Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-09-22 / 214. szám
1943 szeptember 22. 3 íiagyarÍlet Szent Ferenc tiszteletére a sümegi kegytemplomban rendezendő ünnepi hét programja A béke szentjének, Assisi Szent Ferencnek a tiszteletére a sümegi ferencesek kegytemplomában ünnepi hetet rendeznek a következő programmal: Szeptember 26-án, vasárnap este 7 órakor szentbeszéd »A nagy Király követe« címmel. Mondja Kocsis Ödön házfőnök atya. Utána az új Szent Ferenc-szobor megáldása és litánia. 27- én, ' hétfőn este 7 órakor szentbeszéd »Szent Ferenc III. rendje« címmel. Mondja La- bancz Medjird ferences hitszónok atya. Utána litánia. 28- án, kedden este 7 órakor szentbeszéd »A Ferenc-rend és a művelődés« címmel. Mondja Muray Frigyes nyomdaigazgató atya. Utána litánia. 29- én, szerdán este 7 órakor szentbeszéd »Szent Ferenc fiainak apostolködása« címmel. Mondja Honvéd Polikárp ferences hitszónok atya. Utána litánia. 30-án, csütörtökön este 7 órakor szentbeszéd »A ferencesek hatása a hitélet fejlesztésére« címmel. Mondja Nagy Ernő helyettes házfőnök atya. Utána litánia. Október 1-én, pénteken este 7 órakor szentbeszéd »Szent Ferenc szelleme a társadalmi bajok orvossága« címmel. Mondja Polgár Demjén ferences hitszónok atya. 2- án, szombaton este 7 órakor szentbeszéd »A ferences égbolt legragyogóbb csillagai« címmel. Mondja Sáha Angelusz ferences hitszónok atya. Utána litánia. 3- án, vasárnap délelőtt 10 órakor szentbeszéd »Szent Ferenc fiai és a magyar nép« címmel. Mondja Kecskés Attila ferences hitoktató atya. Este 6 órakor Szent Ferenc boldog halálának emlékünnepélye és litánia. Este fél 8 órakor a Polgári Olvasókör nagytermében színielőadás. Színre kerül Hédly Jeromos atya »Isten dalosai« című vallásos népszínműve. Nagy a dohánykereslet — nagy a zalaegerszegi trafikosoknak gondja — Szerkesztő úr, az Isten szerelmére, rólunk is csináljon egy riportot! — szalad utánam lihegve egy zalaegerszegi trafikos. — Kérem, trafikos úr, én nem vagyok dohányos, a trafikba csak bélyegért járok! Én csak annyit tudok a trafikosokról, hogy Valahányszor bélyeget kértem, mindig savanyú arcot csináltak. Talán erről a tapasztalatomról írjak? — Higyje el, szerkesztő úr, nem a bélyeg íniatt savanyú az arcunk. Bárcsak mindenki bélyeget kérne! — Ez örvendetes újdonság nékem. Kezd érdekelni a dolog. — A baj ott van, hogy valósággal megrohannak bennünket a dohányért, cigarettáért és a legnagyobb baj, hogy nem tudjuk az igényléseket kielégíteni. — Csukják hát be a trafikot! — Azt nem szabad. És ha szabadna is, miből élnénk akkor? A bélyegekből? — Hát akkor hogyan segítsek én? — írja meg, hogy a trafikosok idegzete felmondja a szolgálatot. — Megírom, szívesen. De mivel okoljam meg? — Azzal, hogy a dohányt, cigarettát kívánók ne erőszakoskodjanak és ne gorombás- kodjanak, mert ez meggyilkol bennünket. Lássa be a közönség, hogy a kevésből csak keveset adhatunk és ha a kevés is elfogyott, semmit se kaphat. — Mennyi az-a kevés? —- Újabban csak a korábbi forgalmunknak bizonyos százalékát kapjuk meg, azt is havonként elosztva, többszöri fölvételezéssel. Én például a százalék szerint havonta 300 pakli pipadohányhoz jutok. Azért említem éppen ezt, mert a pipadohány kereslete óriási mértékben megnövekedett. A százalék szerinti' elosztás továbbá bizonyos dohányféleség szerint is változik, több vagy kevesebb mértékben. 7öm szombaton, nem a moziban ! — Értem. Hát akkor a vevőkört csökkenteni kell! i — Hiszen így is van. Csökkentenénk mi szívesen, szót fogadunk, hogy csak a városi kundcsaftokat szolgáljuk ki. De a kundcsaftok is jóval többet követelnek, mint azelőtt. Bejön Jakab az üzletbe és azt mondja: kérek 100 Symphoniát. De különösen a nők igénye növekedett meg. Soha annyit nem szívtak a nők, mint most, amikor nehéz dohányhoz jutni. — Bocsánatot kérek, hogy védelmembe veszem a dohányos nőket, bár sohasem tudtam szerelmi vallomást tenni azoknak, akik kéményt csinálnak illatos ajkukból. De ezúttal az a véleményem, hogy se a Jakab, se a pók nem szívják el a kívánt nagyobb dohánymennyiséget. A nő vagy azért megy be a trafikba, mert szebben tud könyörögni és kierőszakolni titokban valamit a férje számára. Vagy pedig. .. A Jakabok és a nők csak azért kérnek többet mostanában, mert azt tapasztalták, hogy a külön házitrafikjukból jobban tudnak kedveskedni a falusiaknak. Egy kis dohány mellett könnyebb megszerezni a tojást, tejfelt, csirkét, a vajat, meg a zsírt, mint akármilyen nagy pénzen — feketén. — Ez valóban így lehet. A paraszt az élete felét is odaadja egy pakli dohányért. Múltkor bejön hozzám egy atyafi és egy karika pipadohányt kér. — Mennyi az a karika? — Ötven pakli! — Szép kívánság! Azt mondja a paraszt, ha adok neki ötven paklit, beszállít érte egy szekér elsőrendű tűzifát. — Mi az ára egy ilyen pakli dohánynak!? — 22 fillér. Egy asszony meg azt Ígérte, hogy három pakli dohányért egy pár jó csirkét hoz. — Pedig úgy tudom, hogy a gyengébb minőségű csirke párja is 15—20 pengő, ha pénzért kéri az ember. — Nem hiszi el senki, ha kifogyott a dohány, vagy hogy nem lehet többet adni, mint amennyi jut. Éktelen lármát csapnak, szitkozódnak, akkorát ütnek a pultra, hogy majdnem megreped. Gyanusítgatnak, hogy el van rejtve a dohány és fenyegetőznek, hogy majd tesznek róla, hogy ne játsszék bujócskát. Szerkesztő úr, mi ezt nem bírjuk ki. írja meg, hogy szabadítsanak meg bennünket ebből az átkos helyzetből és vezessék be a dohány je gyeket. Akkor mindenkinek meg lesz az a mennyisége, ami jogosan megilleti. — Igazukban. Jöjjön hát a dohányjegy! Mindjárt kevesebb lesz a káromkodás is, ami a két év előtti mozgalom óta ijesztő mértékben megnövekedett. Füstölögjön ki-ki magában, ha kevesebb a füstölnivaló. És ne legyen csereüzlet a dohányon. Elégedjék meg ki-ki a maga szűkösebb dohányával, ne keressen mások rovására kielégítést tíz helyen is. —■ Köszönöm előre is, szerkesztő úr! — Szívesen teszem. De ha nem lesz dohányjegy, akkor én is felcsapok áldohányosnak. jó, ha van az embernek odahaza a tárcabeli »dohánya« mellett vágott dohánya is. A molyokat elriasztja, a psibéket és a tojásokat pedig becsalogatja. P. P. Tudja-e Ön... . . . hogy volt idő, amikor még tudósok is meg voltak győződve, hogy a menyországnak valahol a földön kell lennie ? Egy tizedik századbeli térkép a helyét pontosan meg is jelölte. A Fekete-tenger és a Kaspi-tó között elterülő földszakon. £ . . . hogy Drezdában azelőtt a halkofáknak megtiltották, hogy ülve árusítsanak. A tilalom a kofákat arra akarta ezzel kényszeríteni, hogy gyorsan és olcsón árusítsák ki készletüket. Hasonló okból Bécsben a halkofáknak hosszú ideig tilos volt télikabátot hordaniok. £ . . . hogy már ágyúgolyót is használtak postaközvetitésre ? 1475 ben amikor Merész Károiy a rajnamenti Neuss várát ostromolta, a felmentésre érkező kölni sereg belül üres ágyúgolyókkal továbbított a várba üzeneteket és a védősereg hasonlóképpen ezt a légipostát használta. A különös posta egy hónapig volt üzemben, amíg végre sikerült az erődítményt felmenteni. W . . . hogy régi kínai felfogás szerint az orvosnak nem a gyógyítás , hanem a megelőzés a legfőbb feladata? Kien-lung kínai császárnak (1736—1796) négy háziorvosa volt, akik magas állandó fizetést élveztek. Fizetésüket azonban csak addig húzhatták, amíg a császár egészséges volt. A császár megbetegedése esetén az orvosok jövedelmüket önmüködőleg elvesztették. Ha őfensége betegsége bizonyos időtartamot meghaladt, akkor az orvosoknak nemcsak az abban az évben addig felvett fizetésüket kellett a kincstárnak viszafizetniök, hanem nekik kellett gondoskodniok a császár meggyógyitásával próbálkozó többi orvosok tiszteletdijáról is. Az orvosságok költségei természetesen szintén az ő költségükre mentek. W. . . . hogy a legújabb kutatások szerint a G vitamin, amely főképpen a parajban fordul elő nagy mennyiségben, a népies közfelfogással egyetértésben fontos vérképző elem ? Elsősorban a bőrt táplálja, hiánya pedig a növekedésre csökkentőleg hat és korai öregedést, hajhullást idéz elő. W . . . hogy egy boroszlói rovartudós megállapítása szerint a hangyaállam katonáit a dolgozók a kö?öséges lárvákból hússal való táplálással tenyésztik ki ? Ha ebben a táplálásban a kitenyésztés befejezése előtt zavar áll be, a lárvákból átmeneti alakokat mutató hangyák fejlődnek ki. A tudósnak mesterségesen is sikerült ilyen átmeneti alakokat kitenyésztenie. Ezek középhelyet foglalnak el a dolgozók és katonák között. (MN) Törött, elhasznált gramofonlemezt vásárol KAKAS ÁGOSTON könyv, papír, Írószer, zenemű és hangszerkereskedése Zalaegerszeg Kossuth Laios-utca 8. Telefon 131.
