját területét, de soha ,senkit meg nem támad. A bolgárok ma .hatalmasak és erősek. Mindenkinek tanácsos kétszer is meggondolnia, mielőtt Bulgáriát megtámadja. A hadügyminiszter beszéde végén hitet tett a tengelyhatalmak győzelme mellett. (NST) FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ Középiskolai igazgatók és leventekörzet- parancsnokok levente tanfolyama A Levente Hírközpont jelenti: A központi testnevelési intézetben a négy és fél hónapig tartó körzetparancsnoki tiszti tanfolyamon mintegy 120-an vettek részt. A megújhodott leventeintézmény új kiképzési elvein épült fel a tanfolyam levente kiképzési anyaga. A most kiképzett levente körzetparancsnokok már résztvesznek az augusztusi ífjúvezető- képző táborokban és ősszel az egész országban megkezdik a leventeélet irányítását. Július 21-étől kezdve négy napon át tart a közép-, polgári és mezőgazdasági középfokú tanintézetek igazgatói, tanárai részére iskolai leventeparancsnoki tájékoztató tanfolyam a budapesti iparkamarában. Ezen a tanfolyamon százan vesznek részt. Ősztől kezdve e tanfolyam hallgatói iskolájukon belül iskolai leventeparancsnokként végzik a leventeélet irányítását. »A keleti és nyugati székelység építészeti kapcsolatai« címen a Technika című szak- folyóiratban dr. Tóth János számos fényképpel és ábrával ellátott tanulmányt írt, amely külön lenyomatba^ is megjelent. Tanulmányában hivatkozik a szerző arra, hogy a székelyek és a göcseji magyarság, röviden a keleti és a nyugati székelyek között levő ősi törzsi kapcsolattal egyre többet foglalkozik a magyar történelem, a nyelvészet, a földrajz és a néprajz. Szinte kétséget kizáróan megállapították, hogy a két népcsoport a honfoglalás idején, vagy még évszázadokkal azelőtt egy fának hajtása volt. Elszakadásuk után is megőrizték faji sajátságaikat, minden idegen nép beolvadásától mentesen fejlődtek és mint a határok őrzői, átélték és vérükkel írták a magyar történelmet. A magyarságnak ez a két kis csoportja 1000, sőt talán 1500 éven át őrizte, sőt őrzi hagyományait, minden hatástól mentesen fejlesztette népi építészetét és művészetét, a kívülről, vagy felülről jött hatásokat átalakítván, megtöltötte egyéni ízléssel. Különös az is, hogy a törzsnek egyik ága kelet határán, a másik a nyugatba beékelődve , egymástól ezer kilométernyi távolságban szinte azonos életet él, fejlődik és hasonló eredményeket hoz létre. Tóth János rendkívül értékes munkája azt a célt tűzte ki feladatul, hogy a két néptörzsre vonatkozó tudományos megállapításokat kiegészítse legalább vázlatosan az építészeti néprajz és a népi építőművészet vonalán. Megrajzolja a kérdésnek történelmi hátterét, az erdélyi székelyek és a göcseji határőrségen a nyelvjárások és a népszokások tekintetében feltűnő rokonságot mutató ^lakosok kapcsolatát. Jellemző többek között ezekre a kapcsolatokra az, hogy az egyes állatok népies és az általános elnevezéstől teljesen eltérő neve csak a nyugati és keleti székely nép nyelvében és a Dunántúlon azonos. Például a barázdabillegetőt a székelyek leánykamadárnak, a göcsejiek leártypintyőkének nevezik, a kecskedarázs neve mindkét területen »szakadik«. A székely gergelyjárás — diáktoborzás — ősi verses szövegeinek egyes szakaszai szinte szó- szerint megegyeznek a göcseji és őrsi szöveggel. A keleti és nyugati székelység kapcsolatára következtetünk a göcseji regölésnek abból a prózai kezdetéből, hogy »Meggyüttek szeginy Szent István szolgái, hideg, havas országbu.« Az embertani vizsgálatok igazolják, hogy a honfoglaló magyarok által hozott örökséganyag ezer éven át sem pusztult el, a magyar nemzettest fajbeli összetétele minden más nemzetétől eltérő. Göcsej mai törzsökös népe Bartucz Lajos megállapítása szerint bizonyos testi vonatkozásban áll hazánk honfoglaláskorabeli típusaival és a mai székelységgel. A nyugati székelység területe nemesi jobbágybirtok, vagy egy telkes nemesi kisbirtok volt. A keleti székelység a 15. századi vagyon- és földközösségben élt. A földből mindkét területen csak annyit műveltek meg, amennyi az élethez szükséges volt. Göcsiej népét néha csak az állattenyésztés * mentette meg az ellenhatástól. Rengeteg föld hevert állandóan parlagon, csak a településekhez közel eső területeket művelték meg. A római gyarmatosítás maradványaképpen a szőlőművelés is általános volt. A pincét többre becsülték a gabonatermelésnél és voltak települések, ahol a szőlőn kívül semmiféle földet nem müveitek meg és cserekereskedelemből éltek. A belterjes állattenyésztés a 18. század második felében Göcsejben és Őrségben a kerített házat fejlesztette ki. Az állatok nagyrésze a kerített házak udvarán telelt. Az őrségi és göcseji székelység szereti az állatjait. Istállóit nagy gonddal alakítja ki. A keleti székelységnek is az állattenyésztés volt a fő- foglalkozása. Az erdők tisztásain és a legelőkön a nagy marhaállomány mellett a lovak nagy tömege nőtt fel, mert a vitéz lovasnépnek szüksége volt a jó lovakra. A keleti székelység települése általában egységes, utcás, a hegyek alatti települések pedig szeresek. A szer,ek az őstelepülő családok neveit viselik. A nyugati székelység települései általában szintén szeresek. A település alkalmával egy- egy család egy-egy szert vett birtokába. Göcsejben a szegek a 15. században még ismeretlenek. Valószínűleg Becsvplgyéhez tartoztak és az apró, szétszórt településeknek még nem volt külön nevük. E szeres szegtelepüléseken kívül nagy számban alakultak ki a faluszerű települések is. Göcsej a honfoglaláskor valószínűleg gyepüelve volt és a határőrség csupán a 11. században települt. A törökdúlás a peremvidék falvait elpusztította, de a belső szegek vidékén nyugodtan folyt a munka. Az elpusztult peremfalvak népe Belsőgöcsejben húzódott meg és a hegyhátakon alakította ki új településeit. A nyugati székely települések legrégibb házalakja az egyvégbe épített ház, amelynél a lakó és gazdasági épületrészek egymásután épültek. Az udvar tehát hosszúkás, téglalap- rajz. Egyik oldalán a ház fekszik, hosszlen- gelyével az utcára merőlegesen, másik oldalán a kút, kastély, méhes, sertésól és a többii kis gazdasági épület helyezkedik el. A kerített ház sajátos alakját a belterjes állattenyésztés kényszerítette ki. Valamikor négy oldalukon kerített házak voltak mind, később a belterjes földművelés elterjedésével a kerített ház rendeltetése megszűnt. Teljesen kerített ház ma már csak Göcsejben található.--"• ' ’•5*1 A keleti és nyugati székelység udvara nagyjából megegyezik, mivel hasonló gazdasági körülmények alakították ki. k különbség csak az, hogy keleten a csűrös kert, nyugaton pedig a kerített ház divatozott. Keleten ugyanis • a csűr néha a csüröskertben épült, amelyet az pdvartelektől kerítés és nagykapu választ el. , A tanulmány további érdekes adatairól legközelebb számolunk be. 3^ Divatos női ruhák, blúzok, szoknyák, gyermekruhák szép választékban találhatók a Schütz Árúház ruhaosztályán. MAVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1943. május 17-től Zalaegerszeg—Bak—Keszthely MAVAUT Menetdíj —- 14 45 17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. iOOü 1705 1-30 — 15T7 17 57 é. Bak Hangya szövetkezet i. 9-28 16-33 — 8T0 1520 — i. Bak Hangya szövetkezet ‘é. 926 16 31 230 8 55 1545 é. Zalaszentmihály—Pacsa pf. i u. i. 9 00 1605 5 80 10 30 17 25 é. Hévizfürdő i. —14-20 5 80 1045 17-40 — é. Keszthely Hungária szálló i. 7-25 14 05 5 80 10-55 17-50 — é. Keszthely pályaudvar i.--’ y- ---'--Bak—Nova Menetdíj . — 8 35 15 40 i. Bak pályaudvar é. 6-55 1315 — 9-30 15-45 i. Bak Hangya szövetkezet é. 650 13*10 220 1010 16 25 é. Noya i. 6T0 1230 Menetdij Zalaegerszeg-Bak—Lispe—Szentadorján — —17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. —• — —•— 1-30 14-20 18-05 i. Bak Hangya szövetkezet é. 7-00 15-20 2-20 14 58 18-19 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6-42 15-08 5-80 —19-50 é. Szentadorján i. 5-10 —•—
