Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-08-18 / 186. szám
/ MftdflffiífllET Tihanyban van az országnak legkorszerűbb felszerelésű űvegháza Látogatás a tihanyi Biológiai Intézetben Komoly tudományos kutató munka folyik a tihanyi Biológiai Intézetben, amely a közeljövőben új igazgatót kap a szegedi egyetem Nobel-díjas tanára, dr. Szent-Györgyi Albert személyében. A szegedi egyetem természetesen emiatt nem veszíti el Szent-Györgyi Albertet. A kérdést úgy oldják meg, hogy társigazgatót állítanak a tihanyi kutató intézet élére Szent-Györgyi mellé s a vezetés igazgatási teendői így a másik igazgatóra hárulnának. A tihanyi Biológiai Intézet számára viszont nagy nyereség volna Szent-Györgyi Albert irányító munkája. Az intézetben nagy tisztelettel és szeretettel beszélnek a kiváló professzorról, aki nemrég töltött ott tíz napot lés résztvétt a minden nyáron megrendezendő Symposionon, a magyar élettan tudósok »szellemi lakomáján«. Szent-Györgyi Albert Tihanyban A Symposion az élettantudósok nyári értekezlete volt Tihanyban, amely elismerten a Balaton legszebb és legkellemesebb pontja. A kék ég és a gyöngyházfényű víz társaságában, a festői tihanyi apátság árnyékában gyűlnek össze nyaranta az életjelenségek titkait kutató tudósok, hogy megvitassák a legújabb kérdéseket. Nemrégiben folyt le ez a tíznapos értekezlet, amelyen Szent-Györgyi Albert fiatal tudósokból álló »vezérkarával« vett részt. A Symposionon résztvettek és hozzászóltak a kérdésekhez: dr. Banga Ilona szegedi egyetemi magántanár, dr. Laky Kálmán, dr. Straub Brúnó és dr. Gerendás Mihály, Szent-Györgyi Albert kitűnő munkatársai, valamint más egyetemek kiküldöttei, közöttük dr. Tangl Harald, a neves biológus és ismert orvosi szakíró, a háborús táplálkozás kérdéseinek nagyszerű kutatója és a tihanyi Biológiai Intézet vezetősége, élén dr. Wolsky Sándor egyetemi magántanárral* az intézet ügyvezető igazgatójával és Győrffy Barnával, a kitűnő fiatal kutatóval. Nem a Symposionra érkezett Tihanyba, de jelenleg ott tölt néhány napot a szegedi egyetem másik kitűnősége, dr. Ivánovics György professzor is, valamint dr. Huszákh István szegedi-egyetemi magántanár, a neves ideggyógyász. Csupa szegedit találtunk tehát Tihanyban, amikor — napfényes, gyönyörű délutánon — Balatonfüredről hajón átrándultunk, hogy megtekintsük annak az intézetnek munkáját, amely tudvalevőleg Szent-Györgyi professzor nagy- jelentőségű irányítását várja... Az intézet a főhercegi kastély tőszomszédságában, a tihanyi part legszebb részén, hatalmas parkkal és virágoskerttel körülvéve, a tihanyi kolostor lábánál fekszik. Háromemeletes főépület áll a park közepén és négy melléképület, közöttük a gyönyörű vendégszálló szolgál a tudós vendégek, valamint az intézet vezetőinek, állandó lakóinak tartózkodási helyéül. Saját meteorológiai állomása van a tihanyi Biológiai Intézetnek. A kert közepén állították fel a készülékeket, amelyek révén a Balaton légköri viszonyait és vízállását tartják számon s minden nap táviratilag küldik jelentéseiket Budapestre, a Meteorológiai Intézet számára. Tökéletesen felszerelt intézet A tihanyi Biológiai Intézet tökéletes berendezését és kutató munkáját dr. Tóth László egyetemi magántanár, múzeumőr mutatta be nekünk. Dr. Wolsky Sándor ügyvezető igazgató engedélyével kalauzolt végig az intézetben és magyarázta el a berendezésül szolgáló tudományos fölszerelés célját és a rendkívüli érdekességü, korszerű élettani kutatások eredményeit. A kitűnő munkásságáról ismert, fiatal tudós elmondotta, hogy a tihanyi Biológiai Intézetet gróf Klebelsberg Kunó kultusz- miniszter alkotta meg 1927-ben. Az intézet tehát több mint másfél évtizedes múltra tekinthet vissza. Ez alatt a másfél évtized alatt jelentős mértékben ismertette meg a tudományos világgal a Balaton rejtélyes életét, a csodálatos magyar tenger világát s azokat az életjelenségeket, amelyek ezt a világot legjobban, jellemzik. Dr. Tóth tanár a kedves, mindig mozgékony és tudósnak megdöbbentően fiatal dr. Banga Ilus társaságában vezetett végig bennünket a tudományos kutató intézet termein. Megcsodáltuk azokat a hatalmas akváriumokat, amelyekbe a Balaton vízét s a benne élő parányi életeket szűrik bele a vizsgálat céljaira. Az akváriumok között van egy, amelybe tengervizet állítanak össze, "hogy összehasonlító kísérleteket végezhessenek. A tengervíz ösz- szetételét pontosan ismerik s így nem szükséges, hogy a messzi tengerekről »importálják«. Kitünően fölszerelt, steril műtő áll a kísérletezők rendelkezésére. A boncoló-asztal mellett ott van a Kymograph nevű készülék, amely tökéletes pontossággal rajzolja le az életjelenségeket, a légzést, a szívverés ütemét, a véjr lüktetését és az időt is hozzá rögzíti, amely alatt a jelenségeket a kormos papírral bevont korongra véste. Röntgen-készülékek, sötétkamrák és egyéb, a kutatásokhoz szükséges berendezés áll a kísérletezők rendelkezésére a második emeleten, míg az elsőn van a nagy kutató-terem, amelyben a Symposion előadásait is lefolytatták. A kutatóintézet végigjárását tulajdonképpen a harmadik emeleten kezdtük, ahonnan elgyönyörködtünk a legMÁVAUT MÁVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1943. május 17-től Zalaegerszeg—Bak—Keszthely. Menetdíj — — 1 14 45 17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-téi ■ é. 1000 17 05 1-40 — 15-17 17 57 é. Bak Hangya szövetkezet i. 9-28 16-33 — 810 15-20 — i. Bak Hangya szövetkezet é. 926 1631 2-50 8 55 15-45 é. Zalaszentmiháiy—Pacsa p. u. i. 900 1605 6 40 11 40 17 25 é. Hévizfíirdő i. —14-20 6 40 11-55 17-40 — é. Keszthely Hungária szálló i. 7-25 1405 6 40 12 Ö5 17-50 — é. Keszthely pályaudvar i. —•_ —•— Bak—Nova Menetdij — 8-35 15-40 i. Bak pályaudvar é. 6-55 13 15 — 930 15-45 i. Bak Hangya szövetkezet é. 6-50 1310 2-40 1010 1625 é. Nova i. 610 1230 Menetdíj Zalaegerszeg-Bak—Lispe—Szentadorján — —■— 17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. —• — —■— 1-40 14-20 18-05 i Bak Hangya szövetkezet é. 700 15 20 240 14 58 18-19 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6-42 15 13 6-40 19-50 é. Szentadorján i. 5-10 —•— 1943 augusztus 18. Szölö-és ggümöcstermelök figyelmébe! Akik a pálinkafőzésnél fát és időt akarnak megtakarítani, jelentkezzenek hedvezmértyes pálinkafőzésre Kovács Józsefnél Zalaegerszeg, Hegyi-u 7. szebb kilátásban, amely Tihanyban — az apátság úgynevezett »király-szobájának« ablakán kívül — csak akadhat. Az ilyen természeti szépség maga is ihleti a tudósokat és Klebelsberg Kunó művésznek bizonyult, amikor a tudományos kutató-munka számára ezt a környezetet választotta. A tihanyi kutatóintézetbe bevonult a — paprika... A nagyteremben két élményszerü meglepetésben volt részünk. Az egyik: Vaszary János hatalmas freskója, amely a terem bel^ő falát teljesen elfoglalja. Klebelsberg Kúnó festtette le Vaszaryval a tengerfenék csodálatos világát. A tudósok szerint több benne a képzelet, mint a valóság, de mindesetre művészi és megkapó a kép, a pasztellnél is halványabb, különleges színeivel és álomalakjainak, csoda- állatjainak csoportjával. A másik nagy meglepetésünk volt az a töméntelen paprika, amely — fehér krétakockák közé szorítva és titoké zatos számokkal ellátva — ott sorakozott és •halmozódott a nagyterem valamennyi asztalán, padján, padlóján. Megtudtuk, hogy a paprikával dr. Győrffy Barna, a nagytehetségű fiatal tudós, Győrffy István volt szegedi egyetemi tanár fia folytat nagyjelentőségű kísérleteket. — Miért éppen Tihanyban? — kérdezzük Tóth László magántanártól. — Mert Tihanyban van az ország legkorszerűbb fölszerelésű üvegháza — magyarázza készségesen. — Az üvegházat annakidején Rockefeller-pénzből állították fel és ebben az üvegházban télen át is megterem a paprika, sőt éjjel is pótoltuk a napfényt hatalmas villanyfényszóróinkkal, amíg az elsötétítési rendelet meg nem tiltotta. Ilyenformán három év alatt el tudja végezni Győrffy azokat a szár'-i maztatási kísérleteket, amelyeket különben csak tíz év alatt lehetne megoldani. A paprikának vitamin- és enzimtartalmát is vizsgálja Győrffy Barna és ezekben a kísérletekben nagy segítségére van Szent-Györgyi Albert kitűnő munkatársa, dr. Banga Ilona, aki a kísérletek vegytani részét végzi most a laboratóriumban. Kérdésünkre Banga Ilus is bemutatja dolgozó-asztalát, majd dr. Tóth László beszél azokról a roppant érdekes kutatásokról, amelyeket ő maga folytat a levéb tetvek és a termeszek titokzatos táplálkozási módjával kapcsolatosan. „Akik“ újságpapírból és levegőből élnek... Barnás folyadékkal töltött apró lombikokat mutat dr. Tóth tanár és elmondja, hogy a lombikokban levéltetvek vannak, éspedig eldörzsölt állapotban, különféle vegyi anyagokkal »körítve«. Az így nyert folyadékot állandóan vizsgálják és arra a megállapításra jutottak, hogy a folyadék nitrogéntartalma öt óra alatt 100 százalékkal növekszik. A levéltetű a nitrogént a levegőből szerzi, megköti és szénhidrátba beépíti. A levéltetű parányi teste, rengeteg baktériumot táplál s ezek a baktériumok képesek arra, hogy anélkül, hogy fehérje anyagot vennének magukhoz, a levegőből nitrogént vonjanak ki és fehérjét építsenek fel. Az állati test életéhez nélkülözhetetlenül szükséges a fehérje s ezt a fehérjét a" levéltetvek a levegő nitrogénjéből készítik!.
