Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)

1943-09-18 / 211. szám

► 6 1943 szeptember 18. önálló hatáskörű két jegyzői állást igényel Sümeg fejlődése Sümeg nagyközség képviselőtestülete egy­hangúlag elhatározta, hogy a két segédjegyzői állást önálló hatáskörű közigazgatási és adó­ügyi jegyzői állásokká szervezi át. A napról- napra fokozódó ügyforgalom, valamint a köz­ellátás zavartalan menetének biztosítása miatt föltétlenül szükségesnek tartják a sümegiek, hogy a vezetőjegyzőnek ne kelljen a közigaz­gatás minden ágával egyidőben foglalkoznia, hanem idejét a községi tisztviselők működésé­nek ellenőrzésével, a jegyzői iroda ügyvitelé­nek felügyeletével, valamint a fejlődésében éppen a másirányú munka és elfoglaltság miatt megállt nagyközség fejlődési lehetősé­geinek megoldásával járó alapos, sok esetben nagyobb előtanulmányt követelő munkálatok ellátására szentelhesse. A nagyközségnek mint­egy kétezer hold erdeje és egyéb ingatlana van házikezelésben és körülbelül 24 középület felett rendelkezik. Ezeknek gondviselése nem­csak kellő szakértelmet, hanem időt és meg­feszített munkát is kíván. Közérdeket szolgál az a körülmény, hogy állandóak legyenek legalább a fontosabb sze­repet betöltő tisztviselők és ne kényszerüljenek rövid sümegi szolgálat után — a kedvezőtlen előmenetel miatt — máshol elhelyezkedni. Na­gyon is megokolt tehát az átszervezési ügy. Más hasonló nagyközségekben is állandó ha­táskörű jegyzők tevékenykednek, mivél az al­kalmazó község részükre természetesen meg­felelő előmenetelt biztosít. Az átszervezés kü­lönben sem jelent nagy anyagi megterhelést, mivel évenként csak 430 pengő egyelőre a fi­zetési többlet s a később előálló anyagi több­let sem oly súlyos, hogy minden megterhelés nélkül el ne bírná Sümeg nagyközség. A hét legújabb tudnivalói A tuvaroslovak zabellátása A m. kir. közellátási hivatal folyó évi szep­tember 3-án kelt 319.500—1943 III. számú rendelettel az egyes vármegyék közellátási kormánybiztosai részére ez év november 30-áig terjedő időre zabkeretet engedélyezett, illetve állapított meg oly módon, hogy a gabonafor­galmi központot, az egyes országos és kör­zeti kereskedőknél beváltható, megállapított zabmennyiségről szóló vásárlási utalvány ki­állítására, illetve kiadására felhívta. A vásárlási Utalványok alapján megvásárolt zabból első­sorban a városi és községi üzemi lovak részére szükséges s a rendeletben közölt fejadag ad­ható ki és csak ezeknek az igényeknek ki­elégítése után adható a magántulajdonban levő fuvaroslovak részére kiutalás. A földbirtokkal és így gazdakönyvvel is rendelkező fuvarosok számára, a keretből kiutalás nem adható, mert a beszolgáltatásra előírt 15 százalék arató- és cséplőrész beadása után, a termelő gazdák a zabtermésükből az állatok takarmányozására szükséges mennyiséget felhasználhatják. Akik pedig elegendő terméssel nem rendelkeznek, az illetékes közellátási kormánybiztos által ki­állítandó vásárlási engedély alapján a szüksé­ges takarmánygabonát pontjóváírás, illetve ppntterhelés mellett, a fölösleggel rendelkező termelő gazdaságokból beszerezhetik. Megjegyezzük, hogy a folyó évi augusztus 11-én kelt 206.455—1943 K. M. számú, a közellátási „kormánybiztosokhoz intézett kör­rendelet értelmében zabra egyelőre vásárlási engedély nem adható ki, azonban más takar­mánygabonára, így árpára a vásárlási enge­dély kiadható. Tekintettel arra, ho'gy az árpa helyben, vásárlási engedély nélkül, pontjóvá­írás és terhelés nélkül a termelő gazdaságok­ban szabadon is beszerezhető, így nemcsak a gazdakönyvvel rendelkező, de a földnélküli ló­tartó fuvarosok is a zab pótszerzéséhez fel­használható á rpát a helybeli termelő gazdasá­gokból megvásárolhatják. A közellátási kor­mánybiztosok részére adott zabkeretböl nem adható; kiutalás a m. kir. honvédség, a csend­őrség, a rendőrség, a m. kir. posta és a szerződéses postaszállítók lovai részére, továb­bá. az állami és törvényhatósági útépítéseknél, a folyam- és kultúrmérnökségi hivatalok, ár­mentesítő társulatok által végzendő munkála­toknál foglalkoztatott fuvarosok lovainak, va­lamint az erdőigazgatóságok, erdőkitermelő vállalatok, központi ellátásba vont hadiüzemek lováinak, mert ezekről a hivatal XI. főosztálya útján külön történik gondoskodás. A vidéki sütőiparosok munkaköre A vidéki sütőiparosok munkakörének szabá­lyozásáról legújabban kiadott elvi határozat szerint a sütőiparos kenyér-, aprósüteményt és finomabb süteményeket is készíthet, vagyis akár vajjal, akár anélkül kuglófot, kalácsot, mákos és túrós kiflit süthet. Csak olyan sü­temények előállításával nem foglalkozhat, ame­lyek már kifejezetten a cukrászipar munka­körébe tartoznak. Ennélfogva a sütőiparosok jogosultak kétszersült előállítására is. A tésztá­ból készült kalács és süteményfélék készítése és forgalombahozatala'tárgyában kiadott ren­delet első szakasza kimondja azonban, hogy a sütőüzemben, valamint a vendéglátó ipari és cukrászüzemben kelttésztából kalácsot és sü­teményt készíteni és forgalombahozni tilos. A járás főszolgabírája, vagy a város polgár- mestere az ipartestület meghallgatásával enge­délyt adhat azonban arra, hogy a kórházak, a gyógyintézetek és betegségük alatt arra rá­utalt személyek részére egyes sütőiparosok meghatározott mennyiségű kétszersültet készít­hessenek. Az erre vonatkozó folyamodványo­kat az illető sütőiparosok a rendeletben meg­határozott keretek között és felsorolt megoko- lás alapján adhatják be az illetékes főszolga­bíróhoz, vagy polgármesterhez. Az idén is osztanak ki kedvezményes áru fűmagot Báró Bánffy Dániel földmívelésügyi minisz­ter a rétek és legelők gyepesítését, illetve az elgazosodott legelők feljavítását az idén is hazai származású, tehát fagyálló és szárazság­tűrő gyepvetőmagvaknak kedvezményes áron való kiosztása útján kívánja előmozdítani. A kiosztásban részesülni kívánó legeltetési társula­tok, közbirtokosságok és községek igényüket az •illetékes vármegyei gazdasági felügyelőség­nél, az 500 katasztrális holdnál kisebb birto­kon gazdálkodók pedig az illetékes zöldmező­szövetségnél jelentsék be. Milliós tételek az ui népruházati ténykedésben A kormány intézkedésére az idén a tavalyi­nál jóval szélesebb keretek között bonyolítják le a népruházati ténykedést. Az olcsó, de jóv minőségű árúból most nemcsak a falu népe, hanem a hadiüzemek munkásai is részesednek majd. Az anyaghivatal előírta, hogy melyik gyár mit és mennyi árút tartozik leszállítani. A végleges megállapodás értelmében 300 ezer férfiöltönyt készítenek, 200 ezer női bekecset, másfélmillió munkásruhát, 600 ezer munkás- nadrágot, 500 ezer darab rövid alsónadrágot, 200 ezer darab flanellből készült hosszú alsót^ egymillió méter vászonárút és egymillió darab KIRAKAT­DÍSZÍTÉSHEZ eg) szinüésmintázott PAPÍROK nagy választékban Kakas Ágoston könyv-, papir­és irószerkeretkedétében. Zalaesertzes, kottuth-u. 8. férfi inget. Az egész szállítmány értéke 150 millió pengőre rúg. A munkásság kiskereske­dői árban kapja meg a cikkeket, tehát 30—40 százalékkal olcsóbban, mintha a népruházati tevékenységen kívül jutna hozzá. Rét-, legelőgazdatágl és pásztorképző tanfolyamok A földmívelésügyi miniszter a legeltetési társulatok és a közbirtokosságok elnökei, me­zőgazdák és egyéb gazdasági alkalmazottak, valamint kisgazdák részére rét- és legelőgazda­sági tanfolyamok tartását határozta el és a tanfolyamok megrendezésével az Országos, Zöldmező Szövetséget, valamint a mezőgaz­dasági szakiskolákat és a téli gazdasági iskolá­kat bízta meg. A tanfolyamokat a téli hóna­pokban az ország különböző vidékein rendezik és egy-egy tanfolyam 8 napig tart. Az Or­szágos Zöldmező Szövetség rendezésében ezenkívül 4 napos pásztorképző tanfolyamok is lesznek. A tanfolyamokra a vármegyei gaz­dasági felügyelőségnél, illetve a Zöldmező Szö­vetségnél már most lehet jelentkezni. Felemelték a cukorrépa átvételi árát Hosszas tárgyalás után teljes és kielégítő megegyezés jött létre a Magyar Cukorrépa­termelők Országos Szövetsége és a Magyar Cukorgyárosok Országos Egyesülete között. Ehhez a megállapodáshoz a kormány is hoz­zájárult. Ezek szerint az 1943 évi termésű cu­korrépa átvételi ára a következőképpen alakul: minden átadott és a cukorgyári vállalat által átvett répáért a cukorgyár mázsánként 9.20 aranypengőt fizet. Megilleti továbbá valumeny- nyi termelőt minden átadott mázsa után 40 aranyfillér, szeletjárandóság kiegészítése cí­mén. Hír szerint egyébként a cukorrépa ter­méseredménye a szárazság "következtében cse­kélyebb a tavalyinál, ám cukortartalma sok­kal magasabb az átlagosnál. (MVS) Miért nem nyitják mes a második vasúti pénztárt is? Kaptuk a következő levelet, amely több em­bernek állandó sérelmét foglalja magában: »A zalaegerszegi vasútállomáson két jegy­pénztár van, mindamellett csak az egyiket tartják üzemben. Ez azt eredményezi hogy gyakran olyan sokaság várakozik jegykiadásra az egyetlen nyitott pénztárnál, hogy a tiszt­viselő nem bírja a hosszan várakozó utasokat kielégíteni. Hogy le ne késsenek, kénytelenek többen jegy nélkül beszállni a vonatba. így aztán az a kellemetlenség éri őket, hogy a ka­lauz csak ráfizetés mellett állítja ki számukra a bárcát. Ez az állapot nincs rendjén. Vagy gondoskodni kell az utazó közönség jegy- ellátásáról a kellő időben, vagy utasítani a kalauzokat, hogy az önhibájukon kívül jegy nélkül beszálló utasokat ne terheljék meg a ráfizetéssel. Az az esetleges ellenvetés, hogy Zalaegerszegen menetjegyiroda is van, nem állja meg a helyét, mert annak nem az a ren­deltetése, hogy a vasúti pénztárat helyette­sítse.«

Next

/
Oldalképek
Tartalom