Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)

1943-07-04 / 147. szám

íl/yá^ílET A fogyasztó közönség termeli a háború uzsorásait Nagyrészt a közönség közönye az oka an­nak, hogy még mindig garázdálkodhatnak a háború vámszedői — jelenlelte ki dr. Kotsis Miklós budapesti ügyészségi elnök, aki egy­úttal a valutaügyészség legfőbb irányítója. Saj­nos, a háború kiterjedése és az életviszonyok megváltozása világszerte együttjár az erkölcsök lazulásával. De épen ezért mindent el kell kö- követnünk, hogy e háborúnak ne legyenek haszonélvezői, arhikor mások dolgoznak és megpróbáltatásokat állanak ki. Az uzsora­A repülőgép és a rádió teljesen megváltoz­tatta a világot. Igen okos embernek bölcs megállapítása ez. Vagy elképzelhető-e például Hitler Adolf szédületes pályafutása és az egész mai világhelyzet — rádió és repülőgép nélkül ? A rádió elődje a telegráf volt. A mi szerény úttörőinket könnyen elfelejtő közvélemény nem is nagyon tudja, hogy a telegráf egyik fajtáját, a távirgányt egy lángeszű magyar honfitársunk találta fel. Hogy a telefon létrejötténél Puskás, Amerikában élő magyar mérnök volt Edison jobbkeze, azt tudjuk. De hogy Andreán Károly találmánya miben állt, azt csak a Nemzeti Múzeumban őrzött egykorú magyar szaklapok és könyvek adataiból tudjuk meg. A táviró ősalakja Franciaországban született meg. Mi a francia forradalomból általában csak a nyaktilót és háborúkat ismerjük, pedig hát volt az emberiség akkori nagy nekibuzdulásá­ban egynémely okos eredmény is. Így például a telegráf. Egy francia katolikus pap, Chappe atya találta fel az első fénytani telegráfot. A francia forradalom ötödik évében állította fel az öreg páter ezt, egy hetvenkilométeres ország­úton Páristól délre. Sajátságos, de igy van, hogy az első üzenet, amit ezzel a géppel kül­döttek, az a katolikus páternek üdvözlete volt — a forradalmi konventnek... A franciák ördögi találmánynak mondották ezt a csodálatos újítást. Azelőtt lovasküldönbök nyargalták halálra ma­gukat — és mégis három napig is eltartott, mig Páristól a tengerpartig üzenet jutott. Chappe atya lángelméje megoldotta ezt a kérdést. Nem­sokára világhírre emelkedetl ez a gép. Még Oroszországban is bevezették a hatóságok, ügyészség forgalma az idei év első három hó­napjában a múlt év előző negyedéhez képest 50—60 százalékkal emelkedett az árdrágitási cselekmények száma tekintetében. E hullám megakadályozására a gazdasági minisztériumok erélyes intézkedéseket léptetteK életbe. Ennek tulajdonítom, hogy a közben eltelt három hó­nap alatt a statisztika nem romlott. Legtöbb­ször a közönség közönye és hallgatólagos bele­egyezése teszi lehetővé a háború vámszedőinek lelkiismeretlen garázdálkodását. (MVS) csak éppen Törökország és a Habsburg biro­dalom nem vette át. A Szent Szövetség békekorszakában, amikor a napóleoni erőszakos világváltozások romjait a józan utódok már jórészben elsöpörték, a sürgönyküldés állása, bizony, még igen gyenge lábon állott. Különösen az akadályozta az op­tikai telegráfnak jó felhasználását, hogy a ke­zelésével sok baj volt. ügy képzeljük el ezt a masinát, hogy bizonyos távolságokra, magas póznákon különböző lécek csüngtek, amelyeknek ide-oda rángatása mutatta a betűket. A Morse- jelzésnek előfutárai voltak ezek a lécek. A léceket éjjel lámpák helyettesítették, de a ke­zelésük igen bonyolult volt. Eleinte negyvenöt ilyen léc himbálásával állították össze az A—B^-C-t. Amilyen újszerű és ötletes volt az optikai telegráf első alkalma­zása, annyira csődöt mondott aztán, amikor hosszabb szövegek küldésére akarták felhasz­nálni. József nádor, Magyarország összes Íróinak, művészeinek és feltalálóinak védnöke volt az első ember, aki felfigyelt egy magyar mérnök lángész ügyes­ségére. Ezt az embert Andreán Károlynak hívták. Móra Ferenc, a nagy magyar iró dolgozta fel életét. A budai várban lakozó főherceggel úgy került összeköttetésbe, hogy Andreán elvette Nagy Je­nőnek, az udvari ' kamara regisztrátorának a leányát. A magyar udvari kamara, a pénzügy­minisztérium jogelődje volt. A regisztrátor úr azonban magas hivatali állásánál fogva bejára­tos volt a főhercegi udvarba. Egyszer elmondta a nádornak, hogy az ő veje, Andreán Károly, megoldotta a már több évtizede megfeneklett 1943 július 3. Vadászok figyelmébe! lÉÉII! lilfl inn Szarvasét, őzét, pézsmáét, nyári rókáét, borzét, házi macskáét stb. Radu Dezső fimár Zalaegerszeg, Berzsenyi Dániel-utca 55—57. telegráf-tudománynak akkori kérdését. Olyan masinát talált ki, amelyen százszorta gyorsab­ban lehet a legbonyolultabb szövegeket sokkal messzebb is elküldeni, mint Chappe páter gé­pezetével. Az új találmány lényege abból áll, hogy valami bonyolult szerkezet folytán Andreán elérte azt, hogy mindössze három léc villám­sebes ide-oda rángatásával küldhetett üzenetet egész távolra is. Andreán Németországban ismerkedett meg a Chappe-féle találmánnyal; attól kezdve éle­tének jórészét a telegráf tökéletesítésének szánta. Éjjel-nappal dolgozott a találmány megjavítá­sán és nemsokára elérte azt, hogy a Pest-budai közönség előtt bemutathatta. A Gellérthegyen volt a próbatétel, illetve a Gellérthegy tetején. A Szép Juhászné irányában volt az egyik állomás, 4300 ölnyire pedig oda­lent állott a másik „háromágú akasztófa“. A nádor egész fényes kíséretével személyesen veit részt a bemutatón. Széchenyi nem lévén éppen Pest-Budán, nem tudott eljönni, amiért utólag legmélyebb sajnálkozását nyilvánította ez a minden újítás iránt lelkesedő magyar főúr. A nádor gróf Pálffy Fídél, az osztrákbarát tárnokmester és Mércy őexcellanciája „Őfelsége személyes jelenlétének itélőmeslere“ kíséretében érkezett meg a bemutatóra. Az összegyülekezett nép nagy éljenzéssel és üdvrivalgással fogadta. Nagy regisztrátor uram és Andreán Károly is ott álltak izgalommal. — Mit parancsol, fenséged, mit sürgönyöz- zek a Gellérthegyre ? — kérdezte Andreán a nádortól. A nádor helyett Splényi tábornok, József nádor egyik bizalmas hive válaszolt: — Legjobb lenne fenséges uram, ha azt jelentené Andreán úr, hogy fenséged megér­kezett. Andreán elkezdte rángatni a köteleket és jegyezte, mit válaszol a Gellérthegy. Nem is egész két perc alatt megvolt a válasz: — Éljen a Nádor! Éljen Magyarország! Odaát tehát, persze szintén szigorú ellen­őrzés mellett, pontosan ki tudták olvasni, ki­nek a jövetelét sürgönyözte meg Andreán. Ezután hosszú és villámsebes üzenetváltások mentek ide-oda. A nádor belepirult az örömbe, azt mondotta, a találmány meg fogja változ­tatni a nemzetek és emberek közötti érintke­zést és két kézzel rázta Nagy Jenőnek és fiatal vejének kezét. Azonban minden hiába volt Alighogy Bécs- ben hire ment Andreán sikerének, az amúgy is lázadással gyanúsított magyarokra megne- hezteit a bécsi hatalom. Udvari futár vitte József nádornak a császár-király sajátkezű le­iratát : Andreán találmányának elfogadásáról szó sem lehet. „... mivel ezen jakobinus-találmány a népek között való köznyugtalanság előmoz­dítására szolgáló eszköz lenne, elvárjuk fensé­gedtől, hogy ezen rebelliós újitásnak útját állandja...“ A nádornak nem volt mit tenni és Andreán Károlynak sem volt mit tenni — a bécsi ha­talom ennek az elfelejtett magyar tehetségnek viiágelismerését is elfürészelle. Ha nem jegyez­ték volna fel egykorú mérnökök és műszaki emberek Andreán lángeszű találmányának ada­tait, ma talán még ennyit sem tudnánk róla. KEREKESHÁZY JÓZSEF MÁVAUT MÁVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendle Érvényes 1943. május 17-től Zalaegerszeg—Bak—Keszthely. Menetdíj — — 14 45 17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 10-0Ü 17-05 1-30 — 15'17 17 57 é. Bak Hangya szövetkezet i. 9-28 16-33 — 810 1520 —• — i. Bak Hangya szövetkezet é. 926 1631 2-30 855 15 45 —•— é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 9 00 16 05 5 80 10 30 17 25 — é. Hévizfürdő i. —*--­14-20 580 1045 17-40 —-■— é. Keszthely Hungária szálló i. 7-25 1405 5 80 1055 17 50 —é. Keszthely pályaudvar i. Bak—Nova-—---*--­Me netdíj — 835 15 40 i. Bak pályaudvar é. 6 55 1315 — 930 15-45 i. Bak Hangya szövetkezet é. 650 1310 2'20 Menetdíj 1010 16 25 é. Nova i. 610 Zalaegerszeg—Bak—Lispe—Szentadorján 1230 — —•— 17-25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. —• —--*--­1-30 1420 18-05 i. Bak Hangya szövetkezet é. 7-00 15 20 220 1458 1819 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6-42 1508 5'80---*--­19-50 é. Szentadorján i. 5-10---•--­mm******************************************************************** A bécsi kamarilla magyarfaló makacssága buktatta mes száz éve esy magyar lángelme távirógépét József nádor sem tudta megvédeni Andreán Károly nagyszerű „távirgányát"

Next

/
Oldalképek
Tartalom