Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)

1943-09-06 / 201. szám

1943 szeptember 6. 3 '.hogy a humorista látja: Miért nem szabad felni a zivatartól ? A feleségem ugyanis fél tőle. Csak én nem. Természetesen. A családfő, az értelmiségi lény, aki meg tudja magyarázni a természeti tünemények okát, keletkezését, lefolyását — úgy Is, mint viharedzett férfi — bizonyos fö­lénnyel nézi a dolgokat. A fölény ott kezdődik, hogy este féltíz kö­rül távoli villámlásokra lesz figyelmes a fele­ségem. — Jaj, villámlik — mondja. — Na igen, ez csak száraz villámlás. — Mi az a száraz villámlás? — kérdi. — A száraz villámlás? Az olyan nyári izé ... olyan nem komoly dolog. Csak úgy dörgés nélkül, szárazon. — Szóval, ha dörög, az már komoly? .— Na igen, hát komolyabb. — És miért? — Hogy miért? Hát izé... ejnye, fiam, láthatja, mennyi dolgom van, olvasson szép csöndben, vagy feküdjék le. Kis szünet, majd távoli morajlás. — Hallja? Már dörög! — mondja ő. — Hát hadd dörögjön! — De én félek... — Mit? Maga fél?! És mitől? — Hogy lecsap. Fölényesen kacagok. — Ugyan, csacsikám, hát hogy félhet értel­mes ember a villámlástól? Az nem valami természetfölötti rém, amitől félni kell, az egy­szerű kis izé, aminek egész egyszerű magya­rázata van, az olyan hogyishívják, elektromos kisülés, ami a pozitív és negatív micsodák közt levezeti az izét. Fizikai törvény, plusz- minusz, miegymás, remélem, maga is tudja? Erősebb morajlás. — Közeledik — mondja kissé elfehérülve, — Ejnye, szívem — korholom atyailag, —• igazán nagyon szégyenlem, csak nincs meg­ijedve? Van magának fogalma, hogy milyen messze van ez mitőlünk? Figyelje, mennyi idő telik el a villámlás és a dörgés között. Mit mondják? Ez még van vagy harminc kilométer. Ebben a pillanatban éles villámlás, nyom­ban rá hatalmas dörgés. — Már itt van — dadogja. Megőrzőm a fölényt. — Jó, jó, hát persze, hogy itt van, csak nem kell megijedni, az ablakokat minden-* esetre betesszük, nem félelemből, csak óvatos­ságból. — Hogy be ne csapjon? — Ugyan, ugyan, hogy csapna be? A vá­rosban van vagy tízezer ház és majd éjppen mihozzánk csap be. Nagyon jól tudhatni, hogy egy város fölött rengeteg a villanydró^ telefondrót, antenna, az mind egy-egy vil­lámhárító. — Le van ‘földelve az antenna? — kérdi ijedten. — Ej, ej, hát villámhárítós! — És ha nem működik? — Nyugalom, angyalnyugalom ... (közben két nagy dörgés) és csukja már gyorsan azt a másik ablakot is! (Dörgés.) Ejnye, még most sincs kész vele?! Becsukja. — Na, rendben. Csak azért szeretem ilyen* kor becsukni, mert hogy maga annyira fél, így legalább nem latja a fényt és tompább a dörgés, csak nyugalom, nem szabad meg­ijedni, különben is mindjárt elvonul, már gyengül a hangja. Megjegyzem, én szeretem az 'ilyen éjtszakai zivaltarokat, egy-két csatta­nás, 'zápor, aztán fölséges levegő. Remélem, már elmúlt az ijedelme? Értelmes ember.;.. Ebben a pillanatban őrjítő csattanás, az ablakok recsegnek, a konnektor szikrát hány, aztán egy még sokkal nagyobb csa^tanás ,.. és az ezt követő csendben ismerős hangod hallok. Aszongya: — Jajisteném ... Nem, nem. Határozottan, ez nem női hang volt... Mindazonáltal én nem félek. , És Csak figyelembe veszem az égi háborút. Ami nagy különbség. (KISS JÓZSEF.) M/ÄCtl£T HÍREK — ELŐFIZETŐINK FIGYELMÉBE. La­punk mai számához postabefizetési lapot mel­lékeltünk igen tisztelt ’ előfizetőink számára. Szíveskedjenek a postabefizetési lap felhaszná­lásával szeptemberi előfizetésüket kamarai ren­delkezés értelmében még e hónap 10-éig ren­dezni, nehogy az újság küldésében fennakadás álljon be. — Herczetg Ferenc az ünneplés elől Bada,- csonyba vonul vissza. A Rádió Újság írja: »Bárhogy szabadkozik is a magyar írók neszto­ra, a rádió megtartja az ünneplés elől Bada­csonyba visszavonuló író születésnapjára ter­vezett országos ünnepet. Kornis Gyula és Ba­jor Gizi mondanak köszöntőt a rádióban, Áb­rányi Emilnek Herczeg Ferenc Bizánc-ából készült operájából, amelynek szövegkönyvét Innocent Vincze Ernő írta át, bemutatót ren­deznek. Még Herczeg Ferenc is szerepel ezen a teljesen neki szánt napon: hangfelvételről leforgatják »Ahol gyermek voltam« című elő­adását Versecről. Az ünnepet követő vasárnap parádés Herczeg-műsor. »A dolovaitól — Zrí­nyi Ilonáig« címmel a nagysikerű Herczeg- darabok egy-egy jelenete kerül sorra. A leg­utolsó a még elő nem adott »Zrínyi Ilona« egy jelenete lesz.« — Vöröskeresztes ápolónői tanfolyam. Ok­tóber 1-én kellő számú jelentkezés esetén a Vöröskereszt Zalaegerszegen 6 hetes önkéntes ápolónői tanfolyamot tart, amelyen vidékiek is résztvehetnek. Ingyenes elszállásolásról a Vöröskereszt gondoskodik. Egyidejűleg 2 hetes házi betegápoló tanfolyamot is' tartanak, amelynek hallgatói egyúttal résztvehetnek az említett önkéntes ápolónői tanfolyamon is. A résztvevőknek 4 középiskola, vagy legalább -6 elemi elvégzését kell iskolai bizonyítvánnyal igazolni a jelentkezéskor. Jelentkezni lehet Székely Emilné szakosztályvezetőnél (Zala­egerszeg, Blaha Lujza-tér 1. szám). — Ujomcnövendék intézetet létesítettek ö nagykanizsai Notre Dame apácák. A Notre Dame apácák 1933 őszén jelentek meg Nagy­kanizsán, hogy kezükbe vegyék a városi leány- gimnázium vezetését. Az idén kezdődő új év­tized küszöbén fontos intézménnyel bővült Nagykanizsa Notre Dame zárdája. Egyház­hatósági engedéllyel megnyílt a zárda újonc- npvendék intézete, amelynek első tagjaként Fentős Máriát, az intézet ezidén érettségizett növendékét vették föl a rend tagjai közé. Az intézet házikápolnájában lefolyt mélyértelmű beöltöztetési szertartáson megjelentek az új szerzetesnő hozzátartozóin kívül a tanári kar tagjai és az intézet növendékei,. Az újoncház megnyitása nemcsak a Rend történetében je­lent örvendetes fejlődést, hanem Nagykanizsa megyei város és környéke nőnevelésének jö­vőjét is biztos alapokra helyezi. — Áthelyezés az ügyészségen. Dr. Garády István kir. ügyészt Balassagyarmatról Nagy­kanizsára helyezték át hasonló minőségben. — Feloszlik a balatonfüredi hadikórház is. A balatonfüredi hadikórház tízhónapos mű­ködés után feloszlik. Tíz hónap alatt sokszáz honvéd gyógyult meg Füreden. A hadikór­házban megfordult sebesültek és betegek a legszebb emlékeket őrzik arról a megható segítenikészségről és támogatásról, amellyel a Vöröskereszt és a Bajtársi Szolgálat, a leven­ték és a társadalom legszélesebb rétegei szinte a szívüket adták oda. Ugyanezeket mondhat­juk a zalaegerszegi hadikórházról is, amely szintén megszüntette ideiglenesen a működé­sét. — Zászlószentelési és terménybetakarítási ünnep Kiskanizsán. A kiskanizsai Katolikus Ifjúsági Egyesület szeptember 12-én zászló­szentelési és azzal kapcsolatban terménybeta­karítási ünnepélyt tart, amelyre meghívták dr, Antal István nemzetvédelmi minisztert is. Az ünnepélyes alkalomra gazdag műsort állítot­tak össze. — Orvosi hír. Dr. Gaal János fogorvos magánrendelését Wlassics Gyula-utca 1. szám alatt ismét megkezdte. 1—4 Keresztes Szent Dános oltár-szobrának megáldása Keszthelyen Keresztes Szent János karmelita-rendi hit- valló és egyháztanító tiszteletére készült új ol­tár megáldásának ünnepélye vasárnap folyt le a keszthelyi Szent Terézke templomban, fé­nyes külsőségek között. A majdnem két méter magas, carrarai már­ványszobor, amely a keresztény misztika cgy- háztanítóját égbe néző szemekkel, a keresztet átölelő alakban ábrázolja, herceg Festetics Györgyné kegyeletét hirdeti, aki e szobrot megboldogult férje emlékére állíttatta, a tai- bernákulumszerű alapzattal együtt. Az ünnepélyen megjelent Festetics György­né hercegasszony, a hercegi uradalmi tisztikar teljes számban, élükön dr. Lénárd János 'her­cegi főtitkárral, Lang József városbíró és dr. Gárdonyi Lajos helyettes városbíró, a katonai tiszti küldöttség, Berkes Ottó főigazgató, tőr­jei perjel, a Ranolder-intézet kedvesnővérei, Oberhuber Béla állomásfőnök, az iskolák ki­küldöttei és nagyszámú közönség. A nagy szent 400 éves születési évforduló­jára megépített oltárt dr. Szere ez Imre apát­plébános áldotta meg, majd elmondotta az oltárnál az első szentmisét. Vincellért, jó minősítéssel 5 holdas szőlőhöz, biztos, jó megélhetéssel sürgősen kere­sek. Ajánlatok: vitéz Dr. Bosdánfy-Brana Dános tábornokorvos, Székelyhid. (Bihar megye) címre küldendők. Az oltárépítés egész történetét ünnepi szent- beszéd keretében P. Hász Brokárd rendi taná­csos ismertette. Rámutatott arra, hogy amidőn a rend a nagy karmelita hitvalló oltárának megépítését elhatározta s az oltár költségeinek fedezésére a hercegasszony többezer pengős hozzájárulást megígért, nagy iramban indult meg a szervező munka a megvalósulás felé. Könyvet, kalendáriumot írtak a karmelita atyák és azokat sokezer példányban adták el az oltár javára. Röpiratokat bocsájtottak szét, amely­ben adakozásra szólították fel a "híveket. A szónok felolvasásra a sok közül éppen egy olyan röpiratot ragadott ki, amelyen egy zala­egerszegi kislány (Uj Jolán) adakozik a hősi halált halt hozzátartozójáért. Különös elismeréssel adózott P. Hász Bro­kárd dr. Gárdonyi Lajos lapszerkesztőnek, aki a Keszthely és Vidéke című lapjában állan­dóan felszínen tartotta a gyűjtés iránt való ér-> deklődést, E lapnak köszönhető, hogy amikor az orosz harctéren az újság révén Szekeres János százados értesült az oltár felállításáról, a honvédek között gyűjtést indított s a rövid idő alatt összegyűlt közel félezer pengőt a lapon keresztül eljuttatta a karmelita atyáké­hoz. Ellenszolgáltatásul egy misét kért az élő és elhúnyt bajtársakért. Áll tehát az oltár, amelynek megáldása her­ceg Festetics György születésnapján történt. Tervezője Krasznai Lajos szobrászba karmelita templom összes oltárainak tervezője. Készítője Nordio Nazzareno, Budapesten lakó olasz, kő­faragómester. Kész a tabernákulumszerü alap­zat is. A háttér, az oszlopok és az oszlopokon nyugvó boltozat még hiányzik. Ezért az oltár püspöki fölszentelése csak a teljes befejezés után történik meg. Minden remény megvan arra, hogy a hívek további áldozatkészsége ré­vén a jövő év tavaszán készen áll az oltájr a püspöki, olajjal való fölkenésre. (Bárdos)

Next

/
Oldalképek
Tartalom