Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)

1943-08-21 / 188. szám

Ma^ríxet A kenyérgabona őrlésének szabályozása Kenyérgabonát 1943. évi július 15.-e után a malom vámőrlésre csak úgy vehet át, ha egy­idejűleg érvényes vámőrlési tanúsítványát is átadja. A vámmalom csak olyan mennyiségű gabonát őrölhet meg, mint amilyen mennyiség a vámőrlési tanúsítvány szerint még megőröl­hető. Eme rendelkezés megszegése esetén mind a malom, mind az őröltető a gabonarendelet­ben meghatározott büntetéssel büntetendő bűn- cselekményt követi el. A vámörlési tanúsítványon feltüntetett meg- erőltethető mennyiségen a tisztitatlan állapotban lévő kenyérgabonát kell érteni. Vámőrlés alkalmával a malom üzembentar­tója vagy megbízottja köteles a vámőrlési ta­núsítvány megfelelő rovatába (gazdakönyv ese­tén annak 17. rovatába) beírni az őrlés idejét, az őrlésre behozott kenyérgabona mennyiség tisztitás előtti súlyát és a vámfeljegyzési könyv sorszámát. A malom köteles fenti bejegyzést aláírásával és a malom bélyegzőjével ellátni és a vám­örlési tanúsítványt az őröltetőnek visszaadni. Egyidejűleg köteles a vámőrlési könyvbe a vámőrlési tanúsítvány sorszámát és a kiállító község (város) nevét bejegyezni. A vámőrlésben megőrölhető kenyérgabonából olyan arányban kell az őrleményeket kiszolgál­tatni, mint amilyen arányt a közellátási kor­mánybiztos a közellátási miniszter utasítása szerint az illetékes pénzügyigazgatóság meg­hallgatása után a vámőrlő malomra megállapít. A kizárólag vámőrléssel foglalkozó malom üzembentartója köteles a vámkeresetet őröletlen állapotban minden hó 5. napjáig valamelyik vásárlásra jogosult kereskedőnek vételre fel­ajánlani és a vételi jegyekkel a Gabonaforgalmi Központ illetékes kirendeltségének elszámolni. A malom a vámkeresetből saját, valamint alkal­mazottai szükségletére csak a birtokukban lévő vámőrlési tanúsítványok alapján megőrölhető, valamint a malom egynapi őrlőképességének megfelelő súlyú cserekészlet céljaira szolgáló kenyérgabona mennyiségét tarthatja vissza. A Gabonaforgalmi Központ felszólítására azonban a cserekészlet céljaira visszatartott kenyérgabo­nát is köteles 8 napon belül vételre felajánlani. A szemes állapotban megtakarított vagy el­vont kenyérgabona a vámkeresménnyel azonos elbírálás alá esik. A vámörlési dii A vámőrlési dijat 1943. évi július hó 15. napja után kenyérgabonában kell fizetni. A vámőrlésre jogosult, bármilyen hajtóerejű vagy berendezésű malom üzembentartója, az őrlés céljából átvett, időszerűen száraz, tisztí­tott, gyommagmentes kenyérgabona után búzánál vám cimén legfeljebb--------10 °/°-ot po riás cimén legfeljebb---------------------2%-ot ös szesen tehát legfeljebb-------------12 %-ot ro zsnál és kétszeresnél vám cimén legfeljebb----------------------------— — 11 °/o. ot po riás cimén legfeljebb---------------------2°/o-ot ös szesen tehát legfeljebb---------------13%-ot sz ámíthat fel A gabona darálásáért legfeljebb 8 százalék természetbeni vámot és 1 százalék portást sza­bad felszámítani. A vámőrlésért vagy vámdarálásért a fent megállapított természetbeni vámon és portási százalékon felül bármilyen más díjazás (szita­pénz, fuvarköltség, forgalmiadóváltság) felszá­mítása vagy egyéb szolgáltatás kikötése tilos. Tételes vámőrlés esetén a malom üzembentartója az őrlés céljá­ból átvett kenyérgabonát köteles először meg­tisztítani és a tisztitás után a megtisztított ke­nyérgabona súlyát lemérés útján megállapítani. A vámot és a porlási százalékot a tisztított kenyérgabona súlya után kell megállapítani. Az őröltetőnek kiszolgáltatandó őrlemények mennyiségét pedig a tisztítás és az őrlési dij levonása után fennmaradó súly alapján kell kiszámítani. Csereőrlés esetén a malom üzembentartója a kenyérgabona tisztátalanságát az őröltetővei egyetértésben becsléssel állapítja meg. A becslés útján meg­állapított idegen anyagok és gyommagvak sú­lyát az őrlés céljából bevitt kenyérgabona sú­lyából köteles levonni és az őrlési dijat ezen fennmaradó mennyiség alapján megállapítani. Az őröltetőnek visszajuttatandó őrleményeket pedig tisztitás és az őrlési dij levonása után fennmaradó súly alapján kell kiszolgáltatni. Cseretelepre cserélés céljából bevitt kenyérgabonánál az őr­lési dijat — a tételes vámőrléssel és csere­őrléssel ellentétben — az átvett tisztitatlan ke­nyérgabona súlyából kell levonni. A cserében kiszolgáltatandó őrlemények mennyiségét pedig az átvett tisztitatlan és csupán csak az őrlési díjjal csökkentett kenyérgabona súlya alapján kell kiszámítani. A kenyérgabona kereskedelmi őrlése A kereskedelmi őrlésre kijelölt malmok szá­mára a közellátásügyi miniszter állapítja meg az őrlési keretet. A kereskedelmi őrlésre kijelölt malom kenyér- gabonát csak országos vagy körzeti kereskedő­től és csak kenyérgabona-vásárlási utalvány ellenében vásárolhat. A kenyérgabonavásárlásí utalványt a keres­kedelmi őrlésre kijelölt malom részére a Ga­bonaforgalmi Központ területileg illetékes ki- rendeltsége adja ki, mégpedig elsőizben a ma­lom őrlési kerete egyharmadára. MÁVAUT Menetdíj 1- 40 2- 50 640 8-10 855 11-40 Zalaeserszes autóbusz menetrendje Érvényes 1943. május 17-től Zalaegerszeg—Bak—Keszthely. 1445 17*25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér 15-17 17 57 é. Bak Hangya szövetkezet 15 20 —•— i. Bak Hangya szövetkezet 15 45 —•— é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. 17 25 —é. Hévizfürdő é. 6-40 1T55 1740 —- é. Keszthely Hungária szálló 7-25 640 1205 17-50 —*­- é. Keszthely pályaudvar i. —* — Bak—Nova Menetdíj — 8-35 15-40 i. Bak pályaudvar é. 6-55 1315 — 9-30 15-45 i. Bak Hangya szövetkezet é. 6-50 1310 2-40 10-10 16-25 é. Nova i. 6T0 12-30 Menetdíj Zalaegerszeg —Bak—Lispe—Szentadorján — —17-25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é.­—•— —•— 1-40 14-20 18*05 i. Bak Hangya szövetkezet é. 7-00 15-20 2-40 14-58 1819 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6-42 15*13 6-40 —*— 19-50 é. Szentadorján i. 5*10 —*— MÁVAUT 10 00 17-05 9-28 16-33 9-26 16-31 900 1605 —14-20 1405 1943 augusztus 21. Ha a kenyérgabonavásárlásí utalvány búzára szól, az azon feltüntetett búzamennyiség min­den métermázsája után a közellátásügyi minisz­ter által megállapított költség egyenértékét kelt az utalvány átvétele előtt a Gabonaforgalmi; Központ postatakarékpénztári számlájára befi­zetni A malom részére esetleg engedélyezett fuvarköltség térítésnek, továbbá — ha az utal­vány rozsra vagy kétszeresre szól — a köz­ellátási miniszter által megállapított árkiegészí­tésnek a kifizetéséről a kiadott vásárlási utal­ván alapján a Gabonaforgalmi Központ gon­doskodik. A kereskedelmi őrlésre kijelölt malom üzem­bentartója köteles őrlési keretének egyharma- dát legkésőbb az 1943. szeptember hó 30.. napjáig megvásárolni. A kijelölt malom üzembentartója köteles őr­lési kerete egynegyed részének megfelelő ke­nyérgabonát, vagy annak megfelelő őrleményt állandóan készletben tartani. A kijelölt malom üzembentartója köteles vám­keresetéről, vételeiről, eladásairól, gabona- és. őrleménykészletéről a Gabonaforgalmi Központ rendelkezése szerint minden hónap 15. és utolsó napján jelentést tenni A kereskedelmi őrlésre kijelölt malom a ga­bona tisztitatlan súlya után a következő meny- nyiségű és minőségű őrleményeket köteles liszt­utalvány ellenében kiszolgáltatni: 100 kg búza után 26 kg egységes minőségű finomlisztet (malmi jelzése: Fii.) és 59 kg egy­séges búzakenyérlisztet (malmi jelzése: EB). 100 kg rozs után 80 kg egységes rozslisztet- (malmi jelzése: RL). A megadott őrleménymennyiségek tiszta (zsák nélkül számított) súlyra vonatkoznak. A felsorolt lisztfajtákon kívül csak egységes minőségű korpa készíthető. A kiszolgáltatott őrlemények nem lehetnek sötétebbek vagy más szerkezetűek, mint a liszt- jellegmegállapitó bizottság határozata alapján az Országos m kir. Gabona- és Lisztkisérleti Intézet által kiadott kereskedelmi jellegminták. Kétszerest külön őrölni nem szabad. % A vámkeresetből származó kétszerest legfeljebb. 2 százalékos arányban az őrlésre kerülő búzá­hoz kell keverni. Búzadarát csak az egységes minőségű finom­liszt mennyiség terhére és csak a közellátási miniszter külön utasítása alapján szabad elő­állítani. Tudjet-e Ön... ... hogy meddig fordíthatja az ember ,a fejét? Salzburgban a »Természet házában« rendkívül érdekes módon ismertetik az emberi fej forgásának szögét a madarakéval szemben. Mialatt ugyanis az ember a fejét legfeljebb 90 fokig fordíthatja jobbra-balra, a madarak fejforgatása a 180 fokot is eléri. Csak a bagoly kivétel, amely a fejét 270 fokig is el tudja/ fordítani. Ezt az adottságot a madarak első­sorban nagyobb számú nyakcsigolyáiknak kö­szönhetik. Vannak madarak, amelyeknek 23 nyakcsigolyájuk is van. Ezzel szemben az em­lősök nyakcsigolyáinak száma csupán 7. * ... hogy a mai tudomány az alvás értékét annak mélysége szerint határozza meg. A lár­mával való ébresztés kísérletei közben kide­rült, hogy a mélyen alvó emberek a lármára majdnem teljesen érzéketlenek. Az ember az elalvását követő legrövidebb időn belül már eléri alvása legnagyobb mélységét. Egészséges embernek teljesen elegendő négy órai alvás, hogy ha az a négy óra a naplementét követő időben következik be és lehetőleg 19 és 23 lórák között történik. W ... hogy Kína hidegebb vidékein a lakosok konyhakertjeikben kavicsokat szórnak a nö­vények közé? Megfigyelték, hogy a kavics meggyorsítja a növények fejlődését. Hosszú ideig azt hitték, hogy értelmetlen népszokás az egész. Arra járó tudósok azonban megálla­pították, hogy a szokás észszerű megfigyelésen alapszik. A kavicsok a napfénynél erősebben melegednek fel, mint a talaj s ezt a meleget naplemente után átadják a környezetüknek. A hősugárzás fél éjtszaka is eltart s ez csökkenti a növények fejlődésére hátrányos hideget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom