Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-08-28 / 194. szám
6 1943 augusztus 28. m<jwífkET A Magyar Elet hírei DRÁVASZENTISTVÁN községben Papp Elek községi bíró lelkes munkásságával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a helyi Mép szervezet megalakulása megtörtént. Sohár Bertalan kerületi szervező titkár közreműködésével a közeljövőben nagyobbszabású választmányi értekezletet tartanak és kijelölik a helyi vezetőséget, illetve választmányt. % KISSZABADKÁN a községi Mép szervezet választmányi ülést tartóit Sohár Bertalan kerületi szervező titkár közreműködésével. Elhatározták, hogy a közeljövőben panasznapot is fognak tartani, amiről a gazdatársadalmat is értesíteni fogják £ NYIRESFALVA község Mép szervezetét meglátogatta Sohár Bertalan kerületi szervező titkár és a pártszervezet vezetőségével szervezési ügyeket tárgyalt meg. * SOHÁR BERTALAN kerületi szervező titkár Muralövő, Szentkeresztény, Muraszerda- hely, Drávacsány, Muraszilvágy községek szervezeteinek értekezletein vett részt. £ GYÁSZHIR.Szomorúsággal tudatjuk, hogy Z Horváth Lajos szőlőbirtokos, a Magyar Élet Pártja zalaegerszegi szervezetének hűséges munkatársa, hosszas szenvedés után 76 éves korában elhunyt. Emlékét büszke kegyelettel őrizzük. Ha a költő, vagy iró érzékeltetni akarja a borzalmát, az ijedelmét egyik alakjának, azt Írja: megfagyott a vér az ereiben. Ez, szerencsére, csak aféle költői túlzás, mint a szerelmes, akinek „összetörik a szivét“, vagy a meglepődött, aki „sóbálvánnyá dermedt“. Akinek megfagy a vér az ereiben, az menthetetlenül holtan esik össze, mert a test gépezetét hajtó meleg vérfolyamnak akadálytalan keringése nélkül nincs élet. Egy kis kanálnyi vér megakadása veszélyezteti az ember életét. Dehát lehetséges-e, hogy a vérnek egy kis része megalvadjon. Bizony, lehetséges. Ha a vér túlköny- nyen alvad, akkor bizonyos helyeken vérrögök képződnek, amelyek nagy veszélyt jelenthetnek, mert sokszor eldugaszolnak fontos véredényeket, vagy néha egész szerveket is. A leggyakrabban a lábszár ereiben fordul elő ilyen vérpangás, trombózis, amit a laikusok is jól ismernek. Ez hosszas és fájdalmas ágyhozkötött- séget jelent. Ha egy ilyen vérrög elszabadul és a szívbe vagy az agyba kerül, azonnali halált okoz. Sajnos, ilyen halálesetek elég gyakoriak. Minden sebész ismeri ezeket és tart tőlük, mert különösen műtétek után fordulnak elő nagy számban. Műtétek, sebesülések és vérveszteségek után ugyanis a vér alvadási képessége fokozódik, hogy siettesse a seb bezáródását és gyógyulását. De a természet néha túllő a célon, a vér alvadási képessége túlnagy lesz és a rettegett vérrögök képződnek. Amig a beteg nyugodtan fekszik, nem is vesz észre semmit. A vérrögök a vérkeringés által kevesebb erővel érintett helyeken fekszenek, mint a homok a folyam ágyában. Ha azonban a beteg először felkel, a szive hevesebben ver, a vérnyomás fokozódik, a gyorsult vérkeringés magával ragadja a vérrögöket és megtörténik az, ami előtt oly gyakran állanak értetlenül a beteg hozzátartozói : a beteg nagyszerűen kiállotta a súlyos műtétet, de amikor először felkelt, holtan esett össze. A trombózishoz való hajlam az utóbbi években a világ minden táján feltűnően fokozódott, anélkül, hogy az orvosok magyarázatát tudnák adni. Azonban megkísérelték a baj megelőzését egy bizonyos szer segítségével, melyet a betegeknek beadnak, ha az a veszély áll fenn, hogy a vér túlkönnyen alvad. Nemrégen egy svájci sebész számolt be kísérleteiről az alvadást gátló szerekkel, amelyeket előzetesen adott be betegeinek, a műtét utáni trombózisveszély kiküszöbölésére. Figyelmet érdemel ezek közül egy szer, melyet véletlenül fedeztek fel, amikor szarvas- marhák különös vérbetegségének okát kutatva, rájöttek, hogy az állatok bizonyos fajta lóheréből előállított penészes szénától betegednek meg. Vegyi vizsgálatok segítségével aztán sikerült kimulatni azt az anyagot, amelyet a penészgombák ezen a bizonyos lóherefajtán képeztek. Az egész világ szakköreinek legnagyobb meglepetésére ezt a szert Ansütz német vegyész már 40 évvel ezelőtt előállította. Ez a kumarin- származék 6 órával bevétele után kezdi éreztetni hatását és 72 órán keresztül hat. Ezáltal felülmúlja hatásában az eddig megvizsgált szereket, amellett nagy előnye, hogy könnyen bevehető és nem kell befecskendezni. Előzetes vizsgálat alapján trombózishajiamú betegnél néhány gramm adagolásával ebből a bizonyos szerből, elkerülik a fenyegető halálveszélyt. Ősidők óta tart az elkeseredett harc a páncél és a lőfegyverek között A „páncél“ és a „lőfegyverek“ között levő harc szinte egyidős az emberiséggel. Az életéért harcoló ember mindig arra törekedett, hogy testét, különösen fejét és végtagjait biztonságot nyújtó öltözékbe burkolja. A nyíl és a vasheggyel ellátott vetőlándzsa voltak az első lőfegyverek, amelyek az akkori kor „páncélruháit“ megkísérelték áttörni. Az elkeseredett harcból a puskapor feltalálásával hosszú időre a lőfegyver került ki győztesen. Amikor azonban a győzelme már véglegesnek látszott, a védő páncélzat erősítésére uj módszereket találtak fel, nevezetesen lényegesen növelték annak átmérőjét, az alapanyagát képező vasat, különféle keménységű fémmel keverték, vagy az érclapokat több rétegben rakták egymásra. A páncélzat súlya azonban így mindinkább elviselhetetlenebbé vált a harcoló ember számára. Ehelyett inkább fedezékeit burkolta páncélba, tornyokat és erődítményeket épített belőle, később a hajók és repülőgépek törzsét fedte be vele, az ágyuk és gépfegyverek elé védőpajzsul helyezte, majd a gépkocsikat páncélkocsikká, tankká építette ki, miáltal a régi páncélöltönyt lényegesen megnagyobbitva nemcsak teste védelmére tette alkalmassabbá, hanem egyúttal mozgását is megkönnyítette és óriási arányban növelte mozgási sebességét. A lőfegyver a páncél ellen való harcát mindgyakrabban volt kénytelen feladni, mind- gyakrabban kellett éreznie, hogy átütő ereje a megerősített „acélbőrrel“ szemben nem elégséges. így aztán a lövedék átütő erejének növelésére fordította a figyelmet. A gyalogsági fegyvert és testvér fegyvereit olyan átütő erejűvé fejlesztették ki, hogy 85 milliméter vastag acéllapot 400 méter távolságból könnyűszerrel átüt. 100 méter távolságból pedig hasonló könnyedséggel átüti a 10 milliméteres acéllemezt. A szárazföldi és a hajótűzérség gránátja páncélfejjel van ellátva, ' l azonkívül a legkülönbözőbb alakú „süveggel*1 borítva, ezenfelül még külön robbanótöltet nö? véli átütőerejét. A páncélkocsik megjelenése különleges páncéltörő fegyverek megszületését eredményezte. Ezek közé a fegyverek közé tartoznak szorosabb értelemben a páncéltörő puskák, a nehéz gépfegyverek és a tulajdonképeni páncéltörő ágyuk, az úgynevezett „Pák“-ok. Ezek a fegyverek vagy tömör lövedéket, vagy pedig robbanó gránátokat tüzelnek. Az utóbbiak behatolnak a páncélkocsi belsejébe, a páncéllal burkolt repülőgépbe, vagy éppen a páncélerő- ditménybe és annak belsejében robbannak fel» ahol azután a légnyomás és a számta lan repeszdarab minden életfontosságú berendezést szétzúz Hogy a lövedék pásztázó röppályája alatt ne vessze el a szükséges álütő erejét, kilövése igen nagy kezdősebességü. Ez teszi alkalmassá például az úgynevezett légvédelmi ágyukat arra, hogy kiválóan használhatók páncéltörő ágyúként. Távolabbi értelemben természetesen minden lőfegyver, igy a gránátvető, a torpedó is a páncéltörő fegyverek közé sorozható. A páncéltörő fegyverek vagy saját külön egységet képeznek a harc folyamán, mint például a „Pak“ és a légvédelmi ágyuk, vagy pedig a testvérfegyverekre támaszkodnak, például gyalogezredbe besorozva, vagy pedig mozgó harceszközökbe, igy tankokba, vagy repülőgépekbe vannak beépítve. Külön helyet foglalnak el a távolabbi értelemben vett pán- páncéltörő fegyverek között a robbanó, illetve robbantó eszközök (aknák, időzített bombák* kézigránátok stb), amelyekkel vagy előzetesen szórják tele a védelmezni kívánt területet, vagy pedig különös bátorságot igénylő előretöréssel közvetlen a páncélba burkolt erődítményekbe, illetőleg a támadó páncélkocsiba, vagy azok alá dobják. (MN) Apró zalai hírek A légoltalmi parancsnok külön dicséretben részesítette a Csáktornyái Gráner-gyár női tűzoltóalakulatát a légiriadó alatt tanúsított példátadó magatartásáért. Ugyanakkor felelősségre vonták a gyári munkások egy részét, akik az óvóhelyre való köteles elvonulásban fegyelmezetlen magatartást tanúsítottak. — A Csáktornyái Gráner-cég megvásárolta és üzembe helyezi a sárvári müselyemgyárat. Hegedűs Imre óhídi cséplőgépmunkás szal- maletakarítás közben belelépett a szalm irázó vasába és súlyos vágási sebeket szenvedett. — A sümegi járás főszolgabírája Kiss Gábor nemeshanyi földmívest 10 napi elzárás helyett 40, özv. Németh Józsefné nemeshanyi föld- mívesasszonyt 15 napi elzárás helyett 150, özv. Somogyi Istvánná nemeshanyi földmíves isz- szortyt 4 napi elzárás helyett 20, Orbán József nemeshanyi földmívest pedig 10 napi elzárás helyett 50 pengő pénzbüntetésre ítélte, mivel nem szolgáltatták be a kukoricát. Szepetken szeptember 6-án tartják meg az országos állat- és kirakodó vásárt. Nem szabad zárva tartani az üzleteket elfogadható ok nélkül Az idei nyáron az ország sok vidékén több' kereskedő az alkalmazottak fizetéses szabadságára való utalással rövid időn át zárva tartotta üzletét. Ez az eljárás sok vitát keltett és a kérdésben most a kereskedelmi miniszter is állást foglalt a kereskedelmi és iparkamarákhoz intézett leiratában. A nyílt árusítási üzletek kötelező nyítvatartása tekintetében ez- időszerint törvényes rendelkezés nincs, — mondja a leirat — de a jelzett eljárás a há>> borús idők közhangulatát károsan befolyásolhatja és a fogyasztó közönség közellátási érdekeit érzékenyen érinti. Egyes kereskedőknek! a közérdekkel össze nem egyeztethető eljárása tehát nem kívánatos. El lehet hárítani a trombőzisveszélyt!
